Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-138

317 A nemzetgyűlés 138. ülése 1947, Eteindre! Rendre! — Az elnök csenget, — Felkiáltások a szabadságpárton: Halljuk az. elnö> köt! — Vásáry József (insz): Ez a parlamenti stilus! — Nagyiván János (msz): Szép beszéd!) Elnök: A képviselő urat az ismételt sértésekért rendreutasítom, (Nagyiván János (msz) : Béresistállóban sem használnak ilyen bangót!) Nagyiván képviselő urat is rendreutasítom(Justus Pál (szd) a szabadságpárt felé: Talán nem önök elnökölnek?!) Mód Aladár (kp) : ... ez a magatartása egy perccel sem fogja késleltetni, ellenkezőleg, siettetni fogja' ennek a politikának bukását(Taps a kommunistapárton.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Napirend szeriint következik Parisban 1947. évi íebr'uár! hó r 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat részletes

1 tárgyalásának folyitatálsa. Következik: a törvényjavaslat . 2. §-ának folytatólagos! tárgyalása., Szólásra következik a szakaszhoz feliratkozott szónokok közüli Pászitor Imre jegyző: Reicher Endre! Elnök: A képviselő úr nincs jelen. Szólásjoga (töröltetik. Szólásra következik? Pásztor Imre jegyző: Nagy Vince! Nagy Vince (msz): T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk! a szabadságpárton.) A békeszerződés 2. §-ában az azit szerkesztő nagyhatalmak kötelezővé teszik immár egy nemzetközi erejű jogszabállyal, hogy Magyarország és annak mindenkori kormánya, fajra, nemre és felekezetre való tekintet nélkül mindenkinek biztosítsa a polgári jogokat, a szabadságjogokat, forduljon szembe minden fasiszta izgatással és irtson ki a közéletből minden 'fasiszta pártot, csoportot, vagy alakulási Az a tény, hogy^ nemzetközi jogszabály kényszeríti rá egy országra az ember jogoknak, a szabadságjogoknak törvényben való biztosítását és megtartását talán sértő volna egy szuverén államra, de egy olyan országra, amely Hitlerek csatlósaként résztvett ebben a háborúban és amely ország fasiszta kormányai nemcsak lesiklottak az emberi méltóság és a szabadságjogok védelmének síkjáról, hanem azokat lábbal is taposták, mondom, egy ilyen ország számára jó, ha nemzetközi szerződés kényszeríti reá ezeket az egyébként szuverén országokhoz illő jogokat és jogszabályokat. (Járaiay Gyula (msz): Ugy van!) Amikor itt a. fasiszta kormányok alatt olyan fajgyűlölet, olyan antiszemitizmus torn; bolt, amely nemcsak demagógiában élte ki magát, hanem intézményesen szállította a gázkamrákba a magyar állannípolgárok százezreit, elsősorban zsidókat, de ezeken kívül keresztényeket, ellenzéki, németellenes, fasisztaellenes politikusokat is, akkor én. aki mindenkor a magyar állami függetlenség és szuverenitás elvi alapján álltam és állok, azt mondom, hogy nem szégyen, hanem jó, hogy nemzetközi szerződés, ia békeszerződés, mint nemzetközi érvényű jogszabály kényszeríti reá a mindenkor eljövendő magyar kormányokra m emberiességnek, a szabadságjogoknak a védelmét. T. Nemzetgyűlés! Amikor ennél a szakasznál egy rövid felszólalásra bátor vagyok igénybe venni a nemzetgyűlés figyelmét, akkor éppen ezzel a témával kapcsolatban ra kell mutatnom arra, hogy az én pártom, a Magyar Szabadságpárt ellen méltatlanul é® teljeévi július hó 2-án, szerdán. 318 sen alaptalanul a fasizmusnak és a fasizmus 'támogatásának, előkészítésének: a csúnya és alja® rágalmáig, dobták oda a közvéleménybe. T. Nemzetgyűlés! Ha rólam, multamnak és jelenemnek a felmérése után valaki azt hiszi, hogy fasiszta vagyok, áz hülye. Aki ellenben nem hiszi és mégis terjeszti, az aljas rágalmazó. (Justus Pál (szd): Nem fasiszta» csak reakciós!) i T. Nemzetgyűlési Nem szereteík egyéni dolgaimmal foglalkozni, de kénytelen Vagyok csekélyke kis priuszomat egypár mondatban itt lefektetni. En az 1918-as Károlyi forradalomnak belügyminisztere voltam. Azután a Bethlen- és Gömbös-kormányokkal szemben harcoltam és az első világháború^ követő második nemzetgyűlésen, ahova Debrecen városának polgársága és munkássága szociáldemokrata képviselő barátaim támogatásával küldött be engem, velük együtt harcoltam, itlt; a parlamentben is a Bethlen-féle reakcióval jszemben és a főváros törvényhozásában is, egy koalícióban, mindaddig, iámig a Bethlenés Gömbösrkoirmányok végleg kiirtottak engem a magyar politikai életből. Azután a németbarát kormányok alatt már kénytelen voltam illegális működésit kifejteni, amelyet én abszolúte nem nevezek ellenállásnak, mert talán én vagyok Magyarországon az egyetlen politikus vagy talán az egyetlen férfi, aki bevallja, hogy nem volt ellenálló. Szégyen, de én bevallom, hogy nem voltam ellenálló, én nem hordok ilyen igazolványokat a zsebemben, én illegalitásban működtem és a Kállay-kormány alatt illegali'tiálsban szerveztem ,a radikális», náciellenes, fasisztaellenes polgárságot. Szervezkedésemben olyan kiváló emberek vettek részt, mint Zoványi Jenő, a közismert szélsőbaloldali radikális egyeteimi tanár, Tomb or Jenő, a volt honvédelmi minászíter, Baritóffy Miklós, a Dinnyés Lajos által most reaktivált baloldali gondolkodású, németellenes tábornoka a demokratikus hadseregnek, Blauner Móric, az ügyvédi kamarának mostani elnökhelyettese, (Szekeres János,, a debreceni kormánynak belügyi adminisztratív államtitkára, hogy csak egy pár nevelt említsek. Velük együtt szervezteim a nyilasellenes és náci ellenes illegális Kossuth-pártot. (Justus Pál (szd): Képviselő úr, most azi ön rehabilitációjáról vagy a békeszerződésről van szó? ízléstelen a békeszerződésnél személyes ügyekről beszélni. De menynyire Ízléstelen!) . Amikor példig eljött a demokratikus kor' máhyaafc ideje, még az elmúlt évben a demokratikus kormányzat igazsájgügyminisztere. a szociáldeimofcrata Ries István, megtisztelt en" gemu ázziall, hogy a fasiszta-nácísta Szálam kor? mány bűnperében politikai ügyésznek kért fel; Én ezt nagy örömmell! elvállaltam s kéthónapi irattanuilmányozás és előkészítés után egyhónapi kemény tárgyalási időszakon at nemcsak a Szállási kormányt és annak tagjait vádoltam meg a. fasizmussal, hanem történeti elődeiként az egész Horthy-rendszert, sőt visszamenőleg a Habsburg-rendszert is, a Horthy-rendszer min* den kormányát. Belthlenéket, Gömböseiket és Imrédyéket. (Justus Pál (szd): Mi köze ennek a békeszerződéshez?) Ezzel, de egész életemmel is. hitet tettem arról, hogy mennyire' fasisztaellenes vagyok és mennyire a demokráciának vagyok rendíthetetlen híve. Köszönet érte Eies igazságügyminiszter úrnak, hogy már a demo-