Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-133

21 A nemzet gyűlés 133. ülése 1947. az'egye© törvényhozásokban már eddig is~ elhangzónak. Nyilvánvaló, hogy! a világ közvéleménye az. 1919—20. évi páriskörnyéki békéknek nyíltan felismert és hangoztatott hibái, a népszövetség működése körül szerzett tapasztalatok, az Atlanti Charta, az Egyesült Nemzetek nemes céljai és egyéb, a tartó© béke megvalósítására irányuló törekvéseik ismeretében a második világháború 'befejezését jelentő béke megalkotásánál egeszén mást várt, mint amit a valóságban kapott. Helyesnek látszik ezekkel a iszerződésekkieil kapcsolatban egy angol államférfiú megállapítása, amely ekként hangzik: »Ugylátszik, hogy az igazságon alapuló béke megvalósíthatatlan eszmény.« Hozzátehetjük, hogy legalábbis a kis. nemzetek számára éisi legalább is a történelmi fejlődés jelen fázisában az igaziságon alakuló béke valóban megvalósíthatatlan követelményként tűnik fel. De ha felismerjük a békeszerződés ennyire hibás voltát, önként vetődik fel a kérdés, hogy a nemzetgyűlést ellenzéki oldalán, ahol egyáltalán mean szoktunk fukarkodni bírálatunk kíméletlen, de mindig indokolt, egyenes és őszint

e gyakorlásával, miért helyezkedünk mégis arra az álláspontra, hogy a szerződést elfogadjuk s annak a ratifikációt megadjuk. Ellenzéki párt létünkre könnyű volna a békeszerződés, elfogadása elől felelőtlenül kitérnünk és a javaslat megszavazását elutasítanunk vagy legalább is a szavazástól tartózkodnunk. Ez azonban a. politikai felelősségről vallott nézeteink tükrében helytelen és hivatását komolyan vevő emberhez, komoly politikushoz méltatlan eljárás volna. Az ország sorsára közvetlenül befolyással bíró nagy kérdések eldöntésében az ellenzéknek is közvetlen felelőssége van. Azt elvi állásfoglalással vállalnia kell és mi — mint mindig — ezúttal is vállaljuk. Ezért ki jelenítem, hogy pártunk, a Magyar Szabadságpárt a békeszerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot elfogadja és megszavazza. Ezt az elhatározásunkat azonban csak bosszas meggondolás után, nehéz szívvel, egyáltalán nem nyugodt lélekkel és nem egyhangú párthatározattal hoztuk meg. Sokan azt a nézetet vallják, hogy a politikában tulajdonképpen nem is az érdekek, hanem, az érdekekről vallott nézetek bírnak döntő jelentőséggel. Adott esetben vájjon lehet-e" ma a magyar nemzetnek nagyobb és általánosabb érdeke, maint a béke minél előbb való megvalósulása Î És h,a a békéről és az annak megvalósítását jelentő párisi szerződésről eltérőek is a nézetek, ezek az eltérések sohasem fordulhatnak magának a béke létrejöttének t egyetemes szükségessége, mint ebben az órában legnagyobb emberi és legnagyobb magyar nemzeti érdek ellen, (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárton.) Az eltérő nézeteket össze kell egyeztetni, a békét meg kell valósítani akkor'^ is. ha a szerződéshez fűzött várakozásaink egyáltalán nem vagy csak kis részbem teljesültek, mert ma mindenekfelett álló magyar érdek a békének, mégpedig a mielőbbi bekének megvalósulása. (Ugy van! a szabadságpárt oldalán.) Elfogadjuk tehát a békét annak tudatában, hogy az, amit elfogadunk, mindennek nevezhető, csak éppen jó békének nem, A jó béke első és elengedhetetlen feltétele és kelléke, hogy igazságos legyen. Éneikül ugyanis nincs béke és csak az ilyiem béke számíthat arra. hogy tartós maradhasson és hosszabb időre szabályozza a háborúban szembenállott népek egymáshoz való viszonyát. ' Gsak igazságos béke vezethet egyes emberek és egész népek megévi június hó 24-én, kedden. 28 nyugvására. Megnyugvás nélkül pedig nincs kiegyensúlyozott és bizalommal telített nemzetközi érintkezéseken felépülő tartós kapcsolat,, tehát nincs valódi béke. A most tárgyalás alatt lévő szerződés ezt a legfontosabb célt, a lelkek megnyugtatását és azon keresztül a népek egymás iránt való bizalmának helyreállítását nem. éri, de nem is érheti el. Nem küszöböli ki az ellentéteket a lehető legvégső határig, mert nincs meg benne az a ítárgyilagos jóakarat, amely az ellentétek kiküszöböléséhez elengedhetetlenül szükséges. Nem szünteti meg a súrlódási felületeket és

1 nemi mozdítja elő a jószomszédi egyetértést, mert a korábban előállott ilyen súrlódási felületek lefaragására az igazságosság szellemének érvényesítése volna szükséges, ami éppen ebből a békéből hiányzik. Ezért nem alkalmas a béke arra sem, hogy a külön céloktól elvonja, a sovén figyelmet és azt a nagy közös célok szolgálatába állítva, a népek együttes újjáépítésének célját közelebb hozza a megvalósulás fele. A béke tanulmányozása arról győz meg bennünket, hogy bizonyos törekvés mindezen irányokban történt és a béke megalkotói előtt ezek az eszmények nem voltak ismeretlenek. Gondoltak rájuk, de kevés eredménnyel, mert nem tudták ezeket az eszményeket maradéktalanul magukévá tenni és kicsinyes érdekek küzdelme lefogta a kezüket akkor, amikor a történelmi pillanat nagyságától megihletve, maradandót és lehetőleg tökéleteset kívántak alkotni. Pedig Európ

a jövője függ attól, hogy ez a nemes igyekezet, ha most nem is sikerült, a jövőben sikerüljön. Sőt nemcsak Európa békéje, hanem a világ mai 'egységes volta mellett az egész világ jövője függ ettől. Vizsgálódásnak tárgyává téve, hogy miért maradt az igazságosság eszménye távoli eszmény és miért valósult meg abból a szerződésben olyan elenyészően kevés, meg kell állapítanunk, hogy ennek jelentékeny részben magrak is okai voltunk, részben bizonyos meg nem értés mutatkozott velünk szemben azoknak a hatalmaknak a részéről is, amelyek elég nagylelkűek voltak ugyan ahhoz, hogy sorsunk döntő kérdését kedvezően bírálják el számunkra, de ahhoz már nem voltak elég nagylelkűek, hogy a kedvezőéi eldöntött alapkérdés részleteinek kidolgozásában is felemelkedjenek ivjelünk szemben az igazságosság követelményei által megkívánt színvonalra. Amikor megállapítjuk, hogy a mostoha békéért mi, magunk is felelősek vagyunk, akkor elsősorban és mindenekelőtt nyomatékosan rámutatunk a Magyarországon 1919'től 1945~ig lezajlott negyedszázados ellenforradalom súlyost hibáira, amelyeket az ország népével és jövőjével szemben elkövetett. Rossz úton történt megindulás csak rossz célba érkezéssel fejeződhetett be. (Jármay Gyula (msz): Ugy van!) Az 1919, évi magyar ellenforradalom a demokratikus, raép jogokkal szembehelyezkedve az elnyomás, terror és zsarnokság jegyében, a különféle törvényes és törvénytelen karhatalmi szervek kegyetlenkedéseinek (Hegymégi Kiss Pál (msz): Ugy van!) és visszaéléseinek jegyében született meg, (Nagy Vince (msz): így van!) ezeknek a téveszméknek és visszaéléseknek körében indult el és szükségképpen beletorkolt a nemzetiszocialista Németország Európa ellen indított támadásának cinkosságába). (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárton.) A mai és minden ezután következő nemzedéknek fel kell ismernie és sohasem szabad elfe-