Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.
Ülésnapok - 1945-141
421 A nemzetgyűlés 141. ülése 1917. 8. Va alapján bejelentett összeférhetetlenségi ügyben. Faragó László előadó unaitl illeti <á szó. Faragó László (szd) előadó: T. Nemzetgyűlés! Borsai Mihályi nemzetgyűlési képviselő összeférhetetlenségi bejelentést tett Vértesy Károly nemzetgyűlési képviselő ellen, mert nevezett képviselő az ellene az 1945: VII. te. által törvényerőre emelt 81/1945. M. E. sz- rendelet 15. §-ának 5. pontjába üitiklöző háborús bűntett alapos gyanúja miatt indított bűnvádi eljárás elől az országból megszökött. Ar beje" len tő nézete szerint Vértesy szökésével akadályozza;, hogy ellene e súlyos bűnjtett miatt , a bírói eljárás lefolytatható legyen, holott vele szemben a gyanú alapos és feltétlenül elítélésre vezetne, amely esetben az 1946:XXVI. te 9. Vénák (1) bekezdése alaipján összeférheí'etlen helyzetbe kerülne. E bejelentést követően Borsa, Mihály képviselő pótbejelentést nyújtott be, melyben előadja, hogy Vértesy Kárjly 1946. évi december hó 3-án a nemzeitigiyülJéstől gyógykezeltetés céljából négyhónapi szabadság engedélyezését kérte, annit az meg is adott. Vértesy azonban a ; szabadságot ne.m gyógykezeltetéséire használta fel, hanem —mini az azóltia már bíróilag is megállapítást nyert — az ország területéről megszökő bt. A bejelentő szerint ily módon nyilvánvalóvá vállt, miszerint Vértesy nem gyógykezeltetés, hanem a bűnvádi eljárás következményei elől való menekülés miatt, csupán félrevezetés okából kért a nemzetgyűléstől betegszabadságot s miniUhogy eltávozása óta több mint hat hónap eltelt, az 1946:XXVI. te. 8. i'ában körülírt összeférhetetlen helyzetibe jutott. (Nagy Vince (msz): Ez így van!) Az összeférhetetlenségi bizottság vizsgálat itángyává tette a bejelentésíben előadottakat és megállapítottal, hogy Vértesy Károly .nemzetgyűlési képviselő ügyében a budapesti 'népfőügyészség at képviselő mentelmi jogának felfüggesztését! kérte többrendbeli háborús bűntett és a demokratikus államrend ellen gyűlöletre izgatás bűntettének gyanúja miatt. Megállapította a bizottság azt, (hogy Vértesy 1946. november 30-án, miután előzőleg szökését többek közreműködésével előkészítette, Szentgotthárdnál engedély nélkül átlépte az Dsz'it'rák-maigiyar határt s i az országból eltávozott. A bizottság megvizsgálta a nemzetgyűlés irattárában elfekvő Vértesy-féle ' levelet, amelyben nevezett 1946. december 2-i kelettel négyhavi szabadságot kér ínideggyuliladásának gyógykezeltetése céljára és bejelenti, r hogy szabadságát »részben Budapesten, részben Hajdúszoboszlón és máshol« f ogj,a eltölteni. A bizottság a szökés időpontjának adataival összevetve a levél adatait, '• megállapítatita, hogy a levél kétségtelenül Vértesy Károlyitól származik és így formailag valódi, de tartalmilag hamis, mert félrevezetés, céljából, a szökés elleplezésére és avégett íródott, hogy a neimizetgyűlési tagságot az összefériheteüenségi törvény 8. Vának rendelkezéseivel szemben Vértesy számára továbbra is biztosítsál. Megemlíti a bizottság azt is, hogy a nemzetgyűlés elnÖik© április 24. napján szentgotthárdi postai feladóhélyről küldött ajánlottleveleit kapott, melyben Vértesy Károly újabb négyhónapi betegszabadság engedélyezését kéri. Ezt a levelet, amely szintén budapesti kelettel íródott, tekintettel az ügyben folyó évi július hó i-én, pénteken. 42 2nyonnozásra, a nemzetgyűlés elnöke a belügyniiniszériumba tette át. Mindezekből meg kell állapítania á bizottságnak:^, hogy az alapbejelentésben előadott tényállás^ alapján összeférlhetetlenségi eset fennforgása nem állapítható meg, mert annak alapkelléke az, hogy a képviselő valiamely ott meghatározott bűntett vagy vétség miatt jogerősen elítéltessék. Minthogy Vértesy Károly ellen ezidőszerint még jogerős ítélet nem hozatott, ez alapon vele szentben az összeférhetetlenség nem állapítható meg. A 8. §-ban foglalt rendelkezésekre alapított pótbejelentés vizsgálatainál a bizottság utal azokra a körülményekre, amelyek a nemzetgyűlés 1946 december 3-án hozott határozatát, melyben a négyhavi betegszabadságot engedélyezte, előidézték. ' Ez a határozat, minthogy nyilvánvalóan a nemzetgyűlés félrevezetésével jött létre, a bizottság véleménye szerint a tényr állás, teljes felderítése után nem fedheti többé a nemzetgyűlés akaratát. Amennyiben tehát a nernizetgyűlés megállapítaná, hogy a Vértesy Károlynak engedélyezett szabadságra vonatkozó határozata semmisnek tekintendő, nem lenne többé olyan elfogadható ok, amely a 8. §-ban megállapított összeférhetetlen helyzet bekövetkezését gátolhatná, minthogy Vértesy Károly tminden kétséget kizáróan legalább 1946 november 30. napja óta! a nemzetgyűlés üléseiről távolmaradt,. Mindezek alapján az összeférhetetlenségi bizottság a következő javaslatot teszi a nemzetgyűlésnek: 1. Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy Vértesy Károly nemzetgyűlési képviselő &z ellene különböző büntettek gyanúja miatt indított bűnvádi eljárás folyományaképpen ezidőszerint nincs összeférhetetlen helyzetben. 2. Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy az a határozata, melyben Vértesy Károlynak 1946. évi december hó 3-i kezdettel négyhavi betegszabadságot engedélyezett — minthogy nyilvánvaló félrevezetésen alapul — semmis. 3. Amennyiben a nemzetgyűlés a 2. alatti javaslatot elfogadja, mondja ki, hogy Vértesy Károly neimzetgyűlési képviselő azáltal, hogy múlt év november 30. óta az országból eltávozott és azóta a nemzetgyűlés üléseitől elfogadható ok nélkül elmaradt, a 8. §-ban megállapított összeférhetetlenségi helyzetbe jutott, minek kövekeztében nemzetgyűlési tagsága a hivatkozott törvény 14. §-ának (4) bekezdése értelmében megszűnik. Elnök; Kíván-e valaki az összeférhetetlenségi bizottság jelentéséhez hozzászólnia (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t., Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e ez ügyben az összeférhetetlenségi bizottság első" javaslatát elfogadni'? (Igen!) Ha igen, kimondom a, határozatot, hogy a nemzetgyűlés' Vértesy Károlylyal szemben az 1946:XXVI. te. 9. ^ának' (1) bekezdése alapján összeférhetetlenségi helyzet fennforgását nem állapítja meig, i : Kérdem továbbá a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e az összeférhetetlenségi bizottság második javaslatlát elfogadni, amelyben a nernzegyűlés által az 1946. évi december hó 3-án tartott ülésben Vértesy Károly számára engedélyezett négyhavi betegszabadiságot, — minthogy az a nemzetgyűlés félrevezetésén alapult — semmisnek nyilvánítani javasolja 1 ? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a nemzetgyűlés a Vértesy Károly képviselőnek 27*
