Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.
Ülésnapok - 1945-137
287 A nem&elgtjûlès 137. ülése 1947. mondja, hogy & földihozadék adja másodsorban a hároméves terv pénzügyi alapzatát ; a fold hozadéka, teliáit a parasztság által termelt javak martadnak 1 meg valójában, mint fedezetül •szolgáló saját erőforrásaink. Ez azt jelenti, t. NemEeítgyűlés, hogy egyrészt a parasztságtól továbbra is olcsón kell mindent megszerezni abból a óéiból, hogy a gyáripar részére külföldről nyersanyagot lehessen vásárolni ág h gyáripar produkálni és fejlődni tudjon, másrészt pedig az ipari cikkek árait változatlanul magasan kell' tartani, hogy a népmilliók munkája eredményéinek nagy részéit így biztosítsa. a kormányzat a maga 'számára. Beszéljünk tehát, őszintén: a hároméves tervnek saját erőnkből való felépítése nem jelent egyebet, minit' azt, hogy a magyar föld, a magyar parasztság kell, hogy kiizzadja a hároméves _terv pénzügyi fedezetének nagy -résziét. (Közbei' kiáltás* a pártonkivülieknél: így van!) Ezért ne ringassuk magunkat illúziókban. Ne ígérjük a parasztságnak, hogy az agrárollót rövidesen és sürgősen össze tudjuk szűkíteni. t (Vásáry József (msz): Nem is nagyon ígérik!) Ezt ;mdnt reményt és ígéretet megcsillogtatták. Ne ősapjuk be a parasztságot! Mondjuk meg őszintén, hogy hja .saját erőnkből akarjuk a hároméves tervet megvalósítani, . az agrárollót szűkítetem, nem lehet, {ügy van] . ügy van! a szabadságpárton.) T. Nemzetgyűlés! Ezek után méltóztassanak megengedni, hogy ismerve a mlagyar nép dolgozó rétegeinek szenvedéseit, szörnyű küszködését és vergődését, de ismerve a munkanélkülieknek és azoknak a nyomorékoknak a szörnyű szenvedéseit is, akik nem tudnak elhelyezkedni ma a magyfar társadalomban, minidezeket szemi előtt tartva őszintén és egyenesen feltegyem a kérdést: bűn-e, ha a magyar nép túlnyomó többsége ilyen szoimiorú és súlyos tények mellett egy külföldi kölcsöntől, vagy akár a Marshall-tervtől várja ;a segítseget? Kérdem, t.^ Nemzetgyűlés, hogy ha a Marshall-féle segélynyújtási terv nincs semmiféle hazaárulással egybekötve, ha nincs egybekötve politikai árulással, ha nincs összekötve azzal, hogy eladjuk Amerikának a magyar hazát szőröstül-bőröstül, tekinthető-e egy olyan reakciós penetrációs tervnek, amelyről Révai t. képviselőtársiani hatalmas vezércikket írt? Vaijon a külföldi reakciósoknak van-e szükségük arra, hogy Magyarországon ismét meginduljon a megbénult gazdasági élet, a nélkül, hogy a népet további nyomorúságnak és erőpróbának tennők ki, vagy pedig nekünk van rá szükségünk ? Kérdem, (t. Nemzeitgyűlés, vájjon a külföldi kölcsönnyujt óknak, Marsh állnak vagy az Amerikai Egyesült Álllamoknak használ-e .az, ha a hároméves tervet a külföld segítségével életerősen'és gyorsan meg tudjuk valósítani, vagy pedig nekünk használ-e; a hároméves tervet iá magyar dolgozók saját erejükből, üres gyomorral, mezítlábasán, fűtetlen lakásokban, fűtetlen műhelyekben, rongyokban hajtsák-e végre, vagy pedis egy külföldi korcson — mondjuk — a MarshalMerv segítségével emberséges körülmények között? Ez a kérdés. T. Nemzetgyűlés! En tudom és elhiszem azt, hogy könnyű ia hároméves tervről úgy beszélini, hogy iazt saját erőnkből meg tudjuk valósítani, azoknak, akik páholyban ülnek, akiknek havi jövedelme meghaladja az ötévi július hó 1-én, kedden. 28Ö tízezerl forintot, azoknak, iakik spekulánsok, enyveskezűek, akik , autókon járnak akkor, amikor a miagyar néç dolgozó millióinak cipőre- és kenyérrevalója, sincs. Elhiszem, hogy ez így volt a múltban is. égiszem, hogy ezeknek nem fontos, nem érdekes, hogy á magyar dolgozó naililiók milyen keservesen és hogyan tudják a hároméves tervet keresztülvinni és megvalósítani, mert az ő szempontjukból az a fontos, ami fontos volt a múltban ia grófok ós a nagytőkések szempontjából: paraszt dolgozz és fizess, munkás dolgozz és fizess! És amilyen könnyű ezeknek a síbereknek, spekulánsoknak s a magyar közgazdasági életet megnyergelt embereknek ilyen álláspontra helyezkedni, olyan végtelenül nehéz a magyar dolgozók millióinak, elsősorban a munkásságnak, a dolgozó parasztságnak a helyzete, mert nekik kell megint nekifeszülniük a hároméves Itervnek; nekik kell felépíteniök mindent, amint ezt nagyon szépen mondotta az előadó úr. T. Nemzetgyűlés! Ezért ne vegyék rosis^ néven... (Egy hang o szocialista párt soraiban: Te ugyian keveset dolgoztál! Hány téglát emeltél meg? — Farkas MUháJy (kp): Azt kérdik, hogy hány téglát emelt meg? — Zaj. — Felkiáltások a munkáspártok oldalán: Ezit nem h a 1 ! ja! Ilyenkor süket! —- Az elnök csenget. -— Farkas Mihály (kp): A téglaemelés nehéz mesiierség ! — Zaj.) Elnök: A képviselő úr beszédideje lej árit! Dénes István (plk): T. Nemzetgyűlés?! Minthogy beszédidőm lejárt, befejezdmv A hároméves tervet helyesnek tartom és elfogadom. Ami a törvény javaslatot illeti, beterjeszteni er re vonatkozóan indítvány aimait ; ameny nyiben ezeket a t. Nemzetgyűlés elfogadja, ez esetben a törvényjavaslathoz hozzájárulok, amennyiben nem, akkor sajnos, nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt a keretfelhatalmazást, lamely parancsuralmi rendszert fog jelenteni ebben a hazában, el tudjam fogadni(Fairkas Mihály (kp): Melyik pánt nevében?) A magyar földmíves- és munkáspárt nevében. (Farkas Mihály (kp): Mennyien vannak? — — Zaj és felkiáltások a kommunistapárton: Egyedül vagyunk!) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok, közül? Pásztor Imre jegyző: Sulyok Dezső! Sulyok Dezső (msz): T. Nemzetgyűlés! A felszabadulás óta lefolyt magyar újjáépítés munkájában logikus állomást jelent a most benyújtott törvényjavaslat tárgyalása. Az infláció nehézségein átesve ég a stabilizációt megvalósítva most már valóban eljutott a magyar gazdasági élet oda, hogy választania kell, hogy a további és végleges újjáépítést milyen úton akarja megvalósítani. Ennél a választáshaltja a szabadverseny elvén felépülő . individualista gazdasági isendszert és választhatja a tervgazdálkodással elválaszthatatlanul összekapcsolt szocialista gazdasági rendszert Legyünk tisztában azzal, hogy a mostani választás, az egyik útnak magunk elé tűzése, olyan választást jelent; amelyet logikusan és , szükségképpen követniök kell további lépéseknek is. Ha most a szab ad versenyen alapuló és az egyéni kezdeményezésnek teret engedő individuális gazdasági rendszer útján indulunk el, akkor abban az iránylían fogunk logikusan
