Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-113

A nemzetgyűlés 113. ülése 1947. évi március hó 20-án, csütörtökön. 6 minden ténykedésében az egész nemzet akaratának kifejezője« Ahhoz, hogy egy ország külpolitikája helyes legyeni, nem elegendő a világesemények helyes ismerete és kiértékelése; pontosain ismerni keli az ország teherbíróképességét és egészséges szintézisbe ke]] összefoglalna, valamennyi politikai akteiratot. Ezért jellemeztem a költségvetési eddigi vitáit a kérdéseik szükséges analízisének, amelyet követnie kell most laiz államéletünkeft, jövőnket és sorsunkat megjelölő szintézisnek. Külügyi kérdéseink tárgyalását és megvitatását még nehezebbé és felelősségteljesebbé teszi az a körülmény, hogy maga a világ, amelyben élünk, súlyos krízisen megy ált, amely krízis a háborúvail kezdődött és még a mai napig sem ért véget. A második világháború, amely kihatással volt az egész emberiségre, következményeiben a legsúlyosabban azt a kontinenst érintette, amelyen mi élünk. Ezen a kontinensen nemcsak a kis nemzetek, hanem azok a nagy nemzetek sem látják még tisztán jövőjüket, amelyek tulajdonképpen irányítói lehetnek sorsuknak. Maguk az európai kontinensen kívül fekvő és a világ sorsát kezükben tartó nagyhatalmak is talán csak egyetlenegy célban azonosak: a világbéke megteremtésének gondolatában, de egyébként a világ békés elrendezése, a nemzetek nyugailmi állapotba kerülése napjainkban még csak folyamatban van. T. Nemzetgyűlés! Nézzük meg ezekutan, hogyan született meg és milyen jelenleg az az apparátus, amely az új demokratikus Magyarország külügyeit hivatott intézni. Objektíve meg kell állapítanunk: a felszabadulás után a semminél is kevesebb maradt ahhoz, ami egy külügvmmisztenum újjászervezéséhez, apparátusának elindításához szükséges. A demokratikus Magyarország első külügyminisztere a debreceni kormány megalakulásakor két tisztviselő kíséretében a régi debreceni pénzügyigazgatósági épület három helyiségét foglalta el. Budapesten a régi dísztéri székház összebombázott, kiégett romjai maguk alá temették az irat- és törvénytárat, a technikai felszerelés legnagyobb reszet es a páratlanul értékes könyvtárt. Ilyen, rendkívül mostoha helyzetben sereglett össze a külügyminisztérium tisztviselőinek és. alkalmazottainak az országban maradt része, részben Debrecenben, részben Pesten es részben Budán, hogy a felépítést a romokon megkezdje. A kisszámú, de lelkes gárda rangra és állásra való tekintet nélkül végezte a romeltakarítás nehéz fizikai munkáját is, hogy a minisztérium újjáépítésének alapvető lehetőségét megteremtse. Az igazolási eljárások lefolytatása, lehetővé tette a tisztviselői kar megtisztítását és a külügyminisztérium tisztvisplői karának kiegészítése a koalícióban résztvevő pártokból történt. Annakidején mindenki által helyeselt mód volt az az eljárás, hogy a külügyminisztérium tisztviselői karát a pártok útján egészítsék ki. Meg kell azonban vallani, hogy az ilyen módon eszközölt felvételek csak nagyban és egészben sikerültek jól. mert történt néhány egészségtelen kivétel is, többnyire azért, mert a külügyi szolgálatban szükséges minimális ismeretek megállapítására alkalmas vizsga nem volt előírva. Ma már rendeletileg szabá- I lyozva van a felvétel, úgyhogy megfelelő gyakornoki garnitúra nevelődik a, külügyminisztériumban, s a felvételeknél a demokratikus megbízhatóság figyelembevételével kizárólag a szakszempontok a döntők. A külügyminisztérium tisztviselői karának a pártok útján való felfrisítése és a demokratikus^ szempontból kifogásolható emberek eltávolítása, valamint a szakszerű utánpótlás megszervezése után az az ország érdeke, hogy ezentúl megszűnjék a kinevezéseiknél a pártpolitikai alapon való beavatkozás. (Hegymegi Kiss Pál (msz): Helyes!) Ha elképzelhető az, hogy egy-egy kivételes esetben a külügyi szolgálat igénybeveszi a pártok egy-egy kimagasló, nemzetközi tekintéllyel biró személyiségét, ugyanakkor elképzelhetetlen, hogy a külügyminisztérium alulról felfelé való felépítésében ne az egyéni rátermettség, hanem a pártpolitikai szempont érvényesüljön, mert ebben az esetben külügyi szolgálatunk színvonalának olyan mértékű csökkenése következnék be, ami ártalmára lenne a demokratikus Magyarország presztízsének. (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárt oldalán és a vártonkívülieknél.) • A külügyminisztérium központi szervezetének újjáalakításával párhuzamosan uem maradt el az adott és kapott lehetőségek felhasználásával a külképviseletek felállítása. Követségek felállítására került sor Moszkvában, Washingtonban, Parisban, Stockholmban, Bernben. Rómában. Varsóban, Ankarában és Belgrádbaln. Jelenleg folyamatban van a brüszszeli követség felállítása ügyvivő vezetése alatt. Képviseltetve vagyunk továbbá Londonban epy politikai megbízottal kövel'.í rangban, Prágában, Bécsben, Bukarestben és Pozsonyban részben a magyar érdekek védelmére, részben az ottani külképviselet felszámolására mis/sziók működnek. Főkonzulátus e/idös/.erint New-Yorkban működik, de több konzuli képviselet áll jelenleg felállítás alatt. Számszerűleg véve: a külügyminisztérium szolgálatában összesen 565 ember áll, akik közül 182 van külszolgálatban és 375 a budapesti központban. Az egész 565 főt kitevő tisztviselői létszámból csak 170 ember működik a fogalmazási szakon, ezek közül 116 a központban és 54 a külszolgálatban. A száraz számok beható megvilágítása céljából legyen szabad a t. Nemzetgyűlés figyelmét felhívnom arra, hogy a második világháború befejezése óta sokkal nagyobb és szélesebbkörü feladatok hárulnak az «'gyes államok külügyi szolgálatára, mint a háború; előtti vagy alatti időszakban. A közlekedni és hírközlési technika bámulatos méretű éte szinte ugrásszerű fejlődése folytán a föld legtávolabbi pontjai is igen rövid idő alatt elérhetővé váltak és érzékelhető valóság lett a világ ülepeinek szoros egymásrautaltsága, érdekeik és gazdasági életük egybefonódána, valamint a világ osztatlan egységének gondolata. Az egységes és osztatlan világ szemléletének kialakulása és az ebből a szemléletből fakadó követelmények felismerése világszerte az egyes államok külügyi szolgálatának átszervezésére és korszerű sí tésé re, Illetve anyagi ÓS személyi kereteinek nagymérvű kibővítésére szolgált indító okul. Magyarországon is fel kell ismerni annak jelentőségét, hogy országunk külügyi szervezete nem maradhat meg a régi keretek között, ha teljesíteni ki1*