Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.
Ülésnapok - 1945-146
501 A nemzetgyűlés U6. ülése 19i7, a lényegben, ( a szabadságjogok, a jogegyenlőség tekintetében. Holott a törvényen kívül volt nekünk még egy korlátunk, amelyet szintén át kellett törni, hogy ez a javaslat a plénum elé kerülhessen. Mert az 1946:1. te. nem csak az általános egyenlő, közvetlen és titkos választói jog alapján biztosítja a magyar nép részére a köztársasági államiformát, a rendezett együttélést és más népekkel való Ibékés együttműködést, haneim biztosítja minden állampolgárnak, minden irányú megkülönböztetés nélkül a demokratikus állami rend keretein belül egyformán és egyenlő mértékben az ember természetes és elidegeníthetetlen, jogait. Az ember természetes és elidegeníthetetlen jogai közé tartozik az- állami, a törvényhatósági és a önkormányzati életben való részvétel joga is. Ha azonban nézzük, t. Nemzetgyűlés, hogy milyen disztinkciót teremt ez ,a javaslat, meg kell állapítanunk, hogy az állampolgároknak evvel a r törvénnyel két kategóriája támad: a koalícióban lévő állampolgárok tábora, és a koalíción akár önszántukból, akátf" pedig a körülmények folytatni kívül maradt állampolgárok tábora- Ha azután figyeleimbe vesszük azt az akadályversenyt, amelyét például a; koalíción kívül maradt polgároknak meg kell tenniök ahhoz, hogy eljussanak a választási küzdelem küszöbéig, akkor meg kell állapítanunk, hogy a két tábor között óriási különbség viain, mert a koalíciós pártoknak, talán a koalíciós állampolgároknak megvan az a biztonságuk, amelyet részükre a saját tágjaikból alakult választási bizottság és Nemzeti, Bizottság biztosít. Megvain a koalíciós állampolgár részére az ajánlási rendszer "biztonsága, a prémium t kedvezménye. Evvel szemben a koalíción kívül maradt állampolgárnak, például az ellenzéki polgárnak, így a mi ellenzéki csoportunknak óiriási nehézségeiken kell keresztül jut nia, -hogy nagy munka, fáradság, nagyon sok kockázat és veszély utáni eljussunk oda, ahova a koalíciós polgár minden erőlködés, minden nehézség nélkül eljuthat. T. Nemzetgyűlés! Ezért lett volna szükséges, hogy ezt a törvényjavaslatoit ne ily&n gyorstalpaló módra tárgyaljuk meg. ElvégT«! a demokráciának kötelezettsége van a közvéleménnyel szemben és én nagyon Örültem annak a felszólalásnak, amely Faragó László igen t. képviselőtársaim; szájából hangzott el, s amelyben kifogásolta, hogy adós maradt a demokrácia a néptömegek nevelése tekintetében. Ez a nemzetgyűlés kétségtelenül nem ragadta meg f a demokratikus nevelés legfontosabb elemét, nem ragadta meg a lehetőséget, hogy a nemzetgyűlési, tárgyalások anyagával lekösse a közvéleményt és megmagyarázza mindenki részére, hogy mit is kíván a demokrácia, hogyan kívánja rendezni a demokrácia a polgárokhoz való viszonyát, hogyan kívánj,a, rendezni a koalíció az ellenzékhez való viszonyát és különösen, hogyian kívánja rendezni a koirmányzat a koalícióval és az ellenzékkel szemben a helyzetét. Milyen sok félreértés, rekrimináció maradt volna el, t. Nemzetgyűlés, ha mindnyájan nekifogtunk volna ennek a nagy munkának! Nem kellene most egymást gyanúsítanunk, nem kellene minden aljas bűncsellekmény mögött egy nagy politikai tábort sejtenünk és nem kelletit volna az elmúlt két év alatt- a politikai pártoknak azzal foglalkozévi július hó 23-án, szerdán. 502 máofc, (hogy vájjon ki volt az elmúlt 25 év alatt, vagy a felszabadulás után a demokrata, kinek van joga .az államélet irányításában részt venni lés kinek van joga a nemzetgyűlésben akár személyzetében, akár csoportjában, akár osztályok képében jogait hangoztatni. Most rá íkéll mutatnom éppen a választójogi vita során, hogy milyen alaptalan isvolit a munkáspártok, de legkülönösebben a kommunistapárt részéről sokszor hangoztatott az a panasz, hogy például a, kisgazdapártot' a reakció tette többségi párttá. Most a. statisztika és az indokolás alapján kiderül, hogy körülbelül 300.000 fasiszta, 300-000 antidemokratikus polgár választójogáról van szó Ha a dolgok matematikáját, nézzük, ez azt jelenti, hogy a 300.000 reakciós szavazat a Független Kisgazdapártban 26 vagy 27 mandátumot reprezentált. Ha azonban feltesszük azt az abszurd esetet, hogy ez a 26 mandátum mind a független kisgazdapártból kerül ki, akkor meg is kell mondanom, hogy ; ez a magyar politika irányát, demokráciájának telítettségét, és tartalmát semmiképpen sem zavarta volna, mert az a 245 főnyi kisgazdapárt, amely 1945 őszén ieilindult, legfeljebb 220 tagot jelentett volna. Ha ezt hozzátettem volna a 162 főnyi Bal' Dldtailii Blokhoz, aimieiyi 1945 őszén még nem volt Baloldali Blokk, akkor ez semmiképpen seim változtatott volna a helyzeten. Ez mit jelentett volnál Feltéve, hogy egyetlenegy reakciós szavazat sem a kisgazdapárt j'alvára számolandó el, ha az egész reakciót, & kompromittált választók egész táborát magára, vállalta volna« a Baloldali Blokk, akkor ii3 azlett-vólna a helyzet, hogy a 187 főnyi Baloldali Blokk állt volnia szemben a még mindig abszolút' többségű 220 főből álló független kiegazdar ' párttal. Sajnálom, hogy részünkről elmaradt az a lehetőség, hogy szempontjainkat közölhettük volna, de röviden Összefoglalom, hagy mit kívánunk a demokráciától, a koalíciótól, a kormányzattól különösen a választások során. Elvárjuk, hogy a kormány biztosít-stai részünkre a gyülekezési szabadság >t. ^ Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Pfeiffer Zoltán (pk): Egy mondattal befejezemElvárjuk, hogy .a gondolat- és vélemény szabad nyilvánításának nem lesz akadálya a választási küzdelemben. A sajtóval és a rádióval mi is rendelkezhetünk és általában lehetővé teszik részünkre a demokratikus küzdelemben való részvételt, mert ezzel nemcsak a •magyar nép boldogulását, megbecsülését és a demokráciát szolgáljuk, hanem követjük azt a Iszelleunet, amelyre a kormány minden tagja és az állami apparátus minden dolgozója esküt tett akkor, amikor az 1946:1. te.-ben foglalt: emberi szabadságjogok biztosítását vállalta. (Helyeslés és taps a páHonkivüUek és a >$zeú~ badságpért oldalán.) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közüli Vörös Vince jegyző: Vándor Ferenc. Vándor Ferenc (pk): T. Nemzetgyűlés! 1945-ben a felszabadulás után már választott egyezer ez az ország és' elmondhatjuk, hogy a fasizmus utáni felszabadulást követően es: a, választás, egy lelki f elszabadulást jelentett a mlagyar nép, a magyar nemzet szamára, mert minden hazug hireszteléssel szemben, amelyet kócos hajú, de jól fizetett ujsag* 32*