Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-145

463 A nemzetgyűlés 145, ülése 1947. cselekményt követ el. azt a rendőrség

1 igenis le fo^ja tartóztatni és bíróság elé fogja állítani, vele kapcsolatban tehát, nem áll fenn az a veszély, amelyeit a belügyminiszter úr említett, hogy szégyenszemre rendőröknek kell őt. az urnához vezetni: ezt ugyanis provideálta az 1945 : VIII. te, amikor azt mondotta, hogy akiit, bírói intézkedéssel vizsgálati .'fogságba helyeztek vagy őrizetbe vettek, annak nincs választójoga. Bírósági intézkedésitől tette tehát függővé a Itlörvény aztt, hogy valakit választó• jogosultságától^ és választhatóságától

1 meg lehet-e. fosztani- és nem egy »kezdő, talán a jogszabályokkal .kellőképpen tisztában nem is lévő vidéki rendőrtiszt elhaitározásától tette. függővé, hogy ez avagy az az ejníbetr képviselőjelölt lehetne vagy sem. Javasoltam a bizottságban azt. hogy az 1945. évi 529, számú rendelet alapján máx akkor feloszlatott egyesületiekkel ég pántokkal' kapcsolatban — /tekintve, hogy most a képviselő jelöltséget és választmányi tagságoit is kizáró oknak vették — tegyünk &sy kivételt a következő szöveggel (olvassa) : ».,. kivéve mégis .azokat, akiknek a nemzeti ellenállásban tanúsított magatartása a magyar kormány vagy a nemzetgyűlés politikai bizottsága által elismerésit nyert.« Az a megítélésem, hogy ha árpádsávos nyilasoknak (Szenner József (pk): És Turul-vezéreiknek!), akik 1944 október 15-én fegyveres segítséget nyújtottak Budán Szálasának, továbbá, ha Beszkártkalauzoknak, akik árpádsáwal teljesítettek szolgálatot, és fegyvernél segítették, hatalomra Száiasit, választhatóságuk van ' e javaslat alapján, akkor igenis adjuk meg a lehetőséget arra, hogy azoknak az embereknek is legyen választójogosultságuk, akik itjti komoly ellenállásit tanúsítottak és akiknek ezt a magatartását a nemzetgyűlés politikai bizottsága kellő, alapos és helyes mérlegelés alapján elismerte. Az 529. számú rendelettel kapcsolatban a javaslat semmiféle felsorolástt • nem tartalmazott Tudjuk, hogy a belügyminiszteir úr 7000 egyesületet oszlatotjt fel ebben az országban; közülük körülbelül 150(hat az 529. számú rendelet alapján. A bizottságban azt mondtam: nem ugorhattunk ,.sötétbe és nem hozhatunk ilyen rendelkezést anélkül, hogy tudnánk, melyik az az 1500 egyesület, amelyet feloszlattak s amelyeknek vezetőit egyszerűen kisöpörjük a politikai életből. Ennek eredménye volt', hogy a bizottság konkretizálta azt, hogy névszerinti melyeik azok az egyesületek, amelyeknek vezetőit idesorolják. En ezt a felsorolásit se fi- tartom helyesnek. Nem tartom helyesnek azért, mert a felsorolás Ötletszerű, át nem gondolt, hiszen egész csomó olyan egyesület van, amely nyugodtan benn lehetne ebben a felsorolásban, viszont vannak olyan egyesületek, amelyeket nem tudom milyen címen vettek be a felsorolásba. (Zsedényi Béla (pk): Például az állatvédők!) Például az állatvédők. T NiemEetgyűlés! De írni a vezető tisztség fogalina? Azt a javaslatot telttem a belügyminiszter úrnak, határozzuk meg pontosan es ; félre nem érthető módon: vezető tisztség az elnök, az alelnök. Mert >ne felejtsük el, hogy cizek országos egyesületek, amely egyesületeknek egrész csomó fiókjuk volt kint az országban. Például a Frontharcos Szövetségnek nem tudom, hány száz községben voU csoportja, Kérdem: nyitva lehet-e hagyni jóhiszeműen azt a kérdést, hogy azok az emberek, akik o*t évi július hó 22-én, kedden. 464 kint dolgoztak a falvakon, akiknek talán semmi közük meto volt a központ helytelen intézkedéseihez, . vezeitőségük révén kiessenek a választó jogosultságból? Nem lehet ezt megtenni! Nem lelkiismeretes és nem alapos munka, ha pontosan nem határozzuk meg azt, hogy a központoknak és az «gyes csoportoknak mely vezetői azok, akiket ía válaszitói jogosultsági'ól meg akarunk fosztani. Ez a legminimálisabb igondosság, .amelyet a nemzetgyűlésnek gyakorolnia kell. Ha ezít nem tesz--, szűk meg, abba a hibába és abba a gyanúba fogunk esni, hogy könnyelműen és megfond )lattanul hoztunk törvényt, mert könnyeii.nűség és meggondolatlanság lenne a tények helyes ismerete nélkül ilyen fonltos kérdésben dönteni. T. Nemzetgyűlés! Kizárja a javaslat a B-listára helyezettek közül azokat, akiket az 1946. évi 5000-es rendelet 2. a) pontja alapjain B-listáztak, kivéve mégis.azokat, akiket az eljárások során visszavettek. Ezzel kapcsolatban az a. javaslatom volt, hogy kivételként kell állapítsuk meg itt is azt, hogy ne essenek a tiltó rendelkezéseik alá azok, 'akiket az igazolási eljárás során feddésnél nem súlyosabban igazoltak. T. Nemzetgyűlés! Nagyon jól tudjuk; hogyan folytak le a Bdisltázások; nagyon jól tudjuk 'azt, hogy a B-listázásoknál igen sok esettben nem a politikai szempontot nézitek, hanem azt nézték, hogy kinek milyen pártigazolvány van a zsebében. (Felkiáltások a szubadmgpárt oldalán: A pártigazolványok alapján döntöttek!) T. Nemzetgyűlés! Az, esetek egész sorát ispneremi, annikor demokratikus és politikai szempontból feddhetetlen emberek B-listára kerültek azért, mert bíztak; a niagufc politikai feddheteltleniségébíen s nem igyekeztek helyezkedni; ugyanakkor pedig nagyon súlyosan kompromittálj emberek keresztül mentek .a B-listán (Felkiáltások a szabadség- párt oldalán: Éppen azok!) mert kompromittáltságuk folytán előre készültek és megfelélő proltekeiók útján szereztek magúinak lehetőséget arra, hogy a rostán ne essenek keresztül. De tovább (megyek, t. Nemzetgyűlés! Kivételként állapítja meg ez a javaslat azt; aki a visszavételi eljárás során visszakerült. Kérdezem azonban: vájjon mindenkor azok kerültek-e vissza az eljárás során, akik arra méltók voltak? Magától értetődő: miután a politikai pártok vezetősége terjesztette elő a lisítát, a politikai pártok kedvezményieizeitt embereit hozták vissza és aki véletlenül n

Q-m volt bent egy politikai pártban, vagy egy olyan poliltikai pártban volt bent, amely ott nem tudta a • maga akaratát kellő súllyal képviselni CL* nem körülit vissza a Blista-revízió során. Továbbmenve kifejtettem, a bizottságban azt, hogy az 5000-es (rendelet kimondotta (olvassa): »A jelen rendelet alapján történt elbocsátásinak az elbocsátlotfc alkalmazottra nézve egyéb hátrányos következménye nem lehet,- különösen nem szolgálhat az a más életpályán való elhelyezkedésnek akadályául és nem lehet alapja az elbocsátott alkalmazott ellen semmiféle kényszeirinltézikedésnek sem.« T. Nemzetg-yűlés! Egy állam polgárai eltérhetnek' esetleg a szigorú erkölcstől, egy állam maga azonban nem lehet erkölcstelen. (Igaz! TJgy van! a szabadságpárton.) Ha egy állam kormánya azt mondja, hogy a B-listázásokkal kapcsolatba-n a B-listázáshoiz semmiféle