Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.
Ülésnapok - 1945-133
9 A nemzetgyűlés 133. ülése 1947. évi június hó 24-én, kedden. 10 magyar nemzetnek, hogy önálló államként résztvehessen a nemzetek közösségének- munkájában, megadja azt a jogot, hogy a magyar nemzet felvétethesse magát az Egyesült . Nemzetek Szövetségébe. Ajmikor a trianoni békeszerződés került tárgyalásra. azt. a híres Millerand-féle kísérőlevél kísérte és erre hivatkozott az akkori előadó, mondván, hogy ez, az a kis reménysugár, amelyben bízhatunk, hogy a magyar, nemzeit kiikerülhet nehéz helyzetéből. Határozottan hozzáteszem, hogy ez a reménysugár az akkori politikai koroknak egy • szerencsétlen politikájára, az agresszív revíziós politikára adott módot. Amikor a magiam részéről ezt a ki® "halvány reménysugarat említem «meg-, akkor a világ oszthatatlan egysége felé tekintek, s áat tartom szem előtt, hogy & magyar nemzetnek ebben ,a békeszereződésben lefektetett súlyos kötelezettségei nem a világrend megbontására, nem balkáni tűzfészkek keletkezésére fognak vezetni, hanem a kiegyenlítődő világ lelkiismeretét és jóakaratát fogják számunkra megnyerni. T- Nemzetgyűlés! Beszédem . végéhez érItenx Még csak, azt kell előadnom, hogy mind- " nyájunk, a kormány és- minden magyar ember lelkiismeretét felelőssé tehetjük a tekintetben, vájjon a békeszerződés előkészítése olyan volt-e részünkről, mint •annilyet a magyar nemzet ilyen sorsdöntő pillanatban méltán elvárhat. Tagiadhatatlan, hogy a trianoni békeszerződés alkalmával óriási dokumentációs anyag került a világ közvéleménye elé, amelyről a békeszerződés akkori előadója _ maga ismert-e el. hogy más célj. a . nem volt és' nem lehetett, mint a történelem előtti tanúságtétel, mert hiszen abban a korszakban sem fontolták onieig ennek a dokumentációs anyagnak . .a tételeit; De egyet mindenesetre őszintén elő kell adnom ennél a pontnál.. Ez pedig az, hogy a trianoni békeszerződés! tárgyalói, ha a külsőségeket tekintve talán megalázó formában végezhették is békeszerződési munkájukat, — hiszen tudjuk, hogy egy versaillesi hotelben vol" tak becsukva és szabad mozgásukban korlátozva voltak — legalább mégis előadhatták a magyar nemzet kívánságait, szenvedéseit, előadhatták azokat az argumentumokat, amelyek, előterjesztésére a ' békeszerződést létrehozó nagyhatalmak módot adtak nekik. Meg kell állapítanom, hogy ennek az előadásnak lehetősége, sajnos, hiányzott a mostani béketárgyaláson résztyett magyar diplomaták és politikusok száimára. T. Nemzetgyűlés! Amikor ezt a törvényjavaslatot a legkeserűbb szívvel, azzal a belső érzéssel, hogy az neim egyezik meg ,a magyar nemzet akaratával és semmiképpen sem egyezik meg a .demokrácia, akaratával 1 , mégi« elfogadásra ajánlom, teszem ezt azzal a biza1 óimmal, hogy ez a béke szerző dés talián nem záróköve egy korszaknak. _ Bízom benne, hogy nem e békeszerződés alapján akarnak egy új világot felépíteni Látjuk, hogy a világ hatalmai a világ újjáépítésének munkaiját végzik, és látjuk, hogy a nemzetközi élet állandó fejlődésnek van alávetve. Talán ez ad. nekünk erőt arra, hogy^ ebiben a nagy emberi, demo"kratikus fejlődésben bízva a mai ünnepélyes alkalommal ezt a békeszerződést ratifikáljuk' és . ezt a szomorú ünnepélyes alkalmát ne tekintsük záró aktusnak. A magyar nemzet ebben ,a súlvo^ pillanatban gondoljon arra, hogy a nemzet három tényezőből áll: azokból, akik meghaltak, azokból akik élnek és azokból, akik születni fognak. Az a gondolat vezesse a mi érzelmeinket es ha tarozásainkat, hogy a múlt tapasztalatai alapján álljunk és hogy semmi olyat ne cselekedjünk, ami miatt pirulnunk kellene a jövő nemzedékek előtt. . T. Nemzetgyűlés! Ezekkel a gondoláitokkal ajánlom tisztelettel elfogadásra a Parisban 1947 # február 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában előterjesztett 180. számú törvényjavaslatot. Elnök: Szólásra - következik a kijelölt szónokok közül? Kiss Károly jegyző: Pesta László! Pesta László (kg): T. Nemzetgyűlés! Megrendült lélekkel és sajgó szívvel, mint egy már-már végleg elveszett, majd kegyelem folytán életre ítélt nemzet fia állok itt a ma-Igyar törvényhozás .Házában felszólalásom kezdetén, hogy megmagyarázzam magamnak és népemnek, a magyar népnek azt a béker szerződést, amelynek becikkelyezését célzó törvényjayaslat itt feksziikl előttünk a Ház asztalán és amelynek cikkeit, ' rendelkezéseit ismerjük már a. párisi tárgyalások ideijéből, az előadó úr referátumából és abból az irodalomból, amely e döntő fontosságú téma körül keletkezett kiváló magyar szakértők és szakírók tollvonásaiból, tégy kétségeid és re•menyek között hányódó nemzet eszmélésének idején. Mindjárt elölj ártóban ia<eg kell állapi tanom, hogyha e szerződés szigorú rendelkezéseit népüniknek ebben az egész földet feldúló hatalmas ^világégésben valóban megnyílva- • nuit háborús cselekedetei vél, gyengén és íbizionytalanuli kifejtett erőfeszítéseivel, fa mestersége;» uszítás ellenére alig pislákoló 'harci kedvével mérjük össze, akkor ezek, a rendelkezések, ezek' a. feltételeik rendkívül súlyosak. Ha azonban kevésbbé elfogult és ' a lehetőség szerint tárgyilagos álláspontra helyezkedünk és nem felejtjük el, hogy hazánkban lehetséges volt a józan és tisztességes haladással ellentétes, egyre íreakciósabb irányzatot bevezetni;, amely népünket a fejlődésnek olyan alacsony fokára vetette vissfS., amelyet más szerencsésebb, jobb és igazabb vezetőkkel és politikai rendszerrel bíró országok és népek már régen meghaladtak, ha elgondoljuk, hogy ennek a népelnyonió, minden igaz magyar érzést '• megcsúfoló, szent hagyományokkal visszaélő rendszernek egyenes, vérszerinti folytatása lett azi egyre erősödő németbarát náci irányzat. ,a Gömbös-féle politika, -aimely 1940 november: 20-án a háromhatalmi egyezményhez való szégyenteljes csatlakozással csúcspontját l)átsaotit elérni, hogy azután egyre jobban elmerüljön a nácizmus mocsarában és minden igaz magyar érdiek ellenére végleg odakösse a szerencsétlen magyar népet a, szakadékba, rohanó ihitlerizmus .szekeréhez, akkor bármennyire fájdalmas is ez magyar ember számára*, be ikell. vallanunk, hogy az alkalmazott fenyítéket a , magyar inép hamis vezetőinek bűínei és mulasztásai kiprovokálták. A békeszerződés szövege ezt a következő szavakkal fejezi ki: Tekintettel arra, hogy Magyarország, miután a hitleri Németország szövetségesévé vált és annak oldalán résztvett a nagyhatalmak ellen folytatott háború- • ban, é" háborúért ,a felelősség ráeső részét viselj.
