Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-145

475 A nemzetgyűlés 145. ülése 1947. évi július hó 22-én, kedden. 476 személy szerimit, fénykép szerint!) Emlékeztatern képviselőtársamat arra a küzdelemre, amelyet az összeférhetetlenségi törvény kapcsán vívtunk, ahol mindnyájan arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy egy ilyen kivételt deklarálni erkölcstelen! éis, jogellenes lenne. Sajnos, hozzá kell tenni, Nagy Ferenc akkori miniszterelnöknek (Reicher Endre (pk): Orfcutayra vonatkozólag is hoztak külön szakaszt, képviselő úr!) kifejezett kérésére és követelésére járultunk csak hozzá, hogy bekerüljön ez a Sulyok-paragrafus az összeférhetetlenségi törvénybe. (Pfeiffer Zoltán (plk): Már rég nem követelt akkor Nagy Ferenc önöktől semimit!) Tehát nem itt van tulajdonképpen a Sulyokparagrafus, haneim a választójogi törvénynek ez a rendelkezése a Sulyoik-paragrafusit éppenhogy kizárja. (Pfeiffer Zoltán (pk): Szóval levették a kezüket róla!) T. Nemzetgyűlés ! Végezetül az* új törvény néhány rendelkezést tartalmaz az, ajánlásokkal, az országos- lajstrom mandátumainak elosztásával kapcsolatosan, amely inltézkedések, rendelkezések célja az, hogy ai töredékpártok elleii és az önjelöltek ellen védje a magyar demokráciát. Nem lehet érdeke a magyar demokráciának az, hogy teljesen gyökérnélküli pártok és önjelöltek tucatjai forgácsolják szét a nemzet erőit. Szeretnék emlékeztetni a. weimari demokráciának, a weimari, parlamentnek példájára, ahol több mint két tucatnyi párt lépett fel, köztük olyan pártok, mint a háztulajdonosok párltja i,s és úgy hiszem, hogy a weimari, demokrácia katasztrófájának egyik oka a, többi közt az volt, hogy engedi eltűrte a nemzet erőinek szétforgáesolását több tucatnyi párt formájában. Ennek a mértéktelen pártinflációnak, önjelölteknek, 'talajjal, gyökérrel nem bíró töredékpártoknak indulását kívánja megakadályozni az ajánlás. (Reicher Endre (pk): Ha nincs gyökere, nem jön be a parlamentbe, megbukik- Csak az jön be, akinek legalább 14.000 szavazója van egy kerületben.) T. Ház! Az ajánlások e csekély száma mutatja, hogy az a rendelkezés nem azt a célt szolgálja, hogy bármilyen súllyal, jelentőséggel bíró pártot kívánna kizárni a választáson való, indulásból. Hozzá kell tennem azt, hogy nincs egyetlenegy olyan régi demokrácia sem, amelynek a választójoga valamilyen formában ne tartalmazna intézkedéseket, rendszabályokat ilyen töredékpártokkal, töredékpártoknak előretörésével szemben. T. Nemzetgyűlés! Engedjék meg, hogy ez alkalommal én is a túloldalon olyan gyakran hivatkozott angol demokráciára hivatkozzam. Az angol választójogi törvény alapját az egyéni választókerületek alkotják. Az egyéni . választókerületek rendszere azt jelenti, hegy adott esetben egy képviselőjelölt, ha eléri is a szavazatok 49%-át, nemcsak nem kerül be a parlamentbe, hanem az ilyen 49%-nyi szavazat pártja szempontjából is teljesen elvész. Elméletileg tehát elképzelhető az angol választójogi törvény alapján, hogy egy párt minden választókerületben megszerzi a szavazatok 30 vagy akár 40%-át és ennek ellenére egyetlen képviselője sem kerül be a parlamentbe. Ez az angol választójogi törvény rendelkezéseinek következménye lehet, amelynek demokratikus jellegét pedig — úgy hiszemi — Reicher képviselőtársam vagy a túloldalon ülő többi igen t. képviselőtársaim sem kívánják kifogás tárgyává tenni. (Szenner József (pk): Ez egyéni álasztás, ez egészen más! Nem hozható kapcsolatba a lajstromos választással!) Ha ezeket az angol választójogi törvényben a kisebbségi, töredékpártokkal szemben foglalt rendszabályokat összehasonlítjuk az előttünk fekvő törvényjavaslat rendelkezéseivel, akkor kétségtelenül meg kell állapítanunk, hogy ez a választójogi törvényjavaslat mintaszerűnek mondható a kisebbség jogainak védelmében és korántsem állít akkora, sőt még tizedrésznyi akadályokat sem a kisebbségi vagy akár töredékpártok érvényesülése elé, mint példának okáért az angol választójogi törvény. De tovább megyek. Az angol választójogi törvény ismeri a kaució intézményét. Ha jó], emlékszem, képviselőjelöltönként 2000 fontot, tehát elég szép summát kell letétbe helyeznie minden induló pártnak. (Horváth Márton (kp): Kétszázat! — Szenner József (pk): De ezt csak akkor veszíti el, ha Öt százalékot sem tud behozni!) Lehetségesnek tartom, hogy Reicher képviselőtársam, vagy egyesek a parlamentben szívesebben vettek volna egy olyan javaslatot, amely ilyen vagyoni cenzushoz köti a választást, szívesebben vettek volna egy olyan novellát, amely azt írja elő, hogy — teszem — kétszáz vagy kétezer fontnak megfelelő forintösszeget kell az indulás alkalmával letétbe helyezni. (Szóbele András (kp): Mert akkor nem jötít! volna be paraszt meg munkás! — Reicher Endre (pk): A képviselő úr a mellényzsebéből kifizetheti, de miből vegyük mi? — Pfeiffer Zoltán (pk) : Nekünk nincs sem hegyünk, sem völgyünk, sem Dunahegyink, sem Dunavölgyink! — Derültség a pártonkívüli képviselők csoportjában. — Az elnök csenget.)

20 A mi nézetünk az, t. Nemzeitgyűlés, (Pfeiffer Zoltán (pk): Anyagi támogatást szívesen fogadunk!) hogy a demokrácia szellemiének .inkább megfelel az, ha néhány tucat aj autónak a felsorakoztatásával és aláírásával bizonyítja be egy párt, hogy vannak hívei abban a választókerületben, (Szenner József (pk) : Akit meg lehet félemlíteni! — Pfeiffer Zoltán (pk): Tucatemb erekké 1Í neon foglalkozunk! — Szobek András (kp): Akkor sajátmagaddal se foglalkózzál! — Derültség a kommunistapárt oldalán. — Pfeiffer Zoltán (pk): Kemény demokralták kellenek!) mintha kétszáz vagy kétezer *foiiitot helyez letétbe. Érthetőnek tartom, hogy ilyen kaucióit azok vettek volna 'Szívesebben, akiknek a kaució beszerzése könnyebben megy, mint néhány tucat ajánló beszerzése.. (Pfeiffer Zoltán (pk) : Hü, de jól ismeri már ezt! a mesterséget! — Derültség a pártonkívüli képviselők csoportjában.) Lényegében véve ugyanezek a szempontok érvényesek arra is

; amit egyesek kifogásolnak az úgynevezett préniiumrend szerrel, az országos listán bekerülő képviselők elosztásával kapcsolatosan. TV Nemzetgyűlés! A magyar reakció erői támadják a választójogi • törvény (movelláris módosítását azént, mert ezzel igyekeznek & magyar demokraeia hitelét veszélyeztetni és a magyar demokráciát bemocskolni kifelé, de támadják azért is, mert félnek az új, az 1947. évi választás okitól. A magyar nép sokat tanult az ellmúlt kélt. esztendő alatt, és> ma már észreveszi a reaikeió farkasait akkor is, ha történe-