Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-138

315 A nemzetgyűlés 138. ülése 19Í7. év; július hó 2-án, szerdán. 316 Szélig Imre (175. sz. iromány) : 356 Vas Miklós (162. sz. iromány) •. 357 Halász Alfréd (163. sz. iromány) ügyében. v 357 Interpellációk : Jónás József (kg) írásbeli interpellációja a földmívelésügyi miniszterhez az állattenyésztő egyesületeknél működő ellenőri kar államosításáról 358 Bakó Kálmán (kp) — halasztást kapott , 360 Némethy Jenő (msz) — interpellációja töröltetett 360 Tombácz Imre (kp) — halasztást kapott 360 A kormány részéről jelen voltak'. Dinnyés Lajos miniszterelnök, Bárányos Károly földmívelésügyi miniszter, Gerö Ernő közlekedésügyi miniszter, Erőss János közellátásügyi miniszter, Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes, államminiszter, Mihályfi Ernő tájékoztatásügyi miniszter. (Az ülés délelőtt 10 óra 21 perckor kezdődött.) i (Az elnöki széket Kéthly Anna foglalja el.) El^ök: T. Nemzetgyűlés! Az ülést megnyi­tom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Vörös Vince, az egyéb jegyzői teendők ellátá­sára pedig Pásztor Imre jegyző urakaftl kérem fel. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Vaszkó Mihály képviselő úr levelét, amelyben betegsé­gére való hivatkozással négyheti szabadság engedélyezését kéri. Méltóztatnak a kért sza­badságot engedélyezni 1 ? (Igen!) A nemzetgyű­lés a kért) szabadságot engedélyezi. Mód Aladár képviselő úr félreértett sza­vainak helyreigazítása címén kért tőlem en­gedélyt. A szót neki megadom. Mód Aladár (kp): T. Nemzetgyűlés^ A tegnapi ülésem Pfeiffer Zoltán képviselőtár­sam nemcsak a hároméves tervvel kapcsolati­ban, hanem pártom egész demokratikus- politi­kájával kapcsolatban is, beszédemelt tévesen értette» szándékosan félreértelmezte, más ér­telmet adott beszédeimnek. Legyen szabad ber s'zâdemnek helyes, 'értelmét idéznem. Pfeiffer Zoltán képviselő úr felszólalásá­ban iá; gyorsírói jegyzeitek szerint szószerint a következőket .mondotta (oüvassa): »A munkás­pártok és különösen ia' kommunistapárt már hónapok ót!a nem beszélnek a demokráciáról. Itt az egyik oldalon szocializmusról tárgyalnak. Megmondhatni, hogy minden joggal és min­den okkal, litt már a szocializmust tárgyalják és harangozzák be, hogy bekövetkezett la szo­cializmus.« »Én végighallgattam Justus Pál képviselőtársam, én végighallgattam Mód Aladárt képviselőtársam felszólalását.« Legyen szabad most Mszólialásomniak ide­vonatkozó részét, amely ennek az állításnak éppen az ellenkezőjét tartalmazza, eredeti szö­vegében ismiertetneimi., Én a magántulajdont és a szocializmus* illetőleg szószierint iái követker zőkét mondottam (olvassa): »A hároméves terv végrehajtásának elengedheitetílen feltétele a kulcspozíciók biztosítása és a terv kötelezővé tétele, de nem célja a magángazdaság felszá­inolásia>. Nem célja ez a mezőgazdaságban, a paraszti gazdálkodásban,^ nem célja ia kis- és középiparban, de nem célja még a nagyipar­ban sem. A magántulajdont mi csak ott és ennyihain kívánjuk korlátozni, ahol éppen az az ország gazdasági újjászervezése, a 600.000 új földtulajdonos megerősítése, a lerongyolt, elmaradt mezőgazdaság, valamint a kis- és középipar felvirágoztatása!, a magyar ipari itermelés kiszélesítése, 'tehát hazánk gazdasági boldogulása érdekében szükséges. Mi ma népi demokratikus országot építünk, s a népi de­mokrácia nem szocializmus. Azok, akik ma a magántulajdon és a polgári életforma védel­mében támadják az államosítást, védik a ban­kokat, nem a dolgozó parasztság, nem a kis­emberek tulajdonát védik, hanem néhány nagy család, iái Chorinékl, Fellnerék és Űllmannok nagy vagyonát A parasztság tulajdonát, a kis­emberek tulajdonát ma azok a munkáspártok védik a legkövetkezetesebben, amelyek a kapi­talizmus nagy ragadozóinak ártálmatlanná­téftelével, a monopoltőke felszámolásával kí­vánják! biztosítani a milliós tömegek vagyoni éte gazdasági megerősödését a gazdasági fellen­dülést nemcsak az állami szektorban, hanem m magángazdaság .területén is.« T. Nemzetgyűlés! Azt hiszem, ehhez nem szükséges kommentár. Az egész nemzetgyűlés ítéletiét mondhat Pfeiffer Zoltán politikai demagógiáj áról» Elnök (osenget 1 ): Kérem a képviselő urat, tartózkodjék az ilyen kifejezésektől. Mód Aladár (kp): ítéletet mondhat nem­csak ebben az esetben, hanem általában is, merHi el lehet gondolni, minő értéke van Pfeif­fer Zoltán minden állításának és egész politi­kájának, ha itt a nemzetgyűlés előtt nem r riad visszia! .attól, hogy egy elhangzott, gyorsíróilag lerögzített beszédnek egy óra múlva tökélete­sen ellenkező értelmet tulajdonítson. Ha itt a nemzetgyűlés előtt nem riad vissza ilyesmitől, ha itt előttünk ennyire elvakultan erőszakolja sa jajt rágalmait, elképzelhető, hogy mit mond ott és akkor, ahol nincsi meg a közvetlen elten­őrzés lehetősége. T. Nemzetgyűlés! Mi (tiszteljük és becsül­jük politikai ellenfeleinkéit, (Felkiáltások a szabadságpárton: Látjuk! Látjuk!) ha tiszta és 'becsületes] fegy vénekkel harcolnak. (Nagy zaj a szabadságpárton- — Vásáry József (msz): Nagyszerű! Gumibottal és egyebekkel! Záp­tojással, rendőrökkel!) Nincs mit rejtegetnünk és nem félünk a vitától, ha a kérdések tisztá­zásáról van szó. Ez ia módszer azonban nem a tárgyilagos ellenfélé, hanem ia vesztét érző reakció tehetetlen vagdalkozáea. (Ugy van! ct kommunisiapárton.) De mi biztosíthatjuk a képviselő urat, megmondhatjuk, hogy gátlás­talan és szemérmetlen demagógiája. . (Naigy zaj a szabadságpárton. — Nagy Vince (msz):

Next

/
Thumbnails
Contents