Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-145

485 A nemzetgyűlés 145. ülése 1947. évi július hó 22-én, kedden. 48& által, hogy ia - nemzetgyűlés istmételltlen a legszéle sehb körű felhatalmazásit adta meg a kormánynak, a nemzetgyűlés törvényalkotási joga ugyancsak átment a végrehajtó hasalom kéziébe. Lássuk, mit jeleni, a büdzséjog ? Jelenti azt, hogy a nép képviselői útján (maga szabja unag a rárakható terhek súlyát és azit. hagy a jövedelmek mire fordítandók és fordítha|tók. Amin't már mondtam, mivel a nemzetgyűlés eddigi működésének nagyobb részében költségvetés nélkül dolgoizott, ez a hatalom is kisdkliojtit kezéből, sőt még ia:zt is lehet bizonyítani, hogy a kormány még e&t a nagyon széleskörű felhatalmazást is túllépte és olyan kérdésieket szabályozott rendeleti ú|ton, amelyek a nemzetgyűlésnek voltak, illetve volnának' 'fenntartva. T. Nemzetgyűlés! Ez volt Iteháit a parlamenti munka mérlege és eredménye. A jtiöíténelem fog dönteni arról^ hogy jó vagy rossz munkát végezltunk-e. Amíg ez be nem kovetjk&zfík, egyéni lelkiismeretünk nyugodhatùk vagy háboiroghaít. De neinuosaik parltamenti mérleg van, ; hanem van politikai mérleg is. Boláitákai r merleget csináltak a múltban is mind évszázadokról, mind évtizedekről, egy-egy korról, hiszen a nemizet életében az események összehasonlíthatók párhuzamba hozhatók eV ezekből bizonyos fokú tanulságokat vonhatunk le. lanuliságokat nemcsak az egyetemes nemzet, jhanem egy-egy osztály, egy-tegy társadalmli réteg számára is. Ami azonban még ennél is fonjtosabb, taniulságkeresés az októberi foirradialom és a nemzetgyűlés, tehát a mai helyzet között. Fontos ez éppen most, amikor módosítani kívánjuk a nemzetgyűlési választásokról szóló 1945:

VIII. 'tc.-eit, amilyen törvényt sajnos, nem tudott megvalósítani az !l918-hs októibieni forradalom. Kézenfekvő â? természetes az 1918-as októberi forradialouinaik és annak a politikai helyzetnek a tanulságait is megvizsgálni és megtenni a megfelelő ösz: kzehasonlítást éppen most* az országgyűlési választásokról szóló 'törvényjavaslat tárgjyalásánál Tudom, kevés idő áll rendelkezéseimre, tudom, liogy ériről a témáról könyvet lehetne írni, naphosszat lehetne vitázni felette. Hogy mégis vállalkozom eirre, azért Ítészem, mert olyan kitűnő vezérkönyvet tartok a kezemben, mint amilyen Böhm Vilmosnak »Két forradalom tüzében« címen kiadott munkája, ; amelyet Münchenben, 1923-ban adtak ki. Tudom, hogy pro és kontra (milyen' vitaanyagot tartalmaz a könyv minden sorainak állítása. Azt is tudom, hogy ez a vita elsősorban a komrau* aiistáakra és a sízoiciiáldemakratákira tartozik, de meggyőződésem, hogy a tanulságot mégis csak elsősorban mii, polgári beállítottsága politikusok vonhatjuk le belőle a magunk polgári politikája érdekében való hasznosítás céljából. Figyelemreméltó kell, hogy legyen e könyv minden állítása azoknak a demokratáknak a számára, akik fejüklet nem dugják ia homokba, hanem ia hazad horizont ni túl,, a népek (történelmi, társadalma, szociális, síjb. fejlődésiéhez, a meg nem állítható sízellemi áramlatok . kialakulás áho'z alkalmazkodva. hajlandók magukévá tenni, sőt magukévá is tjeszik a »ma demokrácia, holnap sízoeializimus« (tételét. Ezek a politikusok hajlandók úgy politizálni és örömmel politizálnak .úgy, hogy ha a demokrácia megvalósul, ismét njabb fejlődési lehetőség áll fenn, mert ha elismerik ia fenti elvet, végeredményben vallják és magúkévá tetiték

v hogy mint mindenben, úgy a politikában is előre kell nézni, a haladó szellemet keli képviselni, hogy a politikát, illetve a történelmet és benne a társadalom berendezkedését úgy kell kialakítani, hogy az ne kevesek uralmát, jólétét biztosítsa. hanem minél szélesebb, tömegekét. Ezért van szükség a tömegek politizálására és orra, hogy a (többségi olv, ha. valóban alapelve a demo kráciánakv, - nem a kelétinek és nem a nyugatinak, nem ,a polgárinak és nem a népinek, hanem, a demokráciának — teljes egészében érvényesülhessen. A magyar politikai életben ez ,a nemzetgyűlés, amelyben itf helyet, foglalunk, megadta a tömegeknek mindazokat a lehetősiége"ket, lamellákéit olyafn egyhangúan, válóban egyhangúan szavaztunk meg az 1946:1.- tc.-ben, a démoikrácia kialakításához. Ma már azonban látnunk kell, hogy egy törvény valóban csak annyit ér s annyi köze van a demokráciához., amennyit betartanak, beltartatnak, megvalósítanak belőle. Ellenkező esetben írott maks'Zt _ marad, vagy .-legjobb esetben porhintés á- világ közvéleményének szemébe. (Pász thory István (pk):|Inkább ez!) T. Nemzetgyűlés! Mindezek előrebocsátásával és annak kihangsúlyozásával, hogy a kom zervat'ivizmuisíban. a lassú fejlődésiben még' nincs reakció és szó sincs fasizmusról, mint • ahogyan Mindenekelőtt a demokrácia követelése nem jelent jobboldaliságot, rátérek az 1918ias októberi forradalom keresztmetszetének bemutatásiáira, összehasonlítva a mai politikai élet kerasiztmetszetével. A mairól nem is beszélek, hiszen részesei, formálói vagyunk. A multat mutatóim be, ide döbbenetes az a hasonlóság és azok a tüneteik, amelyek mindkét korban egyformán felfedezhetők. Oéilom az» hogy a két keresztmetszetet egymás mellié állítva hasznára válhassak, tanulságot, szolgál(tiathassatk a polgári gondolkodású; politikusoknak. T. Nemzetgyűlés! Hadd idézzem Böhm Vilmost Megállapításai a könyv kiadása óta nem veszítették el egészen aktualitásukat. Csupán a szociáldemokratapáJrt helyett a legtöbb esetben korszerűen beilleszthető a kisgazdapárt. A munkásegység következtében, főleg pedig azért, menti az ország választóinak abszolút többsége a polgári gondolatot vallotta magáénak, a polgári pártira tette rá a nyerget a koniuitunistapárt. Érdemes idézni, hogy többek között, miért kellett bekövetkezni az 1918-as forradalomnak. Idézőjel kezdődik: (Derültség a kommunista" párt oldalán — Olvassa: »A mérhetetlen osztályelnyomait z ! egyoldalú iiagybirtoklois uralom, a demokratikus fejlődés lehetőségeinek elltiolrlasziolása,. a demokrácia brutális elnyomása és az a tény, hogy néhány tízezer család szuronyok és a bürokrácia segítségével jobbágy- és rabsaolgasoirsban ^ tarthat húsz milliónyi népet, kifejleszt egy példátlan gyűlöletes osztáilyatmoiszférát, megalapozva a polgárháború lehetőségét, mesterségesen elűzeti a bolsevizmus befogadására alkalmas mentalitást, azt, amely a magyar agráruralom jelszavát egyszerűen visszájára fordítja, .neon hisz a demokrácia célirányosságában és alkalomadtán az erőszak uralmával teremt más kisebbségi urálimat.« 31*