Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-146

499 A nemzetgyűlés 146. ülése 1947. (Az ülés délelőtt 10 óra 24 perckor kezdődött) (Az elnöki széket Szabó Árpád foglalja el.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Az ülést meg­nyitom. A mai ülés jegyzőkönyvéinek vezeté­sére Tőrös Vince, az egyéb jegyzői teendőik ellátására pedig Pásztor Imire jegyző urat ké­rem fel. T. Nemzetgyűlés! A házszabályok 78. §-ában foglalt rendelkezés értelmében hatá­roznunlk 'kell a legutóbbi ülésen hatvan kép­viselő által beadott, az országgyűlési válasz­tásokról szólói törvényjavaslat villája bezárá­sára vonatkozó írásbeli indítvány feletti Kérdem a t. Nemzetgyűlést, mélóztatniák-e az indítványt elfogadni? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtör". ténik.) Kimondom a határozatott, hogy ia nemr ' zetigyűlés az indítványt elfogadta^ Most hozott határozatunk érteilimíeben — a határozathozatal napját is beleszámítva —• a vita még két ülésen át tarthat!, amely két ülésen a felszólalók beszédideje 15—15 perc. T. Nemzetgyűlés! Napirend szerint követ­kezik az országgyűlési választásokról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik a feliratkozott szóno­kok közüli Vörös Vince jegyző: Pfeiffer Zoltán! Pfeiffer Zoltán (p-k): T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Sajnálom, hogy «a vitabe­zárási indítvány folytán nines alkalmam tisz­ftlázni azokat a szempontokat, amelyeket az ellenzék és Ikülönösen a mi csoportunk szűk­ségesnek tartott" volna tisztázni, sajnálom, hogy nem tudtuk rendelni az ellenzékinek a demokráciához és a koalícióhoz valló yijszo­nyát, és sajnálom nemesaik az ellenzék es nemcsak a mi csoportunk nevében, de azt hi­szem, a magyar közvélemény nevében .is, hogy nem sikerült a Dinnyés-kormányt zár­kózottságából, kimozdítani és közel kétéves működés után úgy oszlik fel ez a nemzetgyű­lés, hogy az a kormány, amely vállalkozik a választások lebonyolítására, a koalíciós de­mokrácia politikájának a továbbviteléire, lé­nyegében adós maradt a nagy kérdések te­lei TI tßrtlß D 6 n * Pedig ez a nagy státusrendezés éppen a választójogi javaslat tárgyalása során lett volna aktuális, annál is inkább, merit a mi megítélésünk szerint ez a választójogi javas­ltat eltér az 1945:VIII. tc.-ben foglalt demo­ikratikus választójog rendelkezéseitől és — ugyancsak a mi véleményünk szerint — ellen­tétben van az 1946:1. te., a köztársaságunk alaptörvényének tekinthető' töirvény rendel­kezésecùvel és különösen annak szelleimévél. A magyar politikai köziélet, és mi ellenzék, azért tartijufk fontosnak a mindenkori vá­lasztójogot, mert tulajdonképpen az rendezi a politikai főhatalmat, az biztosítja egy nép részére a nyugalmat, a békés fejlődést, de ugyanakkor elősegíthet egy csendes, néma polgárháborúit,, elősegíthet egy néma fonra­dalfmat. Nekünk van két törvényünk. Az egyik volt az 1848 :V. te, amelyre büszkén tekintlhe­'ttiinik vissza, mert méltó alkotása a szabad­ságharcnak a többi szabadságjogokat repre­zentáló törvények mellett. Jellemző azonban, hogy az 1848-as reformnemzedék megtalálta a magyar boldogulás útját, lerakta olyan si­netore, amelyekről — ha elindulhatott volna — eammiképpem sem 'került volna zsákuitloába évi júlhis hó 23-án, szerdán, 500 a magyar élet, nem következett volna be az •a, helyzet, amelyben most nyomorgunk. Ez az elindulás azonban nem következhetett be, merít közben elbukott a magyar szabadság­harc, into példájául annak, hogy mit jelent egy elnyomó hatalom kezében a választójog. Jelien tette a Habsburg-imonairichia fönn tartá­sát hetven éven keresztül. Jelenítette annak a rendszernek teljes kiélését, amely lényegében á magyar népi erőkielsorvasztására törekedett. Es ha figyeljük, hogy hetven éven keresztül ez a választójog milyen változáson ment át, azt kell mondanunk, hogy 1848-ban, amikor a rendi bilincsekeit leszakítóttá magáról a ma­gyar nép és a szavazók számát 200.000-ről 800.000-.re emelte, az abszolutizmustól kezdve egészen 1918-ig lényegileg változás csak annyiban történt, hogy a mindenkori választó­jog biztosította a monarchia résziére, a Habs­burg-uralom részére a főhatalmat. 1918-ban a magyar népköztársaság kor­mányának első teendője volt a választójogot rendezni. Sajnos, írott malaszt maradt. Evvel ta fegyverrel a magyar nép nem rendezhette a f maga politikai és társadalmi életét. Csak később jutottunk ahhoz, 1945-ben, hogy végre egy olyan törvényt hozzunk, amely valóban inemcsak a demokráciát, nemcsak egy ideális lallkotást jelientett, hanem a magyar nép részére valóban ia jogok teljességét; a bizton­ságot, a nemzetközi biztonságot, szabadságot nemcsak kifelé, hanem befelé is. Es ha néz­zük ennek «a két törvénynek sorsát, meg kell állapítanunk szomorúan, hogy ez a javaslat már elkauyarodást jelent az 1945. évi törvény szellemiétől. Volt közben egy másik törvényünk is, arról is kötelességem .megemlékezni. Ugyan­csak kellő tanulságul szolgál mindaz )t.ia;k, akik (tisztán látnak és világosan tudnak ér­telmezni. Nem elég egymagában az, hogy egy törvény ideálisan demokratikus.. Nem ele­gendő egymagában az, hogy egy törvény való­ban a demokrácának minden lényeges elemét magába t foglalja. •Szükséges ahhoz még az atmoszféra is, mert törvények egymagukban szabadságot nem teremttenek. Demokratikus 'törvények egymagukban egy nép részére boldogulást; £s szebb jövőt nem teremtenek, mert ha igen, akkor azt mondhat­nánk^ hogy az 1919-es Friedrieh-féle rendelet­tel, amely teljesen biztosította a magyar nép részére a titkos választójoggal való élést, el­indult a demokrácia. Azomíban mi történt? Az történt, hogy evvel a választójoggal, a Fried­rieh-féle 1919-es titkos választójoggal, nem él­hetett a magyar nép legnagyobb részei éppen a jobboldali terror, éppen a Friedrich kor­mánynak azon befolyása folytán., amely ráte­lepedett, ráterpeszkedett mindenkinek; (egye­seknek, testületeknek, oszályoknak, csoportok­nak és pártoknak a szabadságára. Nem tudott ékiii ezzel a. magyar nép és lényegében visz­sza kell kanyarodnunk. A magyar politika történetében csak két 'törvény van, amely megemlítésre méltó, de egyúttal mind a kettőre büszkék lehetünk, az 3948. év V. és az 1945. évi VIII. törvénycikk. Meg kéli mondanom, hogy ezzel a novellával kapcsolatosan az a beállítás, amely ikülönösen a 'túloldali felszólalásokban hangzott el, hogy lényegében iti- nincs eltérés az 1945. évi tör­vénytől, mert a -novella csak egyes részleteket tisztáz, nem helyes. Nem helyes, mert nem részletekben tér el az 1945-ös törvénytől,.hanem

Next

/
Thumbnails
Contents