Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-113

A nemzetgyűlés 113. ülése 1947. évi március hó 20-án, csütörtökön. 6 minden ténykedésében az egész nemzet akara­tának kifejezője« Ahhoz, hogy egy ország külpolitikája he­lyes legyeni, nem elegendő a világesemények helyes ismerete és kiértékelése; pontosain is­merni keli az ország teherbíróképességét és egészséges szintézisbe ke]] összefoglalna, vala­mennyi politikai akteiratot. Ezért jellemeztem a költségvetési eddigi vitáit a kérdéseik szük­séges analízisének, amelyet követnie kell most laiz államéletünkeft, jövőnket és sorsunkat meg­jelölő szintézisnek. Külügyi kérdéseink tárgyalását és meg­vitatását még nehezebbé és felelősségtelje­sebbé teszi az a körülmény, hogy maga a világ, amelyben élünk, súlyos krízisen megy ált, amely krízis a háborúvail kezdődött és még a mai napig sem ért véget. A második világháború, amely kihatással volt az egész emberiségre, következményeiben a legsúlyo­sabban azt a kontinenst érintette, amelyen mi élünk. Ezen a kontinensen nemcsak a kis nem­zetek, hanem azok a nagy nemzetek sem lát­ják még tisztán jövőjüket, amelyek tulajdon­képpen irányítói lehetnek sorsuknak. Maguk az európai kontinensen kívül fekvő és a világ sorsát kezükben tartó nagyhatalmak is talán csak egyetlenegy célban azonosak: a világ­béke megteremtésének gondolatában, de egyébként a világ békés elrendezése, a nemze­tek nyugailmi állapotba kerülése napjainkban még csak folyamatban van. T. Nemzetgyűlés! Nézzük meg ezekutan, hogyan született meg és milyen jelenleg az az apparátus, amely az új demokratikus Magyar­ország külügyeit hivatott intézni. Objektíve meg kell állapítanunk: a fel­szabadulás után a semminél is kevesebb ma­radt ahhoz, ami egy külügvmmisztenum újjászervezéséhez, apparátusának elindításá­hoz szükséges. A demokratikus Magyarország első kül­ügyminisztere a debreceni kormány megalaku­lásakor két tisztviselő kíséretében a régi deb­receni pénzügyigazgatósági épület három he­lyiségét foglalta el. Budapesten a régi dísz­téri székház összebombázott, kiégett romjai maguk alá temették az irat- és törvénytárat, a technikai felszerelés legnagyobb reszet es a páratlanul értékes könyvtárt. Ilyen, rendkívül mostoha helyzetben sereg­lett össze a külügyminisztérium tisztviselőinek és. alkalmazottainak az országban maradt része, részben Debrecenben, részben Pesten es részben Budán, hogy a felépítést a romokon megkezdje. A kisszámú, de lelkes gárda rangra és állásra való tekintet nélkül végezte a romeltakarítás nehéz fizikai munkáját is, hogy a minisztérium újjáépítésének alapvető lehetőségét megteremtse. Az igazolási eljárá­sok lefolytatása, lehetővé tette a tisztviselői kar megtisztítását és a külügyminisztérium tisztvisplői karának kiegészítése a koalícióban résztvevő pártokból történt. Annakidején mindenki által helyeselt mód volt az az eljárás, hogy a külügyminisztérium tisztviselői karát a pártok útján egészítsék ki. Meg kell azonban vallani, hogy az ilyen mó­don eszközölt felvételek csak nagyban és egészben sikerültek jól. mert történt néhány egészségtelen kivétel is, többnyire azért, mert a külügyi szolgálatban szükséges minimális ismeretek megállapítására alkalmas vizsga nem volt előírva. Ma már rendeletileg szabá- I lyozva van a felvétel, úgyhogy megfelelő gya­kornoki garnitúra nevelődik a, külügyminiszté­riumban, s a felvételeknél a demokratikus megbízhatóság figyelembevételével kizárólag a szakszempontok a döntők. A külügyminisztérium tisztviselői karának a pártok útján való felfrisítése és a demokra­tikus^ szempontból kifogásolható emberek eltá­volítása, valamint a szakszerű utánpótlás meg­szervezése után az az ország érdeke, hogy ezentúl megszűnjék a kinevezéseiknél a párt­politikai alapon való beavatkozás. (Hegymegi Kiss Pál (msz): Helyes!) Ha elképzelhető az, hogy egy-egy kivételes esetben a külügyi szol­gálat igénybeveszi a pártok egy-egy kima­gasló, nemzetközi tekintéllyel biró személyisé­gét, ugyanakkor elképzelhetetlen, hogy a kül­ügyminisztérium alulról felfelé való felépíté­sében ne az egyéni rátermettség, hanem a pártpolitikai szempont érvényesüljön, mert ebben az esetben külügyi szolgálatunk színvo­nalának olyan mértékű csökkenése következ­nék be, ami ártalmára lenne a demokratikus Magyarország presztízsének. (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárt oldalán és a vártonkí­vülieknél.) • A külügyminisztérium központi szerveze­tének újjáalakításával párhuzamosan uem ma­radt el az adott és kapott lehetőségek felhasz­nálásával a külképviseletek felállítása. Követ­ségek felállítására került sor Moszkvában, Washingtonban, Parisban, Stockholmban, Bernben. Rómában. Varsóban, Ankarában és Belgrádbaln. Jelenleg folyamatban van a brüsz­szeli követség felállítása ügyvivő vezetése alatt. Képviseltetve vagyunk továbbá Londonban epy politikai megbízottal kövel'.í rangban, Prá­gában, Bécsben, Bukarestben és Pozsonyban részben a magyar érdekek védelmére, részben az ottani külképviselet felszámolására mis/­sziók működnek. Főkonzulátus e/idös/.erint New-Yorkban működik, de több konzuli képvi­selet áll jelenleg felállítás alatt. Számszerűleg véve: a külügyminisztérium szolgálatában összesen 565 ember áll, akik kö­zül 182 van külszolgálatban és 375 a budapesti központban. Az egész 565 főt kitevő tisztviselői létszámból csak 170 ember működik a fogal­mazási szakon, ezek közül 116 a központban és 54 a külszolgálatban. A száraz számok beható megvilágítása cél­jából legyen szabad a t. Nemzetgyűlés figyel­mét felhívnom arra, hogy a második világ­háború befejezése óta sokkal nagyobb és szé­lesebbkörü feladatok hárulnak az «'gyes álla­mok külügyi szolgálatára, mint a háború; előtti vagy alatti időszakban. A közlekedni és hírközlési technika bámulatos méretű éte szinte ugrásszerű fejlődése folytán a föld legtávolabbi pontjai is igen rövid idő alatt elérhetővé váltak és érzékelhető valóság lett a világ ülepeinek szoros egymásrautaltsága, érdekeik és gazdasági életük egybefonódána, valamint a világ osztatlan egységének gondo­lata. Az egységes és osztatlan világ szemléle­tének kialakulása és az ebből a szemléletből fakadó követelmények felismerése világszerte az egyes államok külügyi szolgálatának át­szervezésére és korszerű sí tésé re, Illetve anyagi ÓS személyi kereteinek nagymérvű kibőví­tésére szolgált indító okul. Magyarországon is fel kell ismerni annak jelentőségét, hogy or­szágunk külügyi szervezete nem maradhat meg a régi keretek között, ha teljesíteni ki­1*

Next

/
Thumbnails
Contents