Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.
Ülésnapok - 1945-137
243 A nemzetgyűlés 137, ülése 1947. íiulásí formái azonban váltakoznak a különböző országokban. A jelen esetre alkalmazva ezt a tételt, éppen azért, mert ez a rendkívül súlyos helyzet állt elő, nem lehet nekünk annyi szabadságot adnunk, az egyes emberek érdekeit annyira tiszteletben tartanunk, mint egy olyan országban» ahol nincsenek meg ezek a bajok. A hároméves terv tehát éppen azért született meg és .azért tárgyaljuk hozzá ezt a törvényjavaslatot, merő a rendkívüli viszonyok rendkívüli helyzetet.teremtettek és nekünk kötelességünk gondoskodni arról, hogy keressük •a ikivezető utat, éppen i& magyar nép felemelkedése számára. (Horváth Márton (kp): Ugy van!) Sok időt nem kívánok tölteni azzal, hogy V asary István képviselőtársam beszédével foglalkozzam, • de egy kissé mégis szerelnék perbeszáillni vele és megvilágítjani egyes megállapításait. (Nagy Vince (msz)': Na hallj ük! )Kífogásolta, hogy az_ előadó másfél óráig beszélt. Annikor abban a sajnálatos helyzetben^ vagyunk» hogy l a hároméves terv a nyomdában van és nem tudjuk a Ház asztalára letenni, ' (Nagy Vince (msz): Nem kocmoly dolog ez!) akkor az -előadónak igenis kötelessége, hogy éppen az ellenzék felé, lehetőség szerint ismertesse a tervet. (Sulyok Dezső (msz) : Miért nem nyomtatták ki egy héttel ezelőtti — Kiss Ferenc (msz): Várjanak egy hétig!— Justus Pál (szd): Maguknak nem sürgős, azt elhiszem! — Sulyok Dezső (msz): Nem én intézem a kinyomatását, én már régen kinyomattam volna!) Egyébként ennél iaJ kérdésnél szintéin válaszolni kívánok Vásáry Is<tván képviselő .úr egyik aggodalmára, aki felvetette a kérdést, honnan veszi a bátorságot az előadó ennek a tervnek az ismertetéséhez» amikori a javaslat arról .szól, hogy a tervhivatalnak kell egy tervet kidolgoznia. Nem tudom, honnan veszi Vásáry István képviselőtársam ezt a megállapítást, hiszen tudott dolog, hogy hároméves tervet a koalícióba tömörült pártok mindegyike készített és a négy tervből készült azután a hivatalos kormányterv. Ezekről megvannak ia jegyzőkönyvek. A terv átment a Gazdasági Főtanács és a minisztertanács szűrőjén, ezein változtatni a tervhivatalnak módjában nem áll. Ahogyan a terv most nyomdában van, ahogyan azthoszszadalmas tárgyalások során <a> koalíciós pártok elfogadták» ebben a változhatatlan szövegében kerül a nyilvánosság elé. (Nagy Vince (msz): De a nemzetgyűlés elé kerüljön, ne a nyilvánosság elé! — Kiss Ferenc (msz): Még a kisgazdapárt sem látta! — Nagy Vince (msz): Harminc nappal a nemzetgyűlés szavazása után!) Én arról beszéltem és ezirányú aggodalmát akartam eloszlatni Vásáry képviselőtársamnak, hogy a tervhivatal meni dolgoz ki hároméves tervet 1 , hanem csupán végrehajt.- A terv készen van és elfogadását hosszadalmas tárgy/alás előzte meg. Ennél a kérdésnél hivatkozom az angol parlamenti szokásokra. Ott a demokrácia hosszú- századok során nagy fejlődést tett meg és az a gyakorlat, hogy a tárgyalásokból rendszerint valamelyes kompromisszum, megegyezés születik meg és a törvényjavaslat úgy Ikerül a törvényhozás elé tárgyalás vége% (Nagy Vince (msz): De látatlanban még nem szavaztak meg törvényt!) Nem vitatható, t. évi július hó len, kedden. 244 képviselőtársam, s ha jóhiszeműen vizsgáljuk ezt a kérdést meg kell állapítanunk, hogy egy félesztendő óta «lig volt vag-y talán nem is volt olyan nap, amelyen a hároméves tervről meg ne emlékeztek volna. A kommunistapártuak és a többi párinak hároméves terve könyvalakban is megjelent, kivéve a kisgazdapártét. (Nagy Vince (msz): Csak a nemzetgyűlés elé nem terjesztették!) Mindenki láthatta tehát, miről vtHn szó. A koalícióban tömörült pártok vezetői, 'tárgyalták meg a kérdést és megsúghatom, hogy ezeknek a tárgyalásoknak során a kisgazdapárt bizonyos előnyöket tudott ki" harcolni éppen a mezőgazdasággal fogMIklozó nép számára. (Felvinczi László (msz): Miért nem hozzák ide?) Hajlandó vagyok »akceptálni, hogy mi könnyebb helyzetben vagyunk, miulllán ezeket a kérdéseket a mi vezetőink tárgyalták le, (Kiss Ferenc (msz): Akik kiszöktek Svájcba!) sőt naponkint ismértettük a tervet és nagyon sokan vettek részt ezeknelki a kérdéseknek a tárgyalásában» olyanok, akik mia< az ellenzék padsoraiban ülnek. Ezek a tervek tehát! nem ismeretlenek. Akceptálom, hogy az ellenzék nehéz helyzetben van. (Némethy Jenő (msz) : Mi nem vagyunk [képviselők?) Azt is elismerjük, hogy kritikájuk jogos, azonban a helyzet szülte azt, hogy sa •terv a maga egészében nem került még nyilvánosságra. De ha képviselőtársam két nappal ezelőtt meg is kapta volna, ha addig nem ásmerte, nem sokkal lenne' okosabb» mert olyan hatalmas számoszlopokát áttanulmányozni hosszabb időt vesz igénybe, míntí ahogyan azt a pártok «tették is. (Prieszol József (kp): Kellett ez a képviselő úrnak?) T. Nemzetgyűlés! Már most rátérve a törvényjavaslat szövegére, ismertetnem kell, hogy az első megjelenési formája nem fielelt meg a mi álláspontúnknak sem, és megint hivatkozom arra, hogy a javaslat végleges megszövegezése igen gondos mérlegelés tárgya volt, hosszú viták folytak, amelyeken a különböző álláspontokat egyeztették és így született meg a mai formája, amelyet pártom magáévá tett. Ha már most a szöveg lényegét nézzük, kétségtelen, hogy a 2. § (2) bekezdésében foglaltak igen súlyosan érintik az egyes embereket, azonban vissza kell térnem az előbb említettekre és fel kell tennem a kérdést: hát ne csináljunk hároméves tervet? Hát hagyjuk ebben a helyzetében a:z országot, ahogyan vau? Különösen a gazdasági helyzetét? Nem lehet más álláspontra jutni» mint szembenézni a nehézségekkel és még a lehetetlent. is meg kell kísérelni a'tekinfetben, hogy eredményeket tudjunk elérni. Kétségtelen, hogy korlátozások jönnek, kétségtelen, hogy ezek súlyos terheket rónak az egyes emberekre, amikor azonban egy ilyen válságon esett át az ország, amikor a nyilas őrület ezt a szörnyű helyzetet teremtette az egész Magyarország számára, akkor nem lehet nekünk választanunk aközött, hogy tökéletesen tiszteletben tártjuké az egyes emberek érdekeit, vagy pedig a másik utat választjuk,^nevezetesen azt, hogy beleszóljunk mindenkinek a munkakörébe, ösztökéljük többtermelésre, mert amilyen mértékben sikerül a hároméves terv, olyan mértékben lesz ez kihatással a nemzet minden egyes polgárára, a tisztviselőre ugyanúgy, mint a gazdára, az iparosra, vagy a kereskedőre és a munkásra. Mert hiszen a cél az általános életnívó emelése,
