Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-145

477 A nemzetgyűlés 145 ülése 1947. évi július hó 22-én, kedden. 478 tesen a demokrácia báránybőrébe bújva jelentkeznek. Amint itt már többen megállapították, szabad választás volt 1945-íbe-n és szabad választás lesz 1947-ben is- A magyar nép tiszta és szabad választáson fog ítéletet mondani és fogja győzelemre vimni a magyar demokrácia erőit. Választani fog a magyar nép, hogy vájjon az építést, az építő, -alkotó munkát vagy a gyújtogatás!, a szaibotálást akarja-e, választani fog, hogy rendet, nyugalmat akar-e avagy felfordulást és összeesküvést. Választani fog, hogy a hároméves terv mellett áll-e avagy

; a nagytőke garázdálkodását akarja-e 'elősegíteni. (Egy hang a szabadságpárt oldaláról: Hol a nagy take 1) Választani fog, hogy iá dolgozó nép életszínvonalának. felemelését akarja-e avagy pedig népünk mostani mehéz helyzeitének állandósítását. Erről fog dönteni a magyar nép a választásokon, és nem kétséges, hogy ez a

; dötatés diadalra fogja vinni a magyar demokráciának azokat az erőit, amelyek hűséggel ,és becsülettel dolgoztak nemzetünk gazdasági, talpraállításáért és a magyar nép jobb jövendőjéért. Magam és pártom részéről az előterjeszt tett törvényjavaslatot elfogadom. (Éljenzés és taps a kommunishapdrt, a szociáldemokratapárt és a parasztpárt soraiban.) Elnök: Szólásra következik a kijelölt szó* nokok közüli Pásztor Imre jegyző: Faragó László! Faragó László (szd): T. Nemzetgyűlés! Valahányszor a választójog kérdése a parlamentben vagy a parlamenten kívül szóbakerül, újra és újra, emlékeztetnünk kell arra, hogy a szoeiáldemokratapárt és & párt ^ tömegei voltak azok, amelyek ötven eszuendőn keresztül szívó» és meg nem alkuvó, áldozaitokkal terhes küzdelmet folytattak azért, hogy ebben az országiban minden doigozótnaik és mindenkinek, aki ebben az országban munkája után, él, legyen és lehessen választójoga. Őszintén meg kell mondanom, hogy ebben a félévszázados küzdelemben volt bizonyos szimplifikált felfogás, volt annak feltételezése, hogy maga az, ha a tömegek választójoghoz jutnak, megváltoztatja az egész ország politikai struktúráját, és a politikai jogok nyomán, egy új politikai rend s ennek nyomán egy új gazdasági rend keletkezik. Az volt az álláspontunk, hogy a választójog a nép joga és a demokrácia úgy fejlődik, ahogyan a választójog fejlődik. T. Nemzetgyűlés! Hitlerek feltűnése óta tanult valamit a világ. Megtanulta többek között azt is, hogy a választójog eszköz is lehet arra, hogy antidemokratikus irányzatok hatalomra kerüljenek és kizárják a hatalomból a demokratákat, sőt tovább menjek: kizárják az életből mindazokat, akik rendszerükkel szembehelyezkednek. A választójog gondolatát Hitlerek kompromittálták, és most az volt a probléma: visszaadni a választójog becsületét, visszaadni a parlamentarizmus becsületét, vagy pedig leszámolni azzal, hogy a választójog gondolata és a parlamentarizmus gondolata is Hitlerékkel örökre kompromittálódott. Amikor a szövetséges nemzetek győzelme pontot tett a náci rémuralom végére, az újonnan keletkezett államoknak és köztük az újból feltámadt Magyarországnak is, két lehetősége volt. Az egyik az, hogy levonja ennek a hangulati elemnek következményeit, szakít a parlamentarizmussal és a jobboldali diktatúra helyébe egy baloldali diktatúrát teremt. A másik az, hogy fenntartja a parlamentarizmust, és okulva abból, ami itt Hitlerek uralomra jutása óta történt, de okulva abból is ami a Horthy-fasizmus huszonöt esztendeje alatt történt, gondoskodik kautélákról. Történelmet forgatunk visszafelé, az elmúlt két és félesztendő történelmét, és így talán mindenki egyet fog -érteni velem abban, amikor 'azt mondom, hogy az új magyar állam a második megoldást választotta és kautélákat keresett. Melyek voltak akkor ezek a kautélák? Az egyik a pártok kijelölése volt az Országos Nemzeti Bizottság útján, a második bizonyos minimális kizárási okoknak létesítése. Mind a kettőbe egy be nem vallott, de meglevő szuppozició foglaltatott. Ez a szuppozició a következő volt: ez az ország baloldali, és csak jobboldali urai voltak azok, akik elnyomták ezt a baloldali országot és jobboldali arculatúvá formálták. Ez a szuppozició — most már bevallhatjuk teljes őszinteséggel, mi bevallottuk nyomban 1945 januárjában vagy februárjában — így, ebben a feltevésben hibás volt. A választások, igen t. Nemzetgyűlés, pompásan funkcionáltak. Valóban igaz az, hogy mi produkáltuk Európa 'legtisztább választását, csak éppen a választási fogalmak DADI tisztázód'taik, csak éppen a reakció keresett és talált elhelyezkedéseket különböző módokon, csak éppen a rasszizmus és a nyilaskereszt tudott megbújni, különböző cégérek alatt; csak éppen az történt, hogy ennek a téves szuppozíciónak eredményeképpen kellett két esztendő alatt odáig jutnunk, ahova eljutottunk, kellett két esztendő alatt kormányférfiaíkaJt mint Összeesküvőkét lelepleznünk, kellett két esztendő alatt odáig jutnunk, hogy ennek a parlamentnek ma egészen más képe van, mint amikor megalakult. Nem az erőviszonyok tolódtak el, — ennek nem volna jelentősége — hanem deklarálódtak a valódi programok és célkitűzések. Az, hogy ellenzék keletkezett és levált, a kormányzópártról, természetes, mert mi magunk is természetellenes állapotnak tartjuk az ellenzéknélküliséget. Az azonban, . hogy az ellenzék mögé milyen tömegek verődtek t és .hova hajították ezt az ellenzéket, bizonyítja, hogy a nevelésnek igenis van ereje és az ellenforradalmi nevelés huszonöt esztendejének is volt ereje ebiben: az országbanígy alakult azután ki, egy tűrhetetlen és kibírhatatlan helyzet, amelynek optikája^ az volt, mintha ebben az országban csak ellenzék volna, mintha ebben az országban csak ellenzéki közhangulat volna, és itt az is mindegy, hogy milyen minőségű az ellenzék. Ezt az optikát a kormány nem tűrhette el, ezt az optikát a, kormanyzópártok nem tűrhetik el, ás ezért is kell egyebek között választani. De választani kell, igen t. Nemzetgyűlés, azért is, mert meg kell nézni, hogy miféle haladás és fejlődés volt két és fél esztendő alatt, hogyan járta át a baloldaUiság a közönyös vagy jobboldali tömegeit. Ez az a két szempont, amely indokolja a választást. kolj A probléma azonban az, hogy mi indoa az új választójogot. Ebben a 'tekintetben