Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-145

459 A nemzetgyűlés 145. MVSL 1947. ségről lehetne beszélni akkor, ha párltáUás szerint bíráljuk meg azt, hogy melyik állampolgárnak milyen jogai vannak ebben az országban. Márpedig ez a törvényjavaslat ' erre törekszik. (Milassin Kornél (pk) : Teljesen gombosi rendszer!) De önmagával' is • öteszeütközésbiet kerül ez. a törvényjavaslat, mert azt mondja (olvassa): »Az, országgyűlési képviselőket... a titkos, közvetlen, egyenlő._.. válaszitójog 'alapján választják meg«. És most megkérdezem, imiennyibien titkos és mennyi" ben egyenlő az a választójog, ahol a polgárok •egy részének írásban, hitelesített aláírással kell deklarálniók, hogy melyik párthoz tartoznak és hogy ez nem veszélytelen dolog, azt. az én (reá mutat a képviselőre) Palinay barátom tudja bizonyítani önöknek. (Pfeiffer Zoltán (pk) : Ez a demokrácia türelmének próbabábuja! — Zaj a szabadságpárton. — Pászthory István (pk): Gömbös-rendszer teljesen!) T. Nemzetgyűlés! Ez a választójog nem az egyenlő, ez az egyenlőtlen választójogot valósítja meg. (Szenner József (pk): Ügy van!) Különbséget tesz a választójog (Palinay Ferenc (pk) Bajk Láiszló belügyminiszter felé: Mosor lyog a miniszter úr, pedig ezen sírni lehetne!) az 1945. évben már indulási íengedélyt kapott pántok és az új pártok között, ahogy ia bizottságban megmondottam, pedigrés íés nem pedigrés pártok között. A nem pedigrés 'pártok részére öt akadályból álló akadályversenyt állít fel. Az akadályversenynek az első gátja a kormány, ímerti a 'Szövetséges Ellenőrző Bizottság csak akkor ad indulási .engedélyt egy pártnak, ha ahhoz ía magyar kormány előzetesen hozzájárult, illetve támogatta. A második akadály a Szövetséges [Ellenőrző Bizottság, iamely megvizsgálja azt, hogy politikai szempontból megfelel-e annak a pártnak a programmja, s kik azok. akik ahhoz a párthoz tartoznak. Ha átment a párt ezen ja két akadályon, ezen a két ugratón, akkor i jön a következő legnagyobb akadály, laz Országos Nemzeti (Bizottság. T. Nemzetgyűlés! A Nemzeti Bizottságokat forradalmi idő te rémtette meg és iákkor (szükségesek lis voltak. Szükséges volt ia Nemzeti Bizottság léte és működése abban az időben, amikor megszűnt itt a közigazgatás és a régi és az új közigazgatás közötti vákuumot át kellett hidalni. Egy konszolidált országban azonban s egy olyan politikai gépezet i mellett, ' mint amilyen a _ nemzetgyűlés, nincs szükség egy másik politikai gépezetre, Imint amilyen az "Országos Nemzeti Bizottság. Amikor erre vonatkozó aggályaimat kifejtettem a bizottságban, akkor azt a választ kaptam, hogy helytelen és alaptalan ez az aggály, mert hiszen az 1945*VIIL te. is az 'Országos Nemzeti iBizottság hatáskörébe utalta iazt. hogy mely pártok indulhatnak. Neui kétséges, hogy ez az okoskodás helytelen és indokolatlan. Az 1945. évi novemberi' választásnál egymás között döntöttek a pártok és egymásnak adtak indulási engedélyt. Kélt kis pártról volt mindössze szó, a Demokrata Néppártról, amelyről már akkor tudták, hogy nem fog indulni, mert közös listán imegy a kisgazdapárttal, Itehát nem számított és ja Radikális Pártról, amely komolytalan kísérletezés volt és amelynek komolytalanságát kellőképpen bizonyították a választás eredményei. Ma azonban a helyzet más. (Kondor Imre (pp) : Ma nincsenek komolytalan, indulni akaró pártoki — Pfeiffer Zoltán (pk) : Nem kelli évi július hó 22-én, kedden. 460 mindig a parasztpártról beszélni! — Derültség. — Pászthory István (pk): Kár volt szólni! — Szenner József (pk): Kár volt közbeszólni!) ' Kedves képviselőtársam, eddig egyetlen új pártról tudok, amely az indulási engedélyt megkapta, amelynek az indulási bejelentését az alelnök úrtól most hallottuk: ez Balogh államtitkár úr pártja. Amennyiben ezt a képviselő úr komolytalan kísérletnek tartja, ezt méltóztassék Balogh államtitkár úrral elintézni, ez ,nem a mi ügyünk, T. Nemzetgyűlés! Most ennél a választásnál lett volna komoly ellenzék. Itt volt a Szabadságpárt (Ellentmondások a k&mmunistar párt oldalán.) és itt volt a pártonkívüli képviselőknek egy nagyon komoly politikai értéket reprezentáló csoportja. (Rudas László (kp): Önmagának állít ki bizonyítványt!) Elhangzott itt a szabadságpárt deklarációja és ezt a deklarációt a magyar politikai élet egyik legszomorúbb jelenségéinek tartom. (Egy hang a kommunistapárt oldaláról: Az igaz!) Nagyon szomorú és nagyon veszedelmes jelenségnek tartom azt, hogy komoly szervezettel rendelkező pártok kénytelenek leállni azért, mert nem akarják az embereiket, a tömegeiklet olyan veszélynek kitenni, amelytől megóvni őket nincsen módjuk. Veszedelmesnek tartom iezt azért, mert ez az, .ami nagyon súlyosan érinti a magyar demokráciát. Ezek azok a tények, amelyek veszélyeztetik a magyar demokrácia hitelét kifelé is. (Pászthory István (pk): Itt az, élő példa: Palinay barátunk, Vásáry barátunk! — Egy hang a szabadságpárton: Meg a többi internált! — Pfeiffer Zoltíán (pk): Már monoklispárltot' alakíthatnak a szemük alatt monoklival! — Pászthory István (pk): Bekötött fejjel ülni a képviselőházban! — Palinay Ferenc (pk) a kommunista- és a szociáldemokratapárt felé: Önök már elfelejtették az üldözteüést, nagyon hamar! Már lelfelejtet'ték, milyenek a fasiszta eszközök!) T. Nemzetgyűlés! Veszedelmesnek és sajnálatosnak tartom, hogy egy ilyen bejelentésniek kelleítt elhangzania a Házban, mert sajnos, ennek a bejelentésnek az, események után, amelyek történtek, valóban el kellett hangoznia és ennek a lépésnek be kellett következnie. De tegyük fel, hogy túlment az illető induló párt ezen a harmadik akadályon is. Akkor jön a negyedik akadály: az ajánlás. Az ajánlás a legrosszabb reakciós rendszerek választási eszköze volt. (Szenner József (pk): Tiszta gombosi ! — Pászthory István (pk) : Éreztük!) Nagyon csodálom,. hogy a magyar demokrácia, amely minden tekintetben szakítani akar a múlttal és amely semmiféle közösséget evvel a múlttal vállalni nem hajlandó. akkor, amikor a hatalom megszerzéséről van szó, fegyverekért visszanyúl ahhoz a múlthoz, amelytől mindenképpen el kíván szakadni. (Szenner József (pk): Szégyen és gyalázat! — — Milassin Kornél (pk): Gömböshöz nyúlnak vissza, a fegyíevereket onnan szedik!) Megkérdezem, vájjon lehet-e egyenlőségről beszélni akkor, amikor nyaltán deklarálnia^ kell mindenkinek, hogy imilyen párthoz tartozik és) amikor ez a deklaráció esetleg a személyles biztonságát veszélyezteti az illetőnek, aki ezt a deklarációt megteszi 1! (Milassin Kornél (pk): Hol a titkossági! — Futó Dezső (pk): Esetleg? Biztosan!) •T. Nemzetgyűlés!'Még annyit sem tesz meg ez a javaslat, hogy azt mondaná, hogy a hite-