Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-133

A nemzetgyűlés 133. ülése 1947. évi június hó 24-én, kedden. 20 vállaltunk, nehéz a feladatunk, amikor ezt a békeszerződést aláírjuk és becikkelyezzük. Tudjuk, hogy ez a békeszerződés a háborút okozó magyar uralkodó osztály ellenpropagandájának bőséges forrása lesz. Mégis aláírjuk, de bízunk a nagyhatalmak bölcseségében. bízunk a hatalmon lévő demokratikus erők józan szemléletében, hogy terheink lerovásakor tekintetlel lesznek bellső bajainkra, az ellenfelekre, akik nemcsak -a mi ellenfeleink* hanem az övék is» (Ugy van! a kommunista- és a szociáldemokratapárt soraiba^.) tekintetűéi lesznek (gyógyulásunk, teherbíró képességünk mértékére is. Nem akarunk koldusok, de nem akarunk könnyelmű adósok se<m lenni. Lezárunk ezzel az aláírással egy történelmi korszakot. Azt kérjük ,a nagyhatalmaktól: segítsenek bennünket abban, hogy ezt az új történelemszakaszunkat az egész emberiség érdekében helyesem tudjuk kialakítani. T. Nemzetgyűlés! Ami ebben a békeszerződésben teherként és súlyos .kötelezettségként jelentkezik, azért viseljék a vádat és a szégyent azok, akik osztályérdekeiket a magyar nép é

s a magyar föld érdekei fölé 'helyezték: ami reménység és biztatás mutatkozik ebben a békeszerződésben, azért pedig imiondjunk köszönetet őszintén, hátsó gondolat nélkül a győz" tes nagyhatalmaknak, amelyek a másodszor is békebontó magyar uralkodóosztály vétkeiért nem zúzták Össze nemzeti létünketA háború befejezése és a békeszerződés ratifikálása közti időben sokszor nyújtottak közvetlen segítséget nekünk ezek a győztes nagyhatalmak. — elsősorban a Szovjetunió — hogy a magyar föld és a magyar élet jogos tulajdonosainak küszködését, a magyar fizikai és értelmiségi dolgozók nehéz vívódását megkönynyítséik. Magyarország történelmében elsőízben mosit nyerte él nemzeti és népi függetlenségét; valamint szabadságát ' ezeknek a győztes nagyhatalmaknak a segítséglével. A békeszerződés aláírásakor azt mondjuk, hogy ezt a. szabadságot és függetlenséget kemény elszántsággal őrizni fogjuk abban a tudatban, hogy szomiszé; daink és az egész világ felé annyi értéket jelentünk, amennyire ezt. ia két jelentős elemet új állami életünkben megőrizni képeseik leszünk. A békeszerződésről szóló törvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés és taps a kommunistapárt, a szociáldemokratapárt és a kisgazdapárt oldalán. A szónokot üdvözlik-) Elnök: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? , Futó József jegyző: Farkas Ferenc! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, jelentkezése töröltetik. Ki következik? Futó József jegyző: Sulyok Dezső! Sulyok Dezső (msz): T. Nemzetgyűlés! Ami a háborús szenvedések közepette emberek millióinak leghőbb és legelérhetetlenebb vágya volt: a béke, egy nemzetközi szerződés alakjában végre itt fekszik előttünk, hogy a nemzetgyűlés hozzájárulásával megerősítve, mint a második világháborút számunkra de. iure lezáró törvény bevonuljon a magyar törvénytárba. .., A magyar törvényhozás hozzájárulása azonban csak a szerződés rendelkezéseinek belső vonatkozásban való törvényerőre emeléséhez szükséges, mert a külső hatalmak irányában a ' békeszerződés, annak 42. cikke ér telimében, nem a magyar nemzetgyűlés ratifikálásával válik jogér vény esse. hanem attól függetlenül életbelép, amint a Szocialista özoiyjet Köztársaságok Uniója, Nagybritanniia es Eszak-Irország Egyesült Királyság és az Egyesült Államok a megerősítő okiratokat a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniójia, kormányánál leteszik. Ez a rendelkezés önmagá* banvéve már azt bizonyítja, hogy Magyarország szerepe a szerződés megkötésénél alárendelt és másodrendű, olyan szerep, amely inkább a szerződés tudomásulvételére szorítkozik, semmint annak érvényességébe aktív beleszólási, jogot engedne. Mégis mindezek ellenére is bizonyosfokú megnyugvással kell fogadnunk a szövetséges és társult hatalmak kézéiből a bókét, amely hivatva, van számunkrtai lezárni a hadiálllapoitot és^ hivatva van megnyitni egy új békés fejlődés sokatígérő (korszakát. A történelem számára, cselekszünk akkor, amikor köszönetünket fejezzük ki a szövetséges és társult: hatalmiak mindegyike felé azért az elhatározásért, hogy a nemzetiszocialista Németország háborújában valló, részvétel miatt nem büntették az úgynevezett csatlósállamokat állami önállóságuk megsemmiisítésével, hia'neimi az önálló nemzeti államiság meghagyásával lehetővé tettek számukra, hogy népeik életlehetőségeit iá jövőben becsületesen felhasznál va» országaik lakossága számára az emberi jövőt biztosíthassák. Részünkről, magyarok részéről ezért elsősorban a, jaltai egyezményt aláíró nagyhatalmakat illesse elismerés és köszönet, amelyek a bosszú és büntetés gondolata fölé emelkedve, megtalálták a lehetőségét annak, hogy a legyőzöttek számára, a nemzeitá&zocűjalista mételyből való kigyógyulást és a

v demokratikus életforfm|a, felhasználásával a feltámadást lehetővé tegyék. De még a jaltai egyezményt, aláíró hatalmaik közül ig mindenekelőtt megilleti /az elismerés a Szovjet Köztársaságok Uniójának kormányát, amelynek hadereje a német és szórványos mar igiyar ellenállást 'legyőzve, ténylegesen hiatal* mába kerítette ezt az országot, és amelynek ezen tényileges hatalom birtokában döntő^ rész jutott az ország jövendőjének megalapításában és szabad életének engedélyezésében. Ez a nagylelkű elhatározás, amely nem kívánta megsemmisülésünket, hanem utat muitatott nekünk a megújuláson keresztül a népek" megbecsülését is jelentő szabad élet fele, késztet minket arra, hogy a békét úgy. ahogy van, elfogadjuk legyőzőink kezéből. Annak ellenéire tesszük ezt. hogy a most tárgyalás alatt lévő békeszerződés egyáltalán nem nevezhető jó békének. Éz a békeszerződés olyan alkotás, amellyel senki sincs megelégedve, sem a szerzők, sem a szenvedő felek, semha győztesek, seim a legyőzöttek, sem az érdekeltek, semt az érdektelenek. Élénken bizor nyítja ezt a világsajtó tükre, amely a békeszerződést megjegyzéseivel kíséri, továbbá a bekeelőkészítés, valamint a béketárgyalások alatt illelékesek részéről elhangzott nyilatkozatok. De bizonyítják ezt azok a viták, kijelent esek, emlékiratok is, amelyek államférfiak, delegációk és kormányok részéről hangzottak el ; a béketervezet létrejötte után; és végül bizonyítják azok a vélemények, amelyek a békeszerződéseknek -különböző ratifikációival kapcsolatban láttak napvilágot, a beszédek és javaslatok és az azokra adott kormányválaszok, amelyek