Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-138

343 A nemzetgyűlés 138. ülése 1947. (Gróh József (pk): Felszólalni kívánok a sür­gősség kérdésében.) Gróh képviselő urat illeti a szó. Gróh József (pk): T. Ház! Öt nappal ezelőtt a kormány a hároméves tervet azzal nyúj­totta be, bogy az sürgősen tárgyaltaissék le és ëz tegnap meg is történt. Egypár héttel ezelőtt, a közjogi életnek egyik legnagyobb horderejű törvényét, az áUániiiolgárságtól való megfosz­tást szintén a &űng i ő#séjg' jegyében tárgyaltuk le. Most a felhatalmazási törvényjavaslat jön, ismét azzal a kormány indítvánnyal, hogy sür­gősséggel tárgyaltassék le. A sürgősséggel yaló letárgyalás homlok­egyenest ellenkezik a magyar alkotmányos élőt egyik legfőbb statútumával, a Ház szabá­lyaival. (Pászthory István (íttsz): Visszaélés a Ház szabályaival!) A törvényhozóknak megvan az a joguk, amelyet a házszabályok tartalmaz­nak, hogy élhetnek a szólásszabadságnak azzal a helyes terjedelmével, amelyet a házszabá­lyokban mégállapítottak. A sürgősség csak kivétel lehet, amelyet indokolni kell. Ilyen indokolást 'azonban a most felhozott három eset közül egyikben sem hallottunk. En úgy találom, hogy a sürgősség kimon­dása súlyos sérelme a szólásszabadságnak. Azok, akik ebben a Házban ellenzéki hangot; képviselnek, szomorúan állapítják meg most már több mint két esztendeje, hogy a sajtó semilyen vonatkozásban sem hozza az ellenzéki felszólalásokat. Ami szólásszabadság itt vam az egészen korlátolt és arra a párszáz emberre korlátozódik, aki ebben az ülésteremben he­lyet foglal. (Spitálszky Károly (szd): Nem egy­pár száz! Valamivel több!) Hogy ezt a szólás­szabadságot még tovább korlátozzuk és a sür­gősséget kimondjuk egy olyan törvényjavas­latnál, amelyre vonatkozólag a kormány sem­minemű indokot nem hoz, ezt nem tudnám el­fogadni. ^ (Bátor A'agyok utalni, t. Ház, arra, hogy teg­nap a törvényhozás elfogadta a hároméves tervre vonatkozó törvényt, és ebben a kormány a közélet az állami élet minden vonalán a leg­szélesebb szabályozási jogkörrel, tehát rende­letalkotási lehetőséggel ruháztatik fel. Sok te­kintetben igaz a materialista felfogásnak az a princípiuma, hogy minden jogszabály, min" den jog. minden rendelet; a gazdasági élet függvénye. A tegnap meghozott törvény ke­retében a kormánynak módjában áll a nur gyár közékitnek akármelyik kérdésére azt mondani: besorozom a hároméves tervbe és rendeletileg szabályozom. (Felkiáltások a, szabadságpárt oldalán: így van! Igaz!) En­nek következtében, amikor az egyik oldalon egy teljes plenipotenciához jutott a kormány, — in^rt meg van számára adva a lehetőség, hogy minden közéleti, igazságügyi, belügyi, hadügyi, közgazdasági kérdést rendeletitel szabályozzon — -akkor abszolúte semmi objek- ~ tív okát nem tudnám találni annak, hogy ez a felhatalmazási törvény miért tárgyaltassék le sürgősen. A Iközéfeti kérdések egész 'soro­zata áll minden törvényhozó előtt és valóság­gal kínálja magát, hogy itt. a nemzetgyűlés nyilvánossága előtt megtárgyaltassék. Ha ezt à jogot elveszik a Ház tagjaitól, iákkor tulaj" douképen újból megnyirbáltuk a szólássza­badságot és ezzel az alkotmányos éltetnek egyik legfontosabb követelményét sértettük meg. Ezen indokból kifolyólag azt a kérelmet terjesztem elő. hogy a Ház vesste el a sürgős­évi július hó 2-án, szerdán. S44 ségi indítványt. (Helyeslés és taps a szabad' ságpárt és a pártonkívüli képviselők sorai­ban,) Elnök: Kíván még valaki a sürgősséghez hozzászólni? (Nem!) Szólni senki stem kíván. Következik a határozathozatal. Minthogy a sürgősség kimondásához a házszabályok 95. §-ának (1) bekezdésében fog­lalt rendelkezések szerint a jelciniévŐ kép­viselők kétharmad többségének hozzájárulása szükséges, kérem azokat a képviselő urakat, akik a sürgősség kimondásához hozzájárulnak, méltóztassanak felállahi. (Megtörténik.) Meg állapítom, hogy a kétharmad többség megvan, tehát ilyen értelemben mondom ki a határo­zatot. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. (Felkiállások a szabadságpárton: Melyik törvényjavaslatéi) A napirenden lévő tör vény j avaölaté. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék a tör­vényjavaslat; címét, felolvasni. Vörös Vince jegyző (felolvassa a tör vényjavaslat címét, bevezetését, valamint 1-— 4. §iait. amelyeket d nemzetgyűlés hozzászólás^ nélkül elfogad. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. T. Nemzetgyűlés! Mielőtt áttérnénk az Ösz* szeférhetetleinségi bizottság jelentéseinek tár­gyalására, bejelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Kéthly Anna. Mónus Illésné. Szakasits Árpád, Pongrácz Tibor, Takács József. Sze­der Ferenc. Szélig Imre, Vas Miklós és Halász Alfréd képviselők összeférhetetlenségi ügyé" ben annakidején előadóul megválasztott Diny­nyés Lajos képviselő úrnak időközben minisz­terelnökké történt kinevezése folytán a ház­szabályok 8. §ában foglalt rendelkezés értei; méhen előadóul Andrássy Dániel képviselő urat, Vándor Ferenc képviselő összeférhetet­lenségi ügyében pedig Kovács István előadó akadályoztatása miatt Olt Károly képviselő urat kértem fel. . A bejelentést a nemzetgyűlés tudomásul veszi. T. Nemzetgyűlés! Napirend szerint^ követ­kezik az összeférhetetlenségi bizottság 140. számú jelentésének tárgyalása Piatrik János nemzetgyűlési képviselőnek a Nógrád vár­megyei Földbirtokrendező Tanácsban viselt tagsága, valaimiinit a Balassagyarmati Taka­rék- és Hitelintézetnél viselt igazgatósági tag­sági megbízatása miatti bejelentése tárgyá­ban. Faragó Lásztó előadó urat illeti a szó. Faragó László (szd) előadó: T- Nemzetgyű­lés! Piatrik János nemzetgyűlési képviselő az összeférhetetlenségi 1 törvény 10. §-a alapján bejelentette, hogy Nógrád vármeg^, földbir* tokrendező tanácsának, továbbá a Balassa" gyarmati Takarék- és - Hütefliintézet igazgató­ságának tagja és bár megítélése szerint az összeférhetetlenség fenn forgása vitás, kérte helyzetének a törvény 1. és 5. §-a alapján való elbírálását. A bizottság megállapította, hogy a vár; megyei földbirtokrendező tanácsok folyó évi február hó 1-ével megszűntek s így az itt vi­selt tanácsi tagság összeférhetetlenséget már nem képezhet; megállapította továbbá, hogy a kérdéses pénzintézet nincs szerződéses és üzleti viszonyban az állammal s a 'törvényhatósáe:­gal, és hasznothajtó jogosítványát még azelőtt kapta, hogy Piatrik János nemzetgyűlési kép­viselővé választatott volna,

Next

/
Thumbnails
Contents