Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-114
149 A nemzetgyűlés 114. ülése 1917. évi március hó 21-én, pénteken. 150 zott nyugdíj terhek megállapítását. 1938-ban a nyugdíjterhek kiadása 256.616.000 pengő volt. 1946/47-re ez -227.838.000 forint Más tételeknél megsokszorozódtak a kiadások. Itt örömmel állapítom meg. hogy nem emelkedést, hanem csökkenést látok. A kisgazdapárt programmjában már az elmúlt időben is benne volt, hogy a nyugdíjakat revízió a Iá kell venni. Nem tartot.uk igazságosnak, hogy az 1914—1918-as háború után, amelynek terheit az állam kölcsönvette a pod (Tároktól, ezt a kölcsönt nem fizette vissza, mondván, hogy nincs abban a helyze.ben, hogy a polgároktól kölcsönvett pénzösszeget visszafizesse, de ugyanakkor azon a címen, hogy a nyugdíjasoknak szerzett joguk volt a nyugdíjra, fizette a magas nyugdíjakat olyanoknak is, akiknek ezer holdjuk volt, (Úgy van!) Annyira felemelkedett a nyugdíjteher, hogy az én vármegyémben több volt a nyugdíjteher, mint amibe a megye igazgatásának fenntartása került. A hyugdíjteherre kifizettek 1,100.000 pengőnél többét, ugyanakkor ezen a címen csak 65—70.000 pengőt vételeztek be. Nem látom tehát be, hogy jogosan követelték 'a. nyugdíjasok a nyugdíjakat, mondván, hogy ők ezt be is fizették, mert kérdezem, hoe-yan lehetett volna .65—70000 pengő bevételből 1,100.000 pengőt kifizetni? Ezt nekünk adófizető polgároknak kellett megfizetnünk. Ninos kifogásom ellene, hogy azok a nyugdíja.sok, akiknek nincs más bevételi forrásuk vagy jövedelmük, megkapják a nyugdíjaikat. Kapják meg az eltöltött ddejük után a tisztességes nyugdíjukat. Ezzel szemben volna egy javaslatom is, amely abból indul ki, hogy nem engedhetjük meg ebben a magyar demokráciában, hogy a B-listára helyezett tisztviselők kirúgott emberei legyenek a társadalomnak. Huszonöt-harminc évet eltöltött tisztviselőket bocsátottak el minden nyugdíj nélkül. (IJ(DI ran! a kisgazdapárton.) Ezt az eljárást revizió alá Stell venni, mert nem engedhetjük meg, hogy ebben a demokratikus országban bárkivel is igazságtalanság történjék. (Helyeslé* a kisgazdapárt on.-) TudomTïïbgv minden járásban külön bizottságot alakítottak a köziigazgatási tisztviselők B-listázására. Vaunak olyan járások, ahol minden B-listára helyezett tisztviselőt minden nyugdíj nélkül bocsátottak el, vannak viszont olyan járások, ahol minden B-listára helyezett tisztviselőt nyugdíjjal bocsátottak el. (Milassin Kornél (msz): Mind kisgazdapárti volt!) Kérdem, nem fordulhat-e elő. hogy olvan járásban, ahol mindenkit nyugdíjjal bocsátottak el, akad az elbocsátottak közül olyan -is, aki ft. mult rendszer ideiében úgv viselkedett, hogy nem érdemli meg a nyugdíjat, és nem akadhat-e a másik járásban, -ahol mindenkit nyugdíj nélkül küld'ek el. egyetlenegy tisztviselő sem, aki becsületes lett volna a múlt rendszer alatt is? Azt, hiszem, itt igen nagy ligazságtalanság történt, és tisztelettel kérem a pénzügyminiszter urat, valamint az összesi kormánytényezőket, hajtsanak végre úgy, mint a B-1'stázásnál, a nyugdíjazásnál is revíziót, Ne dobjuk ki közülünk minden igény kielégítése nélkül azokat az embereket, akik becsületesen dolgoztak a múlt rendszer alatt is. T. Nemzetgyűlés! Volna még egy javaslatom a pénzügyininisy.ler úrhoz, mégpedig a cukorfogyasztás növelése érdekében. A mi országunk volt az, amelyben a legkevesebb cukrot fogyai-z'.ották a múltban. Szeretném, ha :i' cukorfogyasztást a békebelinél magasabbra tudnók fokozni. Hogy több cukrot fogyaszthasson az ország lakossága, ehhez az volna szükséges, hogy fokozzuk cukorrépatermelésünket és csökkentsülk a cukor árát. A cukor árának csökkentését úgy'kívánnám megoldani, hogy az állami részesedést csökkentse a pénzügyminiszter úr. Ezzel — úgy remélem — nem c-ökkeune a kincstár bevétele, mert a nagyobb cukorfogyasztásból meglenne az államnak ugyanaz a bevétele, mint így van. T. Nemzetgyűlés! A falu népe most várja, hogy az annviszor éfM'p'ffeteit, úfvn»vezett hároméves terveken belül a mezőgazdaság az élen fog állni és az állami támogatásból a legjobban megkapja részét. Tgazságlként hirdetjük, hogy ha itr>e/őe-avd"is:í l írnnk ndm kapja vissza a réci cselekvőképességét és ezt nem tud ink továbbfejleszteni, akkor már minden további elgondolás célját veszti. Mi nem akarunk mindent az álamtól várni. Azt várjuk csak az államtól, tegve lelhet őv 1 ? részünkre, hogy szabadon és gazdaságosan tudjunk dolerozni. Erősítsenek meg bennünket nz ecréni kezdeménvezésben,. 1 ámoornssanalk 1 bennünket erőkifejtésünkben. Higyjék el t Nemzetgyűlés, hogy ez az igazi terv, mert bármiként is van ez a fejlődés az egészséges, amelyet a gazdasági élet önerejéből tud mtegvalósítani. Ne könyvelje el ezt sem terv. sem senki más a maga javára, de mindenki örömmel vegven róla tudomást, hogy ezen az alapon a fejlődé« be fog következni. Áz állam addig legyen ott, ameddig ezeket az erőket tel irsítménvekben fel tudja fokozni a magyar nemzet javára. Ezzel összefüggésben kérjük a pénzügyminiszter urat, hogy különös gondoskodás tárgyává tegye a föld irányában a hitellkérdés im'-'-szcrvevé^ét Eddig a legkevesebb Intelt a mezőgazdaság kapta. Most is úgv értesültem róla, hogy ezt a bizonyos tavaszi szántási hitelt ezt a 3 millió forintot amelyet februárra utaltak ki, a (gazdasági Főtanács azon a címen. hogy m 3 mil'iós kölcsönt a (mezőgazdaság nem vette igénvbe. márciusra fogja kiadni a mezőgazdaságnak. A -mezőgazdaságtól ne vonjanak el egy fillér hitelt sem azon a címen, hogy februárban nem vette igénybe. Februárban nem lehet szántani, tollát a parasztember, az a kis ember, arra a pénzrer^amelyet felhasználni még nem tnd, nem akart kamatot fizetniMeg kell vallanom, hogy a mezőgazdaságot terhelő kamat túl m 'gas. Nem bír el a mezőgazdaság csak a mezőgazdasági beruházásokkal kapcsolatban 12°/o-os lka maitok Vizsgálat tárgyává kelleme tenni ennek csökkentesét bogy a mezőgazdaság a hitel folytán termelőképes legyen, — mert ha nem tudunk megfelelő bitéit biztosítani a mezőgazdaság részére, •— kérdezem én — miért beszélünk akkor olyan sokat a belterjes gazdálkodásról 1 ? Hogyan tudunlk belterjes gazdálkodásra áttérni, ha nem kapunk hozzá megfelelő hilelt. pénzösszeget? A falu teljes bizalommal vau a pénzügyminiszter úr iránt és meg vau győződve arról, hogy minden" ténykedésébein meg fogja érezni a magyar föld szívének a dobbanását és pénzügyi politikájában a magyar parasztságot annak a mondásnak a jegyében fogja szolgálni, amelyet egyszer hallottam: a föld és a munka a niemzet kohója! A költségvetést a magam és pártom nevében elfogadom. (Taps a kisgazdapárt oldalán.) 10*
