Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-133

15 A nemzetgyűlés 133. ülése 1947. évi június hó 24-én, kedden. 16 nek már a békeszerződés megszövegezése előtt jórészt eleget tettünk az 1946:1. te. megalko­tásával. Ez a szép törvényalkotás felhívta reánk a szabadságszerető népek figyelmét. Biztosítottuk a köztársaság polgárai részére az ember természetes és elidegeníthetetlen jo­gait. Ezeket a jogokat a magyar állam vala­mennyi polgárának mindenirányú megkülön­böztetés nélkül a demokratikus államrend ke­retein belül egyformán és egyenlő mértékben biztosítja. Ne tévesszen meg senkit a honi reakció még mindig fellelhető szóvivőinek tenden­ciózus mellébeszélése, amelynek alapjául ezt a nemesszándékú, modern magyar szabadság­törvényt használják fel, mondván, hogy a fé­lelemmentes élet csak papiroson van bizto­sítva hazánkban. Ezek az urak elefelejtik, ki" hagyják a szöveg-bői a demokratikus á'Uam­rend kereteid (Mozgás.) Elnök: A képviselő úr beszédének félbe­szakításával az ülésf néhány perere felfüg­gesztem. 1 (Szünet 11 óra 33 perctől 12 óra 11 percig.) (Az elnöki széket Kossa István foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Pesta László képviselő urat illeti, folytatólagosan a szó. - ( Pesta László (kg) : T. Nemzetgyűlés ! A következő cikkek az üldözöttek és elnyomot­tak egyenjogúsítása, a fasiszta szervezetek feloszlatása, a háborús bűnösök megbüntetése tárgyában olyan intézkedéseket tartalmaznak, amelyeket a magyar demokrácia már zsenge korában a saját jószántából megtett. A harmadik rész katonai rendelkezéseket tartalmaz. Feljogosítja Magyarországot, hogy 65.000 katonát, 90 repülőgépet, 5000 főnyi sze­mélyzettel tarthat. Jelen szegénységünkben még ezt az engedélyezett létszámot sem tud­juk felszerelni, katonaságunk létszáma kicsiny, békés szándékaink nem is indokolnák nagy­arányú hadsereg fenntartását. A nyolcadik rész fontos záradékrendelke­zéseket tartalmaz, amelyek közül különösen a 40. edkknek van jelentősége. A 42. cikk szö vege szerint a szerződés azonnal életbe, 'fog lépni' amint a Szovjetunió, Nagybritannia és az Egyesült Államok a megerősítő okira­tokat a Szovjetunió kormányánál letették. T. Nemzetgyűlés! Minden becsületes és igaz magyar, minden demokratikus párt, a fiatal magyar köztársaság minden hűséges állampolgára reméli, hogy ez a megerősítés, a ratifikáció, rövid időn belül meg fog történni. TJgy érezzük, hogy a vérben és könnyben fogant földrengés közben született nagy har­cok és megpróbáltatások árán fejlődött építő és biztosító munkában megizmosodott, a pa­rasztság, munkásság és haladó polgárság való­ban hazafias önfeláldozásának szent tüzében kiforrott magyar demokráciánk túljutott már a serdülő koron és e békeszerződés életbelép tével megszerzett nemzeti szuverenitását nem széthúzásra, árulásra, szökések támogatására, hanem minden demokratikus haladó erő szi­lárd Összefogásával, országunk és népűnk ja­vára fogja felhasználni. Adja a jó Isten, hogy így legyen. Ez a remény éltet bennünket és ebben a reményben fogadom el a törvényja­vaslatot magam és pártom nevében. (Taps a kisgazdapárt, a konvmunis'tfapárt. a szociálde­mokrataparf, és a parasztpárt soraiban.) Elnök: Szólásra következik? Futó József jegyző: Nagy Imre! Elnök: Nagy Imre képviselő úr nincs je­len, feliratkozását a nemzetgyűlés törli. Szólásra következik? Futó József jegyző: Kéthly Anna! {Éljenzés és taps.) Kéthly Anna (szd): T. Nemzetgyűlés! Én is úgy érzem» mint az előttem szólott kép­viselőtársam, hogy a magyar köztársaság, a magyar köztársaság nemzetgyűlése a legnehe­zebb feladat előtt áll, amikor ezt a békeszerző­dést beeikkelyezi és nem a magunk felmenté­sére — értve alatta az egész parlamentet és az egész köztársaságot — mondom azt, hogy ezt a feladatot valamivel megkönnyíti, hogy e békeszerződés előkészítésében, azokban az év­tizedekben, amelyek ennek a békeszerződés­nek a hátterét adják» mi nem vettüuk részt. A békeszerződést úgy kell tekintenünk^ mint a háború okozatát, és ha e békeszerződés hát­rányairól vagy előnyeiről elmélkedünk, akkor a háborút magát kell alapul vennünk. Megkérdezzük, hogy mi okozta a háborút. En, mint szocialista, a kérdés végső leegysze*­rűsítésével azt mondom, hogy a háborút a ka­pitalista társadalmi rendszer okozza és ha semmi egyéb okom nem leíine ez ellen a rend­szer ellen hadakozni, ez az ok Önmagában elég. Ez az önmagába folyton visszatérő és a kapitalizmustól el nem választható veszede­lem az, amely indokolja ezt a makacs szem­benállást ezzel a társadalmi rendszerrel. Nagy­szerű technikai fejlettséget, tökéletes terme­lést mutat fel ez a társadalmi rendszer, amelynek fantasztikus elosztásig lehetőségei volnának, ezt az elosztási lehetőségei . azonban nem veszi igénybe, tehetetlensége és hozzá ' nem értése folytán. Ugyanakkor, amikor a­háború előtt és a háború alatt a raktárak tömöttek voltak, az éhezésnek és a munkanél­küliségnek olyan méreteivel találkoztunk, ame­lyek nem vonhatók az emberiesség fogalma alá. Találmányok és termeivények megsemmi­sítése folyt, végül azután a krizisek egyre . sű­rűbb jelentkezésének zsákutcájából az ultima ratio-hoz, a háborúhoz folyamodtak, annál' sűrűbben és annál gyakrabban» minél tökéle­tesebbé vált maga a termelés. A .magyar politikai életben igen sokszor keserűen kell mosolyognunk, amikor a ma­gyar demokratikus újjáépítés ellenfelei ebben a magyar demokráciában, a magyar köztár­saság életében a szakértőket reklamálják, a szakértelem jogán birálnak, a szakértelem jogán követelik a régi rendszer visszaállítá­sát. Most, a háborút előidéző eseményekre fi­gyelve, megkérdezhetjük, vájjon miért nem érvényesült a szakértelem' egy bőségben ful­ladó világban és miért irják a szakértelem hiányának rovására azt, ha a semmiből, való­sággal a semmiből ennyi idő alatt ennyit tudtunk alkotni. (TJgy van! TJgy van! a szociáU demokratapárt oldalán.) A háború a szakértők tudományának végső jelenése volt. Tudjuk és meg nem cáfolhatóan állapítjuk meg, hogy a háború a kapitalizmus­tól, a rossz békeszerződés pedig a vereségtől el nem választható. A kettő mindig együtt jár. Ugyanakkor azonban, amikor mint szocialista így leegyszerűsítem a kérdést, és azt mondom, hogy ^a kapitalizmus még a legtökéletesebb formájában is mindig magában hordja a

Next

/
Thumbnails
Contents