Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-137

285 A nemzetgyűlés 1H7. ülése 1947. védelemnek vették. A két különböző fogalom között különbséget nem tettek. A 12 milliárd költségvetésbe!! és hároméves tervbeli érték nemzeti termelési érték; ebből ia nemzeti termelési értékből azáltal válik nemzeti jövedelem, ha a nemzeti termelési értékből, tehát a 12 milliárdból levonjuk egyrészt a nemzetet terhelő államadósságokat, másrészt pedig a mezőgazdaságban, iparban, kereskedelemben felmerülő termelési költségeket. Ami ezután fennmarad, az a, nemzeti jövedelem. Es nagyon kérem az előadó urat, mint szakembert, (Nagy Vinee (msz): Tanulja meg!) és leendő pénzügyminiszterünket, hogy ezt az egyszerű közgazdiasági tudományos tételt tanulják már 'egyszer meg, mert különben teljes zavar áll elő az egész gazdasági életben. (Nagy Vince (msz): Majd az alelnöki székben !) T. Nemzetgyűlés! Most már miután közel 12 milliárd forint volt ebben az esztendőben a nemzeti termelési értékünk, nézzük, mennyi a békeszerződés alapján az államadósságunk. ( Először ezzel kell tisztában lennünk. Én hozzávetőleges számítások szerint körülbelül 3000 millió dollárra becsülöm &< háborúelőtti, a, háborús és a békeszerződéssel kapcsolatos összes állami terheiinket és államadósságainklat. Tehát ez 33 milliárd forint. Ennek következtében nyilvánvaló, hogy nemzeti jövedelmünk nincsen, hanem évi nemzeti termelési értékünket háromszor meghaladó államadósságunk van. Amíg ilyen szörnyű az államadósságunk, (addig nemzeti jövedelemről nem lehet beszél nünk. De tovább menve, t. Nemzetgyűlés, 12 milliárd forint nemzeti termelési értékünket — mint mondottam —- (tévesen vette annakidején költségvetésünk nemzeti jövedelemnek, mert a mezőgazdaságnál 3040 millió forint volt nemzeti jövedelműi felvéve, ebből azonban le •kell vonni 20 százalékot, ami a termelési költségekre esik; a gyáripamái és a bányaiparnál 3480 millió forint szerepel a nemzeti jövedelem tételeinél, ebből az összegből azonban le kell vonni 50 százalékot mint termelési költséget; a kisiparnál 1950 millió forintos nemzeti jövedelem-összeg volt beállítva, azonban enné] is le kell vonni termelési költségre 50 százalékot és ugyanez áll a kereskedelemre. így, t. Nemzetgyűlés, az ezévi költségvetésünkben szereplő, kereken 12 milliárd forint úgynevezett nemzeti jövedelemből — amely nem egyéb, mint nemzeti termelési érték — le kell vonnunk 5080 millió forintot, mint (termelési költséget. Ha a 12 milliárdból levonjuk ezt az 5080 millió forintot, marad kereken 7000 millió forint mint tiszta nemzeti jövedelem s ezzel a 7000 millió forintos nemzeti jövedelemmel kell operálnunk az államadósságokkal kapcsolatban. Költségvetésünkbe ia tárcabevételekkel együtt 2496 millió forint adót .kellett bevennünk, illetve ennyi a közszolgáltatás. Ha most ezt százalék szerint vesszük, ez a 2496 millió forint a 7000 millió forintnak nem 22 százaléka, —• amiként költségvetésünk tartalmazza — hanem 35 százaléka, ami már önmagában borzasztó megterhelése a lakosságnak, mert hiszen a nemzeti jövedelemnek 35 százalékát elvenni ladókhan, ez megbénítja a termelést. T. Nemzetgyűlési Most hároméves tervünkben elő van irányozva az első esztendőre, az 1947/48. évre 1.643 millió forint, aimát be kell állítsunk költségvetésünkbe. Ez azt jelenti, hogy a magyar nép adófizetési kötelezettsége évi július hó 1-én, kedden. 286 2.496 millió forintról 4.139 millió forintra emelkedik, tehát a tiszta nemzeti jövedelem 60 száHalékára. Ha most hozzávesszük ehhez még azt, hogy békeszerződésünk értelmében kötelesek leszünk fizetni a 3000 millió dollár, vagyis 33 milliárd forint után legalább egypárszázalékos kamatot s ezt évről évre be keüi állítsuk a költségvetésünkbe: csak 5 százalékos kamatot véve alapul, ez 1650 millió forintot tesz ki; tehát a magyar nép által fizetendő adóösszeg a következő esztendőben 5.780 millió forintra emelkedik. Ez a tiszta jövedelemnek majdnem 80 százalékát jelenti. Ha végül nem hagyjuk figyelmen kívül azt, hogy az állami bevételekéin kívül a törvényhatóságok, ,

a megyei városok s a községek szintén kivetnek a magyar népre egymilliárd, tehát .1000 millió forint adót, akkor megérthető az, hogy a magyar nép dolgozó tömegei, a magyar nép zömei miért szenved oly borzalmiasan a túladóztatás súlya alatt, miért van olyan mérhetetlen drágaság, miért kényszerül a magyar kormány arra, hogy egy 120 forintos típuiscipőre 50 forint ad'óit vessen ki, és miért kénytelen arra, hogy a pelenkától a koporsóig mindem ipari cikkre ugyancsak 50 százalékos adót vessen ki, (Vásáry József (msz) gúnyosan: A népjólétet segíti elő!) ugyanakkor pedig miért kényszerül arra, hogy a gyáripart úgy tudja alimeníálni, úgy tudja táplálni, hogy a magyar parasztság termeivény eift 40 forintosi búzaár mellett vegye el. (Vásáry József (msz) : Abból lehetett élni eddig, hogy a magyar paraszttól elvették olcsón a terményeit!) T. Nemzetgyűlés! Vas Zoltán t. képviselő úr a minap a »Világ« munkatársának adott intervjujában azt mondotta,. hogy a gyáripari termelés többlete a hároméves terv anyagi fedezetének egyik aliapja. Nem tudoimi, Vas Zoltán t képviselőtársaim mire alapította ezt az állítását, de ha megnézzük egy kicsit az állami üzemieket, rögtön tiszta. képet kapunk arról, mit várhatunk az üzemek jövedelemtöbbletéből ia hároméves terv anyagi fedezetéül. Az állami üzemeknél a termelés értékei, illetőleg a bevétel 1505-4 millió forint, a kiadás 1667.4 millió forint. A differencia 162 millió forint. Ez a tény csak arra multat rá, hogy az állami üzemekből Vas Zoltán tévesen remél egy olyan pluszt, egy olyan többletet, amely alapul szolgálhat a hároméves terv pénzügyi fedezetére. Hiszen az állami üzemekbe még invesztálni kell, azokba még be kell fektetni, nemhogy az általuk termelt javakból lehessen elvonni a hároméves terv gazdasági szükségleteire. T. Nemzetgyűlés! Megnézhetjük a szénbáj nyák államosításával kapcsolatban is az üzemi bevételeket-, ott sincs még olyan többlet, mely- bal az állam tudna a hároméves tervhez valamit elvenni és havonkint raég mindig 40—50 millió forintot fizetünk rá az állami szénbányászatra. Ugyanez áll a NIK körébe vont nehézipari vállalatokra is: Vazok sem tudnak annyit termelni, hogy maradjon felesleg a hároméves terv költségeinek fedezésére. Ugy érzem tehát, t- nemzetgyűlés, hogy Vas Zoltán t. képviselő úrnak a gyáriak termelési többletére vonatkozó elmélete megbukott és, őszintén meg kell mondanunk, hogy rá kell térnünk az egyetlen reális alapra, a föld hozadékának elvételére. A hároméves terv is, nagyon helyesen, azt