Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-113
Il A nemzetgyűlés 113. ülése 1947. évi március hó 20-án, csütörtökön. 12 hozza a párisi béketárgyalások magyarvonatkozású anyagát. T. Nemzetgyűlés! Az elmúlt esztendő alatt külügyniinisztériunrunknak és külpolitikánknak egyik legsúlyosabb, mondhatnám legfájdalmasabb tevékenysége volt a (magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény néven ismeiíl külügyi tevékenység. Ai külügymániszftériumnak a fegyverszüneti egyezmény végrehajtásával, valamint a párisi békekonferencia előkészítésével felmerülő munkája mellett ki kell emelnünk közbelépését a szlovákiai magyarok erőszakos kitelepítésének megakadályozása érdekében. A csehszlovák egyezmény előzményeinek . megvitatásával a költségvetési vita keretében foglalkozna nem kívánnék. Annakidején, amikor az errevonatkozó törvényjavaslatot a külügyminiszter benyújtotta a Háznak, bőséges alkalma volt valamennyi pártnak és a Ház összességének ezt a kérdést megvitatni. (Vásáry József (niisz) gúnyosan: És örömmel elfogadni!) B megjegyzésére az igen t. képviselő úrnak azt válaszolhatom, hogy helyesebb, ha a parlamenti , naplót elolvassa. (Vásáry József (msz) : Hallottük, ami elhangzott!) 1 Természetéé és tényleges «z a helyzet, hogy ezt az egyezményt nagy lelki ismeretfurdalás után fogadta el a nemzetgyűlés, de azt is meg kell állapítanom, talán az előző közbe szólásra is, hogy az egyezimónyek elfogadása nem jelenthetietit Magyarországra nézve olyan magatartást, amellyel a maga történelmével és a nemzetiségek érdekélten tanúsított felfogásával szembenélyezkedeftt volna, sőt az egyezmény elfogadása tette egyedül lehetővé a Parisban működő békedelegációnk szaunára, hogy kikerülhesse azt a legnagyobb és nemzetünket legsúlyosabban érintő vészedéi melt-, amely éppen a csehszlovák törekvésekben volt burine. Az volt ugyanis a szán déknk, hogy a békeszerződésekbe inszerália, a •békeszerződésekbe kapcsolja bele a Szlovákia- , ban élő magyar testvéreink kitelepítésének gondolatát. És ha annak idején ezt a sokát támadói 1 csehszlovákiai lakosságcsereszerződést előzőleg a magyar kormányzat nem kötötte volna mteg a csehszlovák állammal, bajosan lett volna meg a védekezése a magyar delegációnak azzal szemben, hogy a magyarság erő-' s/;kos kitelepítése kötelező erővel belekerüljön a mi gyár békeszerződésbe. (Gyöngyösi János külügyminiszter: Tökéletesen így van!) A külügyminisztériumra hárul a magyarest'bszlovák lakosságcsere-egyezmény elpkészíés megkötése után ennek az egyezménynek végrobajtása, amelynek megsértése csehszlovák részről sűrűn és közismert módon jelentkezik. A Prágában folyó államközi tárgyalások immár a banu.dik magyar-csehszlovák konferenciát jelentették a lakosságcsere-egyezmény tárgyában. A csehszlovákiai magyarok sorsával, valamint a lakosságcsere-egyezménynyel kapcsolatban a magyar külügyminiszltérium a mai napig 250 jegyzéket nyújtott át a esebszlovák kormánynak, a szövetséges ellenőrző bizottság mellé rendelt budapesti csehszlovák missziónak, illetve a nagyhatalmak budapesti képviselőinek. Meg kell említenem, mélyen t. Nemzetgyűlés, bogy a jegyzékek közül nem egy egész könyvre kiterjedő méretű. Mélyen t. Nenvz 'tgyülés! A külügyminisztériumunknak egyik feltétlen és a régi világban is Idetartozó része lenne a gaz das á "politika. Gazdaságpolitikai szempontból a külügyminisztérium újjászervezése sajátos módon mindezideig nem fejlődhetett oda, hogy az ország szempontjából is felettébb kívánatos, egységes, irányírtó működést kifejthesse. E téren a külügyminisztérium feladata nagyrészt csak arra szorítkozhatott, hogy a külfölddel való diplomáciai kapcsolatok fokozatos kiépítése titemében a gazdasági szaktárcákat külképviseleteinktől beérkezett információkkal elláthassa. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Ennél a pontnál mieg kell állnunk és egy bizonyos kitérést kell tennünk. Teljes mértékben elismeréssel kell adóznunk az egyes szalktáreáknak olyan irányú működése iránt, amelyek ennek az országnak a gazdasági kapcsolatait mindenképp ki akarják építeni és szorosabbra akarják fűzni a külfölddel, azonban ugyanekkor, ami/kor ezt az elismerésit is megállapítjuk, meg kell állapítanunk azt is, hogy ebben a tevékenységben meglehetős zavar uralkodik és félős, hogjr ez a zavar, amely ezen a téren fennáll, országunk presztizsének kárára is történhetik. Meg kell már születnie végül igen t. Nemzetgyűlés, annak az állapotnak, bogy az ország nagy gazdasági kérdéseit jelenítő és illető kérdések, a kérdések tárgyalása, összefoglalása egy helyen történjék, mert ellenkező esetben állandóan ki. van téve az ország annak, hogy jól át nem, fogott és ennélfogva, ha jószándékból is, de egymást keresztező gazdasági akciók érvényesülhetnek a külföldön. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Elérkezett már az ideje annak, hogy az ország nagy gazdasági proiblémáliualk. külföldi tárgyalása összinontosíttassék végre a külügyiminisztérium, keretében. Olyan jelenségekkel állunk szemben, aniler lyek niár interpelláció tárgyait képezhető súlyos botrányait jelenthetik egy országnak. (Közbeszólás a kisgazdapárt oldalán: Bizony!) Az utolsó pillanatban e költségvetés komoly tárgyalását és hangulatát akarom megragadni arra vonatkozólag, hogy minden parihoz és minden szakminisztérium önzetlen belátásához kérő szóval forduljak: egyesítsük Magyarország gazdasági érdekeinek képviseletét egy központba, még pedig abba a központba* amely központ ennek a vitelére leginkább hivatott t, mert hiszen el'képzelihétetlen nemzetközi viszonylatban nagy gazdasági államszerződések vitele külügyi szempontok figyelembevétele nélkül. (Andrássy Dániel (kg): Ide kell hozni a nemzetgyűlésbe!) Mélyen t. Nemzetgyűlés! Hangisúlyozott figyelemmel fordul az új demokratikus külügyminisztérium a nemzeitközi munkaügyek és liiz ezzel kapcsolatos szociálpolitika felé. Külön nemzetközi munkaügyi osztály állít tait ott fel a külföldi szociálpolitika és a munkásmozgalmiak nyomonkövetése céljából. Ennek az osztálymlak feliadata a külföldi és különösen a . szomszéd államok munklaiügyi és társadalomszervezési intézkedéseinek figyelemmel kísérése mellett a. magyar szociálpolitika eredményeinek a külfölddel való megismertetése. E • feladatkörben az osztály Politique sociale de la Hongrie démocratique címmel ismeretterjesztő füzetet adott ki. A külügyminisztérium ez osztálya külön résztvett nfc 1945-ben Parisban tartoltt Nemzetközi Munkaügyi Konferein»cia anyaganuk feldolgozásában, valamint a múlt év szeptemberében Montrealban tartott újftbb munkaügyi konferencia anyagainak előkészítésében. A szociálpolitikai közreműködés térin is tevékenységet folytat a külügyminiszitérinin. azonban a rendelkezésre álló sajnálatosan csekély anyagi lehetőségeiként belül csak gyéren '
