Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-137

2 83 A nemzetgyűlés 137. ülése 19Í7. T. Nemzetgyűlés! Most nézzük meg, mit remél és mffit ígér a hároméves terv ennek a népnek, ennek a neimEetnek. Elsősorban azt re; méh a hároméves terv, hogy három esztendő alatt a nemzeti termelési érték, — hang súlyozom, netmi a nemzeti jövedelem — 12 milliárdról felemelkedik 21 milliárdra. EDismerem, hogy ez lehetséges és hasznos is lehet. Remélli továbbá a hároméves terv azt, hogy a nemzeti termes lés emelkedésével ia nemzeti jövedelem megosz" lása a dolgozó rétegek javára megváltozik, vagyis a, dolgozók munkakieresete emelkedni fog. A kommunistapárt hároméves tervének bevezetésében az van, hogy már az első észten* dőben, tehát ia-z 1947/481 esztendőben a munkásság munkabérei 35 százalékos emelkedést fog elérnli. Szerettem volna, ha világos és hatá* r-Qzott érvekkel dolgoztak volna. Mihez viszonyítva, fog 35 százalékkal emelkedni a munkásság munkabére az első esztendőben? (Egy hang a szabadságpárton: És miből!) Vájjon az 1946 augusztus 1-i bérekhez viszonyítva? (Révai József (kp): Természetesen!) Ha ez így van, akkor hibal van, t. Révai képviselőtársam, mert ahhoz képest nem emelkedni log 35 százalékkal* hanem süllyedni és csökkenni fog. (Révai József (kp): 35 százalék az 35 százalék! Jobbra forgathatja vagy balra is!) Azért fog csökkenni, mert 1946 augusztus l"én a fioirinit értékállandósága tökéletes és jó volt, azóta azonban csökkent a forint vásárlóértéke, illetve a drágaság emelkedett minimálisan 50 százalékkal, de néhol 100 százalékkal is. (Révai József (kp): Itt reálbérekről van sző!) Ennek következtében, t. képviselőtársam, ha az 1946 augusztus 1-i bérekihez viszonyítva emelkednek a bérek 35 százalékkal, iáikkor iaj munkabérek még mindig 35—40 százalékkal alacsionyiablbak lesznek, mint voltak 1946 augusztus 1-én, úgyhogy etz a kérdés megvltatásri vár. Másodsorban: hia. feltesszükj hogy a forint vásárlóértéke megmar-adt ugyianazon a szinten s az els'ő esztendőre tervezett nemzeti termelési értékemelkedés' 20 százalék^ lesz a terv szerint, a munkabérek emelkedése pedig 35 százalékos, akkor nem tudom, hogy a, 20 százalékos nemzeti termelési értékemelkedés mellett a dolgozók keresetének értékét 35 százalékkal miből fogjuk emelni ? (Egy hang a kommunista? párton: A nemzeti jövedelem hölyeis elosztásával!) Ezen felül az árdrágítás, az egész állami apparátusnak és a spekulációnak monopóliumos rendszere, valamint az Összes enyves kezek fenntartása mellett hogyan Ígérhetik a dolgor zók életszínvonalának az 1947/48. évben 35 százalékos javítását, midőn nagyon jól tudjuk azt, hogy mindaddig, amíg ezek az egykezek, monopóliumok, kartelek és egyéb gazdasági kiskirályságok megvannak gazdasági rendszerünkben, addig ki vian zárva,, hogy a, munkabérek lépést tudjanak tartani a termelés értékével

1

? Addig ez a rendszer, amely a feudális kapitalista rendszernek megmaradt csökevénye — sőt ez még ki is van fejlesztve más szempontokból — mindig leszedi a. munkásság jövedelmének egy tekintélyes részét. (Ügy van! a sza" badságpárton.) T. Nemzetgyűlés! Reméli a hároméves teirv azt, hogy megszünteti Magyarországon a félelmetes munkanélküliséget Viaióbany ha ez a terv és ez a cél, ez a legnagyobb terv és a legértékesebb cél'. De, t. Nemzetgyűlés, aézzük meg, évi július hó 1-ón, kedden. 284 hogyan szól e tekintetben a kommunistapárt hároméves terve? Azt mondja a kommunistapárt hároméves terve, hogy a három esztendő alatt az ipari munkásság mtunkanélíküliségét azáltal szünteti meg. hogy az ipari termeilés fokozásává három év alatt» tehát az 1950. évig 181.000-rel szaporítja az ipari üzemekben és műhelyekben dolgozó ipari munkások számát Nagy érték, naiglyon fontos dolog és ez tényleg nagyjelentőségű lépést fog jelentenü- De a mai ipari munkanélküliek száma legalább 350—400.000! Csak az építőiparban több mint 50000 a munkanélküliek száma! Kérdem, t. Nemzetgyűlés, mi történik a három év alatt a 180.000 imunkiáson feliüli munkanélküli ipari munkássággal? Ez az egyik probléma, amelyre ia t. kormány figyelmét felhívom s ez nagyon fontos és megoldandó kérdés, hacsak a kormány nem határozta el magát arra, hogy a Jugoszláviáiba küldött 4000 ipari munkás után többi ipari munkásfölöslegünket is ki fogja szállítani külföldre. Ez az egyik komoly kérdés; A másik a következő. A kommunástápárt hároméves terve szerint a mai helyzethez képest 39-000-rel emelkedik a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma- Számszerűn t az első esztendőben 2,089.000-rő! 2,122.000-re emelkedik a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, az 1948—49. évben 2,125.000-re, a harmadik évben pedig 2,128.000-re. Tehát a három év alatt a mezőgazdaságban foglalkoztatott dolgozók száma 39.000-rel emelkednék. Itt mered felénk a legkényesebb kérdés: mii történik: a csaknem 700.000 földhöz nem jutott mezőgazdasági munkanélküli munkással? Mert, ha mi ebből! a hatalmas tóteüből csak 39.000 mezőgazdasági munkást tudunk elhelyezni a mezőgazdaságban a három esztendő alatt, itt marad 660.000 sőt még több nincstelen, földtelen mezőgazdasági munkás, akikről jól tudjuk, hoigjy az idén is munkai nélkül voltak kénytelenek tengődni és a községek nyakán mint elr látatlanok voltak kénytelenek élősködni. T. Nemzetgyűlés! Felhívom a figyelmet arra, hogy ezen a, hallatlanul nagy és legkényesebb problémánkon gondolkozzék a nemzetgyűlés, mert ha a. hároméves tervvel kapcsolatban ezt a hatalmas létszámot nem tudjuk munkába állítani, mi lesz a, megoldás

1

? Mert az a megoldás, amelyről olvastam, — hogy Lengyelországba vagy Csehországba viszik ki a magyar mezőgazdasági munkásságot — használni fog Lengyelországnak és használni fog Csehországnak, mert a magyar mezőgazdasági munkássági rendkívül értékes, de Magyarország részére szörnyű veszteséget fog jelenteni. T. Nemzetgyűlés! Ezek után rátérek az előadó . úrnak a nemzeti jövedelemmel és a hároméves tervvel kapcsolatos előadására. Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes úr az 1947. január 30-i sajtófogadáson azt mondotta: a 'tervszerűség egyik feltétele az áttekintés az ország gazdasági helyzete felett. Nagyon helyes. Másrészt azt is mondotta: a pénzügyi alapnál tényleg sok az ismeretlen tényező. T. Nemzetgyűlés ! Tehát tekintsük át a gazdasági területet és nézzük me^r tényleg pénzügyi területen az ismeretlen tényezőket, hogy ezek a tényezők ismertté váljanak előttünk, amikor egy komoly, nagy erőfeszítésre készül a nemzet. A költségvetés és a hároméves terv szer-. kesZtíői a nemzeti termelés értékét nemzeti jö-