Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-113

:>> A nemzetgyűlés Î1S. ülrse 1947. évi március hó 2ö-án, csütörtökön. 4 li'vay Zoltán (msz) viszonválasza '. !)(i Miniszterelnök : Pászthory István február 12-i interpellációjára Miliők Sándor hazahozatali kormánybiztos különös autószerzése tárgyában '. 99 Pászthory István (rasz) viszonválasza .,. 99 A kormány részéről jelen voltak-' Erőss János közellátásügyi miniszter, Gyöngyösi János külügyminiszter, Rajk László belügyminiszter, Rónai Sándor kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter. (Az ülés délelőtt 10 óra 10 perckor kezdődött.) (Az elnöki széket Varga Béla foglalja el.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Az ülést megnyitom. A müí ülés jegyzőkönyvének vezetésére Gyurkovils Károly, az egyéb jegyzői teendők ellátására pedig Kiss Károly jegyző urat kérem fel. Jelentem a ti Nemzetgyűlésnek, hogy a házszabályok 3. § .a; 2. bekezdésében foglalt ren-' delkezéis ért el méhen a soros jegyző urakkal együtt megvizegálltiann Fehér András képviselő úr megbízólevéllel, és megállapítottam, hogy az a törvényiben előírt kellékeknek mindenben megfelel A nemzetgyűlés, a bejelentést tudomásul veszi és Fehér András képviselő urat igazoltnak jelenti ki. Bemutatóim ia fc. Nemzetgyűlésinek Pécsi József képviselő úr levelét, amelyben betegségére való hivatkozással kéthóinapi szabadság engedélyezését kériBemutatom továbbá, az InterpiitrlamentárU Konferenciára Kairóba kiutazó magyar delegáció tagjai, éspedig Károlyi Mihály, Buehinger Manó, Dessewffy Gyula, Kertész Miklós, Oltványi Imre,' Orbán László és Padányi Gulyás Béla képviselő uruk leveliét, amelyben haitíieli szinbadság engedélyezését kérik. Méltóztatnak a. kért szabadságokat en|gedélyezini? .(Igen!) A nemzetgyűlés a kért szabadságokat engedélyezi. T. Nemzetgyűlés! Napirend szerint következik n külügyi tárca költségvetésének általános tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Nemzetgyűlés tudomására hozom, hogy a tárcához a Független Kisgazda Párt. a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Pairaszttpárt, a Magyar Szabadságpárt jelenítettek be szániokóknt, mégpedig Oltványi Imre, Andic&Erzsébet, Buchinger Manó, Kondor Imre és Sulyok Dezső nemzetgyűlési képviselőket A nemzetgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Padányi Gulyás Béla előadó urat illteti a .szó. Padányi Gulyás Béla (kg) előadd: T. NemEetgyűlés! A költségvetési vita a mai nappal elérkezett az ntokó felvonás végső jeleneteihez, ahol a ii'cigy történelmi színtművek klaszszikns vzn'ühályíai szerint a cselekmény végkifejlődéso. a problémák megoldásit történik. Talán nem B véletlen ered menye, de nem ÓS

( a költségvetési viltia rendezőinek tudatos NKán deka, hogy a külügyi tárca megvitatása ezen a helyeni és ebbeKfl a pitliamithan történik. Valami sorsszerű jelenséget látok abban, hogyha L Nemzetgyűlés a kö 11 i vita folyamán előbb számot vetélt a nemzet Jtellkii ós gazdasági orőtényezőinek vulamennyi (szektorával. Számbavette. megvitatta ennek a súlyos helyzetbe került országnak valameunlyi lehetőségét az új élethez. Nem riadt vissza attól, hogy a gyógyítás érdekéiben harcoló orvos gondos, de sokszor könyörtelen bonckése alá vegye az elmúlt huszonöt esztendői minden betegségét és hibáját, hogy iái jövő egészséges fejlődése érdekében megmenthesse ai »nemzetet minden betegségtől, minden kórokozó bacillustól, amely újjáéledésének takadálya lehetne. A különböző tá-rcák keiretein belül a köz gazdásiz, a mérnök, a testnevelő szemével, a szociális^ a népegészségügyi viszonyok szakértő tudásával vitiattl* meg mindazokat a problémákat, amelyekből a inemzet élete tevődik össze. E viták alkalma vall megütköztek egymással és néha élesen ütköztek meg a magyar demokrácia megtestesülését jelentő politikai pártok. E részletekbemenő analízis volt a mindent megelőző szükségszerűség ahhoz, hogy elérkezhessünk államéletünk nagy szintéziséhez, a külügyi tárca megvitatásához. T. Nemzetgyűlés! En nem tudom a külügyi tárcát egyszerű részproblémáinak vagy szakimán isztéiráumnjak tekinteni. Egy ország külügyeinek irányításai átfogóbb tevékenység annál,, amit egy szakminisztérium jelent, és bizonyos mértékben felülemelkedik iá pántok kö zöbtiií ellentéteken, mert hivatásánál fogva messzebbre tekint a napipolitika horizontjánál. Nagy nemzeteknél, ahol a természeti adottság megvan airra, hogy sorsukat önmaguk intézzék, animalk önimaguk legyenek irániyítóii és kialakítói, a külpolitika azonos fontosságú a véderő valamennyi támadó és védő fegyverével. Kisebb nemzeteknél, annelyek önerejükből nem lehetnek somsuknak kizárólagos kovácsai, a külpolitikai még ennél is nagyobb fontosság gal bír. Az embert az öt érzékszerve segíti ahhoz, hogy az élet ismeretlen veszélyei között létfenntartását kiküzdhesse. Egy érzékszerveitől megfosztott emberi lény szinte alkalmatlan aiz életben való küzdelemre, de mindenesetre mások gyámkodására szorul. Az emberi érzékszervek élettani fontosságához tudom leginkább hasomlítütni a külpoláltika fontosságát. Azt mondottam az előbbiekben, hogy a külpolitika vitele felette áll a politikai államéletünket alkotó pártoknak. Ez természetes is. Hiszen egy-egy nemzet külpolitikája nem egyegy párt) sajátos felfogását, hanem egy nemzet sub specie a etc mit alt is élniakarását képviseli. E mibenléténél fogva a külpolitika legfelelősségteljesebb és legkényesebb faktora minden nemzet politikai életének. Minden más téren lehet helye kísérletezésnek, minden más téren elviselhetők az esetleges sikertelenségek, és minden más téren könnyebb az elkövetett hibák korrigálása, a külpolitika azonban minden lépésében, és cselekedetében állumdóan az egész nemzet sorskérdésével foglalkozik, és