Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.
Ülésnapok - 1945-146
505 A nemzetgyűlés 146. ülése 1947. tunk, alkotni akartunk és akkor egészen egyszerűen megfellebbezték a dolgot egypár teherautón idehozott néptömeghez, vagy pedig egészen egyszerűen szabotálták a végrehajtást. Hiszen csak emlékezzünk vissza, hogy — bár elsőrangú kötelessége lett volna ennek a nemzetgyűlésnek — milyen nehezen született meg az összeférhetetlenségi törvény. Amikor végre megszavazta a nemzetgyűlés ezt a törvényt, milyen nehezen és sokára . léptették életbe és még most, életbeléptetése után egy év múlva m\h hajtottuk végre. Megtörténhetett ugyanis, igen t. nemzetgyűlés, s feleljenek ám érte azok, akik ezt tűrték, ezt tudták és tették, hogy például a külföldre emigrált Jékely László minden bejelentés ellenére, tisztán politikumból egy éven keresztül megtarthatta képviselőségét. Pedig tudta mindenki ebben a nemzetgyűlésben, tudta az összeférhetetlenségi bizottság minden tagja, hogy Jékely kettőd 'állása összeférhetetlen egymással és miéigis tűrték és hagyták, mert egyes személyi érdekek így kívánták. Ez volt az oka annak, hogy talán nem tudtuk elérni és felmutatni azokat az eredményeket, amelyeket az ország joggal elvárt volna tőlünk. De ha nem tudtunk a köznek kimagasló, nagy eredményeket produkálni, meg kell állapítanunk erről a nemzetgyűlésről iszo,morú önvallomássta], hogy egyesek igen sok eredményt tudtak kiharcolni önmaguknak. Ha azonban meg méltóztatnak nézni mindazokat az állásokat, jövedelmeket és javadalmazásokat, amelyek esőként hullottak a nemzetgyűlés^ tagjaira, azt az egyet méltóztatnak megállapítani, hogy azok nem ide, az ellenzékre hullottak, amely becsülettel harcolt a demokráciáért. (Pászthory István (pk): Ugy van! — Vftu van! T.tps a pártonkívüli képviselők cwportjában.) . v Tudjuk mi. hogy mit jelent az állami autók megszokott benzinszaga, tudjuk, mit jelent a gondtalan megélhetést biztosító pozíciió; Tudjuk, hogy néha öröm és eredmény volt az is, ha a becsületéé, tiszta, fehler homlokzatú magyar hajlékból felkerülve, egyesek imlegismerkerlhettek a lokálok pezsgős, dáridós vacsoráival. (Felkiáltások a pártonkívüli képviselők csoportjából: Aha! Aha!) Tudjuk mi mindezt, de mégis azt kérjük, hogy most, amikor talán elbúcsúzunk egymástól, amikor talán eltemetjük a demokrácia nemzetgyűlését, vessünk számot mi, az igen t. Nemzetgyűlés minden egyes tagja önmagunkkal, önmagunk lelkével és gondoljunk arra, hogy voltaképpen miért is küldtek bennünket ide. Miiven utasítást, milyen megbízatást adott nekünk a mag-yar nép, amikor felküldött ebbe a nemzetgyűlésbe. Én hiszem, hogy ha önkínzó lelkiismeretvizsgálatot tartunk mindannyian, akkor talán még mindig nem késő, akkor talán még mindig megtörténik a csoda, hogy megmenthetjük ezt a dmokráciát, amelyet meg kell menteni, mert ha ezt nem tesszük, akkor beköveitkeziik a tegnap már idézett költői jóslat, hogy »Hiába minden, mi lehullunk. Húz a haláltó, elveszünk. Hiába lelkünk, lángolásunk, szerelmünk, jóságunk, eszünk, erőt mi rajtuk nem veszünk és báláitó' marad Magyarország«. (Ugy VOM! Ugy van! Nagy taps a pártonkívü T t képviselők csoportjában.) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közüli ^H ^H évi júlhis hó 2B-án, szerdán. 506 Pásztor Imre jegyző: Búzás Márton! (Juhász István (szd): Nyilasképviselő is beszél 1 ? A hattyúdalát mondja el? — Az elnök csenget. — Juhász István (szd): Ez mer beszélni? Ez az úr. aki" nyilas volt?) Búzás Márton (pk): Juhász képviselőtársam tanulja meg. hogy »juhász, juhász, szegény juhász, szegény juhász«! Elnök: Juhász képviselő urat kérem, hogy szíveskedjék Búzás képviselő urat nyugodtan végighallgatni. (Juhász István (szd): Maga is elismerte, hogy nyilas volt! Azért zárták ki a Nemzeti Parasztpártból! — Egy hang a^páriionkívüBek csoportjából: Mindig személyeskednek! —• Menus lllésné (szd) Juhász István felé indul. — Pfeiffer Zoltán (pk): Most jön Mónusné, azután mindjárt rendet teremt - Ju-•. hásszal!) • Buzás Márton (pk): T. Nemzetgyűlés! El". ismerem, hogy a mai nemzetgyűlést kár volná feltámasztani mai összetételében. Ez a parlament szerintem igen gyengén vizsgázott a maga munkájában és ha semmi egyéb ok nem volna a választásra, a nemzetgyűlés képviselődnek viselkedése és magatartása is indokolttá teszi azt, hogy új választás legyen. Ennek é nemzetgyűlésnek az élettartamát születésekor négy évben határozták meg. Pelét sem érte el és mégis úgy hal meg miost, mint egy aggastyán: tehetetlenül, gyáván. Hogy mennyire nem voltak jó katonák, látjuk abból, hogy amikor sorakozó volt, mindig a balszárnyhoz kellett igazodni, ezt a jobbszárny egy kicsit zokon vette, felháborodásának csak annyiban mert kifejezést adni, hogy mindig mozgásban volt és soha nem volt egyenes a sora. Ezért az őrmester úr néha meg is szidta a századot. Be t. képviselőtársaim, ha komiolyan veszik a mai napnak és ennek a törvényjavaslatnak a jielientőslégét (Egy hang a szociáldomekratar párton: Egészen koino'yan vesszük! — Vándor Ferenc (pk) : Láttuk!) akkor vissza kell gondolnunk azokra a harcokra (Vándor Ferenc (pk): Miért nem hajtották végre az összefér hetetlenségi törvényt?), amikor 1920-ban meg indult itt hasonlókép az előző világháború után egy úgynevezett konszoHdáció, ikibonta. kozás, újjáépítés. Nagyon szép jelszavakkal indult meg az is: a zászlókon Szűz Mária képe volt, a katonák süvegén pulykától! és ez az újjáépítés egy évtized alatt beletorkolódott a kartellek, ,a bankok, a trösztök, a nagyvállalatok óriási hatalmának felduzzadásába, a vagyonnak, a jólétnek az összeharácsolásába. És míg az egyik oldalon sötét árnyat vetettefk. a nemzet dolgozóira a 'módfelett és törvénytelenül megduzzadt, meggazdagodott tőkés rendszer urai, addig a másik oldalion elsorvadtak a magyar dolgozók, főként a magyar parasztság, aimiely az Alföld nagy községeinek perifériáin cukorrépával élt és tengette a maga és gyermekei életét. Az orvosok megállapítása az, volt akkor, hogy a legminimálisabb kalóriát sem kapja meg a fejlődő gyermek. Ez a magát kereszténynek és nemzetinek nevezett kormányzati rendsziair érzéketlenül ment el e jelenségek mellett és hatalimát úgy kiépítette, hogy ebben a parlamentben nlem egyszer hangzott el az a nagyképű kijelentés, ha az ellenzék részéről bírálatot gyakoroltak a kormányzat felett, vegyék tudomásul: itt nem lesz többfet 1918! Hát 1918 nem lett, de lett 1944., 1945,, 1946., 1947., egy világháború borzai- .
