Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.
Ülésnapok - 1945-145
461 A nemzetgyűlés ÍÍ5* ülése 1947, lesítések, amelyek az aláírásokhoz szükségesek, díj- és illetékmentesek. (Zsedényi Béla (pk): 17-50!) Egy nagy budapesti induláshoz egyedül a hitelesítés költsége körülbelül 50.000 forintot tenne ki. (Zsedényi Béla (pk): Ha minden ajánlót elfogadnak! — Szenner József (pk): Ez a demokráciái) Felvetem a kérdést... (Rudas László (kp) : Angliában is így van! — Szenner József (pk): Pénzhez kötni, vagyonhoz! — Zsedényi Béla (pk): Vegyük' át az angol rendszert! — Pfeiffer Zoltán (pk): Végre egyek vagyunk Rudas úrral az angliai demokráciát illetően 1 ?! Nem keli emiatt kétségbeesni! — Rudas László (kp): Nem, csak azt mondom, hogy ez a demokráciának megfelel! — Szenner József (pk) gúnyosun: Itt is olyan demokrácia van:, mint Angliában!) Jogosan feltehetjük a kérdést, vájjon honnan vegyék a szükséges (tőkét azok a pártok, amelyek ne>m részesültek mozikban, (Ügy van! à ) szabadságpárton és a pártonkívülieknél.) amelyeknek nincs kiviteli engedélyük, (Szenner József (pk): Nincs Orient és West társaságuk, Dunavölgyi Bankjuk! — Szabó Piroska (kp): Vannak tőlkéseik! — Pfeiffer Zoltán (pk): Es jövedelmük sincs!) amelyeknek nincsenek kü" lönféle vállalkozásaik, amelyek öntik a pénzt az illető párt kasszájába, szóval, amelyek csak : a lelkiismereti tisztaságra tudnak apellálni, (Zaj a kommunistapárton.) és a lelkiismereti tisztaságot tudják fegyverként a pénz helyett bevinni a választásba? (Zaj.) T. Nemzetgyűlés! De ha ezt az utolsóelőtti akadályt is legyőzte ez a párt, akkor még beleütközik a legutolsó akadályba, a választási bizottságba, amely tetszése szerint bírálja el, hogy vájjon az illető jelölt indulhat-e vagy sem. Hogy honnan tudja az a választási bizottság Nyíregvházán, vagy Szegeden megállapítani, hogy a Budapesten lakó jelölt bír-e választhatósággal, vagy sem, az rejtély, erre a törvényjavaslat nem .tér ki, (Pfeiffer Zoltán, (pk): Központi utasításra!) s nem is próbálja melgmagyarázni. Tény azonban, hogy a listához nem kell csatolni sem az összeíróbizottságnak a választói jogosultságot igazoló megállapítását, sempedig a választhatóságot bizonyító okmányokat, minthogy ilyen okmányokat nem is lehetne csatolni, mert nincs Magyarországon olyan hatóság, amely ki tudna állítani egy olyan nemleges bizonyítványt, hogy X vagy Y ennek vágy annak a proskribált pártnak nem volt elnöke, képviselőjelöltje stb. Tehát nincs is módjában előre bizonyítani a jelöltnek azt, hogy az ő választhatósága meg-' van. Teljesen ötletszerű az, hogy a választási bizottság hogyan bírálja el a választhatóságot, teljesen ötletszerű az, hogy kit dob vissza, (Pászthory István (pk): Ahogy irlálnyítják!) és akkor jogában áll az illetőnek a Nyíregyházán hozott határozatot a budapesti Országos Nemzeti Bizottságnál 24 órán belül megfellebbezni, (Szenner József (pk): Ez jó vicc!) ahol ugyancsak a politikai pártok, tehát végeredményben a konkurrensek fogják eldönteni azt, hogy a konkurrens vállalatnak adnake iparigazolványt a működéshez, vagy sem. (Pfeiffer Zoltán (pk): Es ismerve objektivitásukat ...! — Pászthory István (pk) : így van!) T. Nemzetgyűlés! Legyen szabad rátérnem az általános indokolás, után az egyes konkrét intézfciedésekre. A javaslat 6. a) pontja azt mondja, hogy nincs választói jogosultsága annak, aki a választás alatt internálva van. Ezzel a rendelkezésísel szemben támasztott évi július hó 22-én, kedden. 462 aggályaimat kifejtettem már a bizottsági tárgyalás során és megmondottam, milyen veszedelmesnek tartom azt, ha rendőrhatóságok dönthetik el, hogy valamelyik jelölt indulhat-e a választáson vagy sem. Ha ugyanis az internálástól, mint ténytől teszik függővé a választói jogosultságot — amely természetesen ma* gában foglalja a választhatóságot is — ezzel a ténnyel ia (rendőrhatóságok és a belügyminiszter úr kezébe teszik le azt, hogy ki az, akit ebben az országban képviselővé meg lehet váliaisiztani. (Pászthory István (pk): Teljesem így van!) Már pedig nem szabadválasztás az, ahol a kormány és a rendőrség állapítja me^, hogy kit hajlandók képviselőként ide a nemzetgyűlésbe, majd az országgyűlésbe beengedni. A belügyminiszter úr a bizottságban válaszolt nekem és azt mondotta: nem lehlet a rendőrhatóság működését - megakadályozni, nem lehet a választás tartama alatt kikapcsolni a rendőrség működését És tett ínég egy nagyon érdekes megállapítást a belügyminiszter úr, amikor a -következőket mondotta: (olvassa): »Előfordulhat az is, hogy egyes képviselőjelölteket erkölcsileg, politikailag hamis színben tüntetnek fel és rágalmazásokat csinálnak. Ugy a képviselőjelöltek, mint általa" ban a jelöltek, a lajstromon lévő szjeimlélyek " stb. megvédése érdekében szükséges az, hogy gyorsírói feljegyzések alapján el lehessen járni, a visszaélők ellen« és azt mondotta (olvassa): »Nem a belügyminiszter önkényes ^bírálása alapján, hanem a feljegyzéseket 24 órán belül- az ügyészségnek átadva az ügyészségek fogják az illetők ellen akár az őrizetber vételt, akár a letartóztatás! vagy bírósági eljárást megindítani.« T. Nemzetgyűlés! örülök ennek a belügyminiszteri megállapításnak és örülnék annak,, ha ez gyakorlatilag mlegvalósulna. Örültem volna anniak, ha a belügyminiszter úr ezt a múltban is szigorúan érvényesítetté volna és irgalmatlanul lecsukatott volna mindenkit, aki közéleti emberek becsületébe belegázolt, minden kockázatnak a vállalása nélkül. (Ugy van! Ügy vanJ Taps a szabadságpárton és a pártonkívüli képviselők soraiban.) Mindenesetre arra kérem a belügyminiszter urat, hogy legalább a múltra vonatkozóan bizonyos önmegtartóztatással gyakorolja ezt a jogát, mert ha ezt alaposan és kegyetlenül megvalósítja, előfordulhat az, hogy egyes politikai pártok vezető nélkül maradnak, ,sőt előfordulhat az is, hogy a választáson a kormánynak egy-két tagja stemi vehet részt T. Nemzetgyűlés ! Ez a meghatározás semmiképpen selm megnyugtató. Nem megnyugtató azért, mert a rendőrség munkáját az 1945: VIII. te. sem kapcsolta ki, de nagyon helyesen azt mondotta: annak nincs választójoiga, aki a törvény életbelépése napján internálva van. Nyitva hagyta tehát a választás idejét Erre azt mondta nekem a belügyminiszter úr: (miután ez a javaslat nem oszlatja fel^egyben a Házalt, .előadódhatik egy hosszú spácium 1 , amelyre a rendőrség működését nem lehet kikapcsolni. Én erre azt az ajánlatot tettem, hogy válltozr tassuk meg a javaslatot így: nincs választójoga annak, aki a nemzetgyűlés feloszlatása napján rendőrhatósági őrizetben van. Az én javaslatom pontosam megfelel az 1945 rVIII. ite. vonatkozó rendelkezés eitnek és nem áll az, hogy ez a rendőrség munkáját megbénítaná, ment aki bírósági útra tartozó
