Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-137

273 A nemzetgyűlés 137. ülése 19á7. los tervet hiába kértem, sohasem, -tudtam megkapni, mert azt titkosnak minősítették. (Zaj a szabadságpárt és a kommunistapárt mrmtían. — Andrássy Dániel (kg): Napokon keresztül táro-yialta ia kisgazdapárt. Legfeljebb a képviselő úr mulasztást követetít el, ha nem. ismeri. Heteken keresztül tárgyalta. — Parragi György (pk)-; Andráslsy Dániel felé: A képviselő úr látta a .tervet? — Andrássv Dániel (kg): Láttam-) En az előadó úrtól többször kértem, hogy legalább 24 órára adják ide, nem volt riál mód és lehetőség. (Zaj.) De t. Ház, szerintem nagyon meggondolandó az is, vájjon helyeis

!-e a gazdasági élet minden területéit felölelő, tehát elaprózott beruházásokat végrehajtani. Nem lenne-e helyesebb meglévő kevés erőnket ott összefogni, ahol a legnagyobb hatást tudjuk elérni. Hat helyesen állapítjuk meg ezelkeit a súlypontkérdéseket, akkor azok fellendülése természetszerűleg vonná maga után az egész gazdásági életet, annak egészét. Ezt látjuk a francija elképzeléseknél, ahol hair éves tervükben négy szempontot kísérnek figyelemimel: az energia,' a közleíkedes, a mezőgazdaság éls a lakásépítkezés kérdését. (Egy hang a szociáldemokratapárt old Már ól: Itt a vállalkozó ! — Pfeif fer Zoltán (pk): Most úgy él, mint egy párttitkár békében. Olyan szerény keretek között! — Zaj.) Igen t. képviselőtársam, talán méltóztatnék egyszer meghallgatni, az összeférhetetlen séigi bejelentést; én tetteim magáim ellen, hogy egy régi tervezési munkát befejezzek-b, vagy pedig átadjlak-e másnak. Én nem vagyok vállalkozó, semilyen elszámolásban nem állok, (Egy kanq a szociáldemokratapárt oldalairól: Beneze állapítja meg az össaeférhetetletnséget, nem én! — Zaj,) Elnök: Csendet kérek! (Zsedényi Béla (pk) közbeszól.) Zsedényi képviselő úrtól i§i osendet kérek ! Acsay László (pk): T. Nemzetgyűlés! Szerény véleményem szerint nálunk is helyesebb lennel hia az előirányzott milliárdokat a magyar gazdasági élet természetes alapjának juttatnánk, elsősorban a magyar mezőgazdaságnak* (Taps ct pártonkívüli képviselők soraiban.) r a magyar falvak népének, amelynek megerősödése az egész ország jólétét kell, hogy magától

1 értetődően emelje. Másodszor fontos lenne — és ezt talán a magyar komiministapárt is öröimímel fogja hlal* lani — a közlekedésnek nemcsak helyreállítása, hanem az új követelményeknek megfelelő minél nagyobb kiépítése- Harmadsorban pedig iaz energiagazdálkodásnak azt a részét kellene kiegészíteni és pótolni, amely ma a legelimlairadotftiab'b, de aimelynek a jövőbein Magyarországon egyik legnagyobb hivatása lesz: és ez az ország villamosítása. T. Nemzetgyűlés! En szívesen vagyok hajlandó ezekről a kérdésekről vitázni éîs ha meggyőznek, felfogásomon változtatni, de hosszú töprengés és gondolkodás után szent meggyőződésem, hogy a nnosit vázolt elgondolás lenne a -természetes és logikus felépítései a hároméves tervnek. A másik nagy: kérdés, amely elválaszt minket a terv eddig megcsillanó elképzelésétől, as, hogy hogyan alapozzuk meg. A jelszó helyes: fizessenek a gazdagok, de ugyaniakkor azt kell látnunk, hogy nem annyira

K

& gazdagokat fogják megdézsmáini és megadóztatni, hanem iaizoNEÏMZETGYULÉSI NAPLÓ VIII. évi július hó 1-én, kedden. 274 kiat, akik a magyar életbem eddig még önálló egzisztenciák. (Nagy zaj ç kommunistapárton. — Prieszoi József (kp):. A képviselő úr az építőmunkáisok előtt nem örvend nagy közkedveltségnek!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Acsay László (pk) : Nem vagyok vállalkozó, nem állok összeköttetésben építőmunkásokkal. (Prieszol József (kp) gúnyomin: Nagyon > jó neve van a kőmiüveselki előtt! — Derültség a kommunistapártion* — Pfeiffer Zoltán (pk) Prieszol József (kp) felé: Fáliaznli tud! — Gyuska János (kp): A falazás az ő szakmája! — Za)j.) Megengedi az igen t. baloldali» hogy egy mondatot befejezhessek? (Felkiáltások a komr munista- és a> szociáldemokratapárton: Tessék!) A terv eddig megjelent ismertetéseiből azt látjuk hogy megint a látható és megfogható földbirtokot a házbirtokot és általában azoknak munkáját fogják megadóztatni, (Spitálszky Károly (szd): Akik bírják az adót! Csak azokat!) akiknek látható jövedelmük van *tisztességes munkájuk után. (Vásáry József (msz): Az ügyesebbek már régen kivitték!) Ugyanakkor azonban szinte egyenesen kergetik a könnyedjellemü embereket a zùgkereskedelem felé, hogy ) olyanba fektessék pénzüket, ami meg nem adóztatható. (Folytonos* zaj.) Ennek veszélye — méltóztatnak, majd látni — még a hároméves terv után is fenn fog ; maradni. mert az egész gazdasági élet szellemét meg fogja mérgezni. Hogy mennyire nem az életben valamiképpen boldogulni kívánói törekvő kisembereknek, törekvő kisgazdaságoknak és kisipari üzemeknek fejlesztését kívánják elősegíteni, azt bizonyítják nemcsak az elhangzott nyilatkozatok, hanem a megtett kormányintézkedések is. (Spitálszky Károly (sad): Nem jól jósolta!) Ha például egy gazda tudásával és szorgalmával a maga tizenöt holdjához még egy kis földet! kivánna szerezni, hogy nagyobb családjának jövendőjét biztosítva 1 akkor már jön a büntetés, akkor már búzájáért nem nyolcvan forintot, (Zaj és felkiáltások a kommunistapárton: Ez a demagógia!)

1 hanem csak hatvan forintot kaphat. (Felkiáltások a Pártonkívüliek soraiban: így van!) De ugyanígy látjuk a megkülönböztetést más téren is. Amig a földbirtoknál a 15 hold volt a vagyondézsma határa, majd felemelték 25 holdra, addig a sokkal ellenőrizhetetlenebb ingó, vagyonnál 75-000 forintra tervezik a határt, tehát itt is látható, hogy sokszor többszörös a különbség. (Vásáry József (msz): Figyelemmel van az új gazdagokra!) Nem tudom egyelőre megérteni, hogy mit céloz a gazdáknak ez a szembeállítása ég a teherviselésnek ilyen igazságtalan elosztása. (Piros László (kp): Ne akarja szembeállítani a parasztot a munkással! —Zaj.) A mi véleményünk szerint éppen az önálló és a törekvő, a jobb módot kereső kisembereknek, a megerősödését kell szolgálni. (Gyuska János (kp): El tudjuk képzelni, mit mond kint, ha itt ilyeneket beszél!) legyenek azok akár a falvak gazdái, lakár városi kisiparosok vagy értelmiségiek. (Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Acsay László (pk): Legyen előttünk példa a hozzánk hasonló kis országok politikája, akár Svájcot tekintjük, akár észak felé, Dánia vagy Svédország felé tekintünk. Azérfc említem csak ezeket a kis országokat, amelyeknek 18