Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-137

275 A nemzetgyűlés 137. ülése 1947. nagysága a mienkhez hasonló, hogy ne mond- i hassák azt, hogy a mi viszonyainkat nem leheti azoknak a viszonyaival és helyzetével összehasonlítani. (Spitálszky Károly (szd): Nem is lehet, mert a kéf, háborúból egyet sem viseltek! Ott nem kell hároméves terv! — Gyurkovits Károly (szd) : Nem is lehet, mert ott demokrácia van! — Élénk derültség és hosszantartó nagy taps a szabadságpárt soraiban és a pártonkívülieknél. — Spitálszky Károly (szd): Büszkék vagyunk alkotásaikra, de nem viseltek háborút! A kéf háborúból egy sem volt ott! — Pfeiffer Zoltán (pk) Gyurkovits Károly (szd) felé: Egy előkelő padsort felaján" lünk! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Acsay László (pk): Ezután engedjék meg, hogy kifejezésre juttassam azt, hogy a mi felfogásunk szerint tehát a tervet lehetőleg a magángazdaságba kell beilleszteni, hogy mind a falvakban, mind az iparban — amint már mondottam — a kis- és középegziiszteneiákait segíthessük. Tehát rajzoljunk fel egy nagyszabású gazdasági tervet, foglaljuk egységbe annak programmját, cövekeljük ki és ássuk meg a termelési folyamat medrét. Hívjunk meg mindenkit, hogy saját érdekében álljon be ebbe a munkába. Adjuk meg azt a támogatás tv hogy aki ebben résztvesz. az nemcsak a hároméves tervnek, hanem a saját érdekében végzett munkának is látni fogja a gyümölcsét. En azt hiszem, sokkal jobb eredményt fogunk elérni, akár az állattenyésztés, akár a gépesítés terén, ha azokat vonjuk be a munkába, akik önként jönnek, akik felismerik mind a közérdeket, mind a saját érdeküket és akik az anyagi támogatás mellé az emberi észt, az emberi alkotás vágyát is hozzáadják és ezzel az állam nyújtotta segítséget: meg fogjuk tudni többszörözni és a segítés és a szabad társulás gondolata helyett ne a hatalom parancsszavát akarjuk recsegtetni. Ha például nem azt a gazdát állítom az állattenyésztés szolgálatába, aki azt lelkesedéssel vállalja, hanem a kaszárnyaélet stílusában mindenki számára íróasztal mellől akarjuk előírni, hogy mit tegyen, ennek — higyjék el — ennek nem sok eredménye lesz. (Gyurkovits Károly (szd): Ezt nem is akarja senki! — Egy hang a kommunistapárt soraiból: Rabulisztika! — Zaj.) Mélyen t. képviselőtársaim, erre ez a törvényjavaslat lehetőséget ad, (Spitálszky Károly (szd): Nem igaz! Nem igaz!) és nem egy megnyilatkozás is ezt mutatja. (Spitálszky Károly (szd): Nem! Ez a felemelkedés programmia! Nem lehetiodiamae varázni!) (Az elnöki széket 3 óra 38 perckor Kéthly Anna foglalja el.) Sajnos, ez a törvényjavaslat, ú@y látszik, a rabszolgamunkának ezt »a módszerét választja, (Élénk ellentmondások a szociáldemokrata- és a kommunistapárt soraiban-) és itt nemcsupán az elmúlt idők visszataszító rendszeréről van szó- (Zaj.) Az előttem szólott képviselő urak tetteik ugyancsak összehasonlításokat, ők mondották, hogy ez hasonlít aZ előző rendszerre» csak a célok mások. (Spitálszky Károly (szd): Ezt nem mondotta senki! Nem igaz!) Már pedig az én véleményétől az, hogy nem lehet a demokráciát fasiszta módszerekkel szolgálni. (ügy van! Ugy van! a pártonkívülieknél és a szabadságpárton. — Gyurkovits Károly (szd): Nem is akarja senki — Spitálszky Káéin július hó lén, kedden. 276 roly (szd)^ Hogy lehet ezt junktimba hozni?) Ez a törvényjavaslait már nem is egy kézzel, de egyetlen marokkal akar fogni mindent, kíméletlenül meg akarja markolni az egész gazdasági életet, sőt magát az embert testestői-lelkestől. (Prieszol József (kp): Építészmérnöknek nagy gafcorlata van ebben!) Pedig mindent el lehetne érni, nemcsak sokkal jobban, de sokkal biztosabban is. ha a szabad emberhez méltó egyéni gazdálkodással és olkos rendszerbe foglalt állama segítséggel kapcsolnánk ezt ősze» Ez tertmiészetesen attól függ, hogy az egyént és benne — mint már mondottam — az embert mennyire értékeljük. Engedjék meg, hogy idézzem Széchenyit, aki " azt mondotíta (olvassa): »egy törvény lallatt álló, kiosiszosult szabad ember, egy bizonyos mezőből százait foígi kitermelni, amidőn egy önkény alatt tespedő szolga éppen azon mezőből harmincat sem fog kicsikarhatni-« (Sulyok Dezső (msz) gúnyosan: Ez egy reakciós gróf volt!) A törvényjavaslat szelleme azonban végső szavaiban fejeződik ki legerősebben, ott, ahol nem is (kaszárnyává, haineimi börtönné akarja változtatni az országot: bűncselekménnyé nyilvánítja még azt is, ha valaki »gondatlanságból valamilyen cselekménnyel vagy mulasztással« sérti a hároméves terv végrehajtását. (Vásáry József (msz): Előre bekebelezik a sok igazgatóságot! — Nagy zaj.) Tudják kérem, hogy milyen lehetőségek vannak e mögött

1

? Tudják, hoigy milyen rugalmas és tágítható, ha akarom a gondatlanság, vagy éppen ia mulasztás fogalma? És miért van erre szükség? Hát netm elég az, ha azt, alki hibásnak bizonyult, eltávolítjuk a helyéről!? Nem elég, ha a hanyag mezőgazdasági vagy ipari termelőtől elvonják a, kedvezményeket és anya: gilag sújtják? Gondolják, hogy még ez "sem fogja ezeket az embereket komoly munkára: ösztökélni? Csupa kérdés ez, amelyre komoly választ szeretnék majd hallani az előadó úrtól s a miniszterelnök úritól, aki a javaslatot benyújtotta. Szomorúan kell konstatálnom, — kitérek erre is — hogy a kormány, — amely ezt a javaslatot olyan fontosnak, olyan sürgősnek, minősítette (Vásáry József (msz): Hatalmi szempontból!) és <n% is többször hallottuk, hogy azért nem lehet megvárni a végső tervet, hogy azt közöttünk szétosszák, mert ennek azonnal életbe kell lépnie — el sem jön az ülésre és ugyanazt a magatartást tanúsítja, amelyet eddig is élveztünk, hogy majdnem állandóan távoltartja magát a nemzetgyűlés üléseitől, ezzel ig kifejezésre juttatva, hogy csak felesleges tehernek tekinti a mii munkásságunkat. (Úgy van! Ugy van! — Taps a szabadságpárton- — Zaj a kommunistapárt soraiban-) T. Nemzetgyűlés! Minthogy azonban én nemcsak kritikát alkarok gyakorolni, hanem meg akarom mutatni azokat a lehetőségeket és utakat, amelyeknek biztosításával még ez a javaslat is emberi formát ölthet, (Közbeszólár sok a kommunistapárt soraiban: Na, ne mondja!) tisztelettel bátor vagyok módosító javaslataimat a Ház asztalára letenni. (Egy hang a kommunistapárt

r soraiban: Szegény Ház és szegény nemzetgyűlés!) T- Nemzetgyűlés! Ha az egyéni szabadság biztosítékait neon vesszük bele ebbe a törvény javaslatba, akkor ez olyan lesz, mintha börtön-