Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-113

9 A nemzetgyűlés 113. ülése 1947. getlenség és gondtalanság nélkül meg

1 tudjon félelmi. Különösen vonatkozik ez a külszolgálatban szolgálatot teljesítő tisztviselőre. Méltóztassék elképzelni, hogy az új demokráciában ennek a tisztviselőnek milyen ké- • nyes a helyzete odakint, ahol neun inán dig barátságos, sok esetben kritikus, sok esetben ellenséges szemek vizsgálják minden lépését; milyen kényes a helyzete akkor, ha egy újjá éledő országot kell reprezentálnia! Természetes az, hogy ebben az országban újjáéledő demokráciának hibái is vannak, amely hibáit a külföldön még jobban érvényesülhető rosszakarat torzítani és nagyítani kívánja. Ennek a tisztviselőnek odakint, meggyőződésem, szerint, nem lehet más a feladata, mint amit az angol közmondás példáz: Wrong or right, this is my country, akár hibás, akár jó, ez a hazám, —.ezt nekem mindenképpen védeni és megfelelően védeni kell tudnom külföldön. T. Nemzetgyűlés! Ezeket a szavakat kénytelen voltam különösen aláhúzni a külföldön szolgálatot, végző tiszt viselőink erdőkében, akiknek szerepét és támogatását az ejőttünk levő külügyi költségvetés talán nem mindig kezeli azz»ai a mértékkel, amelyet ők megérdemelnének. Legyen szabadi ezek után áttérnem a külügyminisztérium t működésének fő tárgyaira. Amii a külügyminisztérium eddigi működését illeti, azt két főmozzanat determinálja: a Szovjetunióval, Nagy-Britanmiávlal, valamint az Egyesült Államokkal Moszkvában létrejött 1945 január 20-i fegyverszüneti egyezmény végrehajtása, valamint a párisi békekonferenciára való előkészület. A fegyverszüneti egyezmény természetesen korlátozta külügyi szuverenitásunkat. A nagyhatalmak megértése és segítőkészsége révén, az ebben a vonatkozásban kapott lehetőségekkel élve

t> silkerült azokat a kapcsolatokat megteremteni, amelyeknek eredményeként felállításra kerültek és működni kezdtek az előbbiekben már ismertetett külképviseleti szerveink. Ezzel párhuzamosan a fegyverszüneti egyezmény végrehajtása keretében az egyes érdékeit államokkal, mégpedig a Szovjetunióval, Csehszlovákiával és Jugoszláviával egyezményeket kötöttünk a teljesítendő jóvátételi szolgáltatások tárgyiában. Ezenkívül a külügyminisztériumi közreműködött azoknak a kormányrendeleteknek a megalkotásában is, amelyek szintén a fegyverszüneti egyezmény egyes pontjainak végrehajtására vonatkoztak. Ugyancsak a fegyverszüneti egyezménynek erről szóló pontja értelmében a külügyminisztérium (közvetítJeiite a fegyverszüneti egyezmény alapján a létesített szövetséges ellenőrző bizottság és a magyar hatóságok közötti érintkezést. • A külügyminiszitérium főfeladatia az elmúlt évben kétségtelenül a szövetséges és társult hat almiakkal kötendő békeszerződés előkészítése volt, E célra megalakult a külügyiminisztériumlban a békeelőkészítő osztály, amelye nyos könnyebbséget jelentett munkájában az a körülmény, hogy az egykori külügyminisztérium politikai osztályán már 1943 óta rendszeres békeelőkószítő tevékenység folyt. E teljesen titokban és a legnagyobb óvatosság mellet tt

örtént békeelőkészítő munkásság folvia- J f'TSTor igen nehéz körülmények között, de\ id végig teljes odaadással és önzetlen mun-} sággal teljesítette súlyos feladataj^

Jizo^/ évi március hó 20-án, csütörtökön- 10 mán, tekintettel arra, hogy akikor a német megszállás bekövetkezése már biztosra volt vehető, az elkészült anyag egy-egy i>éldánya 1943 őszétől kezdve az egyik semleges államban lévő követségünkön helyeztetett biztonságba. Ennek a titokban végzett munkának rendszeres folytatása az 1944 március 19-én bekövetkezett események folytán lehetetlenné vált- A munkában résztvett külügyi tfisztv lők levállítása, illetve a Gestapo, valamint a nyilas kormán^ által történt letartóztatások miatt ez a munka megszakadt. Ezek a munkálatok teljes erővel csak 1945 júniusában indulhattak meg újból« A külügyminisztérium békeelőkészítő osztállyá az ország valamennyi számbnjöhető állama és köaüjleti szervével kai-ölt ve, az adott viszonyok melleit, fáradságot nem kímélve, a feltornyosuló akadályokait leküzdve, mindén lehető módon irányította és elvégezte az előkészítő munkálatokat. A külügyminisztérium békeelőkészítő osztályának irányítása mellett működött az egyes minisztériumok képviselőiből alakult tárcaközi bizottság, amelynek a miniszterelnökségen és a szaktárcákon kívül tagja volt a Nemzeti Bank, a Statisztikai Hivatali, a Gazdaságkutató Intézet, az Államtudományi Intézet és a Történeti Intézet egy-egy kiküldötte is. Ez a tárcaközi bizottság nagyfontosságú és felelősségteljes munkáját példaszerű munkaközösségben végezte és jelentősége messze túlnőtt a szokványos miniszteriális bizottságok keretén. A tárcaközi bizottság szakértőbizottsa&ofk kiküldetése útján, oldotta meg sokrétű feladatát és tevékenységének, illetve a külügyiminisztérium égisze alatt végzett irányító működésének eredménye: az úgynevezett békeelökészítö anyag egy egész* könyvtárat tölt meg. A külügyminisztérium) békeelőkészítő osztálya 1945 nyara óta rendszeresen úgynevezett békeelőkészítő jegyzékekben tájékoztatta a Magyarországgal fegyverszünetet "kötött győztes nagyhatalmakat. Budapesten székelő küJképviseleteik útján a maeyar békecélokról és a magyar béketárgyalásokkal kapcswlatos^ állásfoglalásokról. E jegyzéket kiegészítették a csehszlovákiai és az erdélyi magyarság sqrsávíill kapcsolatos problémáikról megjelent kormánykiadványok, valamint a békekon fereneiához benyújtott memorandumok Magyarország demokratikus átalakulásáról, továbbá háborús felei ősségéről és a zsidókérdésben "tanúsított magatartásáról. A fentiekben talán röviden érintett jegyzékeken kívül a külügyminisztérium békeelö készítő osztálya készítette elő a párisi héketárgyalásokra kiutazott magyar békedelegáció teljes anyagát, amely az életviszonyok legkülönbözőbb iterülétére vonatkozó igen alapos és széleskörű munkát tartalmiad Más megítélés alá tartozik, — és ez sajnos, a párisi konferenciának szűkre korlátozott tevékenységén múlott — hogy a magyar békcelökés/.ítés ninyngnnak túlnyomó része, nem kerülhetett l'elbaszmálásra. A külügyminisztérium békeelőkészítő osztályának irányítása, és szervezése atott,több nyelven számos tájékoztató kiadvány jelent meg, amelyek főként a.külföldi közvélemény felvilágosításának célját szolgálják. A külügyminisztérium békeeliőkészitő osztályának jelenteid tevékenysége arra irányul, hogy öt kötet be,n a lehető legrövidebb időn belül nyilvánosságra