Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.
Ülésnapok - 1945-141
409 À nemzetgyűlés lál. ülése 1947. évi július hó 4-én, pénteken. 410 rendezése most már nem halasztható tovább. Mint a törvényjavaslat indokolása mondja, a magyar állam az Országot Levéltár .•; központi jellegénél fogva clsak az : állami > főhattóságok harminckét évnél -régebbi iratait veszi át megőrzésre és más állami hatóságok, továbbá hivatalok, testületek vagy intézmények egyáltalán 'nem számíthatnak arra, hogy történetivé érett régebbi irataik levéltári gondozásba fognak kerülni. A közhatósága levéltárak fenntartásában is mindenütt eltérő eljárások alakultak ki, ezek egységesítése is szüiklsége<snek mutatkozik. A magánlevéltárak dolgá,ban pedig a külfölddel ellentétben Magyarországon még eddig nem történt intézkedés, és ennek következménye, hogy 'nemooalr ia forradalmi változás folytán pusztult el . annyi történelmi érték, hanemi, hogy ez az értékpusztulás még ma is folytatódik. Mindent összefoglalva a levéltárügy ziláltsága, a 'levéltárakkal és köziratokkal -szemben onszágszerte mutatott ^érdektelenség, bűnös I közömbösség, de legfőkép a történeti anyag pusztulása, amely még napjainkban sem fejeződött be, teszi elkerülhetetlenül szükségessé az előttünk fekvő levéltári törvény megalkotásait., i • Bátorkodom már most a törvényjavaslatot irés'zle teii ben ismertetni. A törvényj avais la't I. Fejezete törvényben mondja M, hogy a közhatóságok — ezek közt a nemzetgyűlés is — irataiknak megőrzéséről kötelesek gondoskodni. A megőrzés módozatairól a vallás- és közoktatásügyi miniszter szabályzatot hoz. A II. Fejezet megállapítja a közirat fogalmát, vgyis azt, hogy milyen irott anyagra, terjed ki a megőrzés kötelessége. Megállapítja a törvényjavaslat, hogy ez az anyag elidegeníthetetlen, sőt a szabályszerűen kiselejtezett 4 r ' a " tokát csak akkor lehet forgalomba hozni, vagyis más célra felhasználni, ha iratjellegük megsemmisíttetett. Szabályozza a kutatásra való átengedés felső időbatárát és azt ötven évben állapítja meg. Ezen a batáron injnetn csak az illető hatóság miniszterének, illetve a nemzetgyűlés irataira nézve a nemzetgyűlés elnökének engedélyével lehet az iratokat magánszemélyeknek kutatás céljaira átengedni. Kiveszi a rendelkezés hatálya alól a törvényjavaslat az Állami Számvevőszék, a bíróságok és a bűnügyi nyilvántartó iratait, mert ezekre nézve régebbi szokás szerint külön szabályzat érvényes. Az 5. § felsorolja a közilevéltár fogalmába tartozó, intézményeket, amelyeknek az elhelyezésre kötelezett Írtatokat át kell engedni. Ezek a,z Országos Levéltár, az állami kerületi levéltárak, a Honvéd Levéltár és Múzeum, a káptalanok és konventek által őrzött (hiteles helyi levéltárak, a vármegyei törvényhatésági jogú városi, a megyei városi és községi levéltárak, továbbá minden olyan levéltár, amelyet a vallás- és közoktatásügyi miniszter közlevéltárnak minősít. A törvényjavaslat ezután részletezi az egyes levéltárfajták feladatát és szervezetét. A III. Fejezet a Magyar Országos Levéltár szerepét állapítja meg az iratanyag megőrzése körül. Megjelöli, milyen hatóságok iratait veszi át hivatalból, milyen anyagot gyűjt, letéteket vesz át, levéltári kutatásokat is végez és a levéltári anyagok használatát tudományos kiadmányokkal is előmozdítja. Véleményt ad levéltári kutatást igénylő kérdésekben ezúttal már csak az államfő, a nemzetgyűlés és a miniszterek számára. Magánszemélyeik ezután csak felvilágosítást kaphatnak, de kutatást többé az ő részükre a.z Országos Levéltár nem vállal. Fontos intézkedése ennek a fejezetnek, hogy kimondja az Országos Levéltár alá rendélt állami kerületi levéltárak felállítását. Eszek a szervek ; lesznek a levéltári szervezet vidéki központjai. Természetesen . a jelenlegi viszonyok között nem gondolhatunk arra, hogy ezeket a vidéki szervezeteket azonnal megvalósítsuk. Ehhez igen nagy összeg kellene, azonban ott, ahol a viszonyok lehetővé teszik, ez is megtörténik. Mindenesetre a törvény megteremti a jövőben kitöltendő kereteket, mert ezek az állami levéltárak a jövőben ugyanazt a szerepet töltik be a vidéken., mint ma az Országos Levéltár fontosabb állami közületekkel szemben országos viszonylatban. Ezzel tehát az egészséges fejlődés alapjai 'e vannak rakva. A Honvéd Levéltár és Múzeum- szervezeti beillesztése tölti ki a IV. Fejezetet. A Honvéd Levéltár és Múzeum (Mozgás. — Az elnök csenget.) a honvédséggel kapcsolatos régi iratokat őrzi, a magyarországi fegyveres erőre vonatkozó iratokat, letéteket fogad el és tudományos kutatás céljaira ig rendelkezésre áll. A Honvéd Levéltár és Múzeum törvényes állapota annyiban különbözik a többiétől, hogy ez a ihonvédelmi miniszter felügyelete alatt áll. A. vallás- és közoktatásügyi, miniszter hatásköre csupán az iratok kezelésének szabályzatába folyik bele. Az V, Fejezet a hitelesbelyi országos levéltárak ügyét szabályozza. Ezek a régi időkben tudvalevőleg a közjegyzői irodák, hivatalok szerepét töltötték be és mindenkor a káptalanok és konventek, tehát katolikus egyházi testületek kezelésében. álltak. A törvény meghagyja ezeket a levéltárakat korábbi birtokosaiknál, viszont használatukra nézve a közlevéltárakhoz -hasonló feltételeket és a^ miniszterhez felterjesztendő szabályzat létesítésétírja elő. A hiteleshelyi levéltárat továbbra is a káptalan, illetve a konvent egyik tagja kezelheti, de ezt a megbízást be kell jelenteni a miniszternek. A kutatási feltételek ugyanolyanok, mint a közlevéltárban. A VI. Fejezet megállapítja a vármegyék és törvényhatósági jogú városok sszámára a levéltár fenntartásának kötelezettségét és e levéltárak feladatát. Ezek a feladatok hasonlóak az Országos Levéltár feladataihoz. Kivétel csak Budapesttel kapcsolatban van, mert a fővárosnak saját, már hosszú múlttal biró levéltára van. Ennek szabályzatát városi szabályrendelet állapítja meg, amelyet <a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértésben a belügyminiszter hagy jóvá. A megyei és törvényhatósági jogú városi levéltári tisztviselőket a belügyminiszter nevezi ki a levéltárak országos felügyelőjének meghallgatásával. Ha majd létrejönnek az állami kerületi levéltárak ? a belügyminiszter a megyei illetve, törvény-' hatósági jogú városi levéltárakat megszüntetheti és a. levéltárak a harminc évnél régebbi anyagot az állami kerületi levéltárakban helyezhetik eL Ez lesz a fejlődés vonala. A törvényjavaslat igen emberies módon gondol arra is, hogy a volt megyei levéltári tisztviselőket az állami kerületi levéltárak a lehetőség szerint közszolgálati állásba átvegyék. Itt sokszor - olyan értékes tudósokról van • szó,
