Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-133

13 A nemzetgyűlés 133. ülése 1947. détt a hitlerizmus bűnből és hazugságból épült,. Valsbétóniniak .(híresztelt, valójában tákolt erődítménye. Megjelentek a Szovjetunió katonái. Nagy lendülettel foglalták el az országnak először egy részét, ahol azonnal Öszszeomlott a reakció, megalakult az ideiglenes nemzeti kormány, majdi az ideiglenes nemzetgyűlés, amelynek első dolga volt fegyverszünetet kötni már 1945 január 20-án a felszabadító hatalmakkal, majd! ugyanazon a napon ihadüzenietiet 'küldött Németországnak, a nácikkal való kapcsolatait már korábban megszakította ésl kinyilatkoztatta, hogy az ideiglenes meimzeti kormány _ legfontosabb leendője a magyar nemzet minden erejének mozgósítása ta> gyűlölt németi elnyomó ellem. Ezt a történelmi tényt emeli ki a'békeszerződés következő mondata, (olvassa): »tekintettel azonbani arra, hogy Magyarország 1944. évi december hó 28-árn megszakította kapcsolatait Némfeitorstzággal, Németországnak háborút üzent és 1945. évi január hó 20-án fegyverszüneteit kötött a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniója, az Egyesült Királyság és iaá Amerikai Egyesült Államok kormányaival amelyek a Magyarországgal háborúban állott összes Egyesült Nemzetek nevében jártak el, ~stb.« T. Nemzetgyűlés! Ez a megállapítás döntő fordulatot jelent a magyar nép életében: az elmúlt Teludszieir ' véglleges felszámolását, tökéletes? szembefordulását a reakcióval, _ az elnyomatással, ai kizsákmányolással, az ^ idegen érdekekl csatlósi szolgálatával, a fasiszta orientációval és mindazzal, ami éhnek következménye. Azt jelenti, hogy a felszabadítás és a felszabadulás tényével visszavonhatatlanul elköteleztük imaguniklat arra, hogy ez

L után csak olyan vezetőket tűrünk mes: a magyar nép élén, akik ennek a népnek mem elnyomói hanem hű szolgáig nem hamisítói a nép 'összesített vágyainak, hanem céltudatos kifejezői, nem a multbavágyás butító ringar tásával. hanem a jövőt építő pionírok lendületével mutatnak példátl Nem keseregnek a romokon, hanem újjáépítik a fasiszták által lerombolt épületet. Nem mákonyos hazugságokra, hanem kemény igazságokra nevelik a mi népünket, és történjék bármi, mindig a szabadság és a haladás erőivel kívánják összekapcsolni a magyar erőket. Olyan vezetőiket akarunk, akik kitartanak helyükön, nem roskadnak össze a felelősség súlya alatt ë határozott és egyértelmű politikájukat a nép •iölssziesiségének javára becsületesen! vezetik. Akik soha nem felejtik', mivel tartoznak ha zájüknakv nemi szöknek meg gyáván veszélyesnek látszó; fordulókon és soha nem felejtik, hogy »áldjon vagy verjen sors keze. itt élned, halnod kell«. .Es olyan népet akarunk, t. Nemzetgyűlés, amely megérti és követi igaz és hű vezetőit. Nem merül el a tunyaság és passzivitás langyos fürdőjében, mert van Öntudata és>

r cselekvőképessége. Nem veszi be a népbutítás és félrevezetés mákonyos méregitalát, hanem a tudás kristálytiszta, hűs italára vágyakozik. Olyan népet, amely nem fecsérli erejét és nem ingadozik a döntő pillanatokban, hanem egységes, amikor az összes érdekeinek megvédelmezéséről van szó, mert tudatában van a közösség szent jelentőségének és a maga erejének. Nem lehetetlenség, hanem nagyon is évi június hó 2é-en, kedden. U könnyű dolog ilyennek kívánni, ilyenné nevelni a magyar népet, amely tanújelét adja a tehetségnek, a megértésnek, a józanságnak, az er telmess égnek, megífelélő vezetés esetén pedig a (szabadságra törekvésnek, az önfeláldozásnak és a hősiességnek. Parisban már egy megújhodásban, forrásban lévő magyar nép képviselői jelentek meg a béketárgyalásokon. Hivatkozhattak már érdemekre is: az újjáépítésre, a demokratikus intézményekre; a régi rendszer legkirivóbb bűneinek megtorlására, de mindenekfelett a jószándékra, minden alkalmat megragadva, hogy ^ bebizonyítsák hálájukat a felszabadításért és békés szándékaikat az egykor ellenséges szomszédokkal szemben. De a földre nyomta őket a bukott rendszer csődtömege. Gyűlölt teher, amelyet azonban mégsem lehetett teljesen idegen eredetűnek deklarálni egy valóban idegen fővárosban. Meg kell állapítanom, hogy Trianonban egykor még rosszabb volt a helyzet. A népek sorsa felett döntő nagyhatalmú ítélőbírák akkor tudatlan laikusok voltak a párisi szakértőkhöz képest, amellett irányított dinom-dánom részeg légköre fosztotta meg Őket józan ítélőképességüktől. Parisban kevesebb volt- a ceremónia, de mégis voltak tárgyalások, ahol a magyar kiküldöttek kifejthették népünk álláspontját. Nem arattunk dliadalt. de nem is veszett el a magyar ügy. Ilyen körülmények között született meg a békeszerződési szöivegeiJ amelyet) az előttünk fekvő törvényjavaslat a következő szavakkal jelent be (olvassa): »ennélfogva megállapodtak abban, hogy kijelentik a hadiállapot megszűnését és e célból a jelen Békeszerződést megkötik.« A békeszerződés 1. Cikke Magyarország határairól rendelkezik. Ez a rész talán a legsúlyosabb. Itt tápláltuk a legvérmesebb reményeket, sok tervezgetés és helytelen információ közben. Sokmillió magyar maradt határainkon^ kívül. Egy pillanatra sem szűnünk meg vélük érezni és sorsukon gondolkozni. De nem a gombosi revíziós. politika értelmében. Groza Péter román miniszterelnök mutatta meg először a helyes utat, olyan megoldást, amely kielégítheti a szomszédos országokban élő népeket és nemzetiségeket. Ha egyformán szabadon élnek Magyarországon, Jugoszláviában, Roniániiában, Csehszlovákiában és Ausztriában a magyarok és^ más nemzetiségek, úgy mint a Szovjetunióban az .a sok különböző, elütő és mégis összetartó népfaj, akkor olyan békés fejlődés indulhat meg és olyan jószomszédság alakulhat ki, ; amely elfelejtetheti velünk és a szomszéd népekkel azt a sok sebet és keserűséget^ amelyet az egymásrauszítás sötét évszázadaiban egymásnak okoztunk. A békeszerződés második része politikai rendelkezéseket tartalmaz. (Olvassa) : »Magyarország minden szükséges intézkedést megtesz aziránt, hogy a magyar fennhatóság alá tartozó minden személynek biztosítsa faji, nemi, nyelvi, vagy vallási különbség nélkül az emberi jogok és az alapvető szabadságok élvezetét, - ideértve a véleménynyilvánítás, a sajtó és közzétételT a vallásgyakorlat, a politikai véleménynyilvánítás és a nyilvános gyülekezés szabadságát.« T. Nemzetgyűlés! Ennek a kötelezettség-