Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-114

107 'A nemzetgyűlés 114. ülése 1947. évi március hó 21-én, pénteken. 108 múlt két évben az országban kétségkívül végbement. Amikor tehát mind a magam, mind pár­tom, a Magyar Szabadságpárt nevében dicsé­retéének és helyesnek ismerem el a törve ny­jaivaslat által intencionált célt, egyben rá kell térnem a javaslat hibáira, amelyek a mi állás­pontunk szerint olyan természetűek, hogy eb­ben a formában a törvényjavaslatot elfogad­hatónak nem tartjuk. A javaslat 1« §-a szerint a minisztérium megfoszthatja magyar állampolgárságától azt a külföldön tartózkodó személyt, aki ellen az 1946: VII. tc.-be ütköző bűntett miatt a nyomo­zás elrendeltetik és aki felhívásra nem tér vissza az ország területére és nem jelentkezik a magyar hatóságoknál. T. Nemzetgyűlés! A nyomozás elrendelése a mi jogrendszerünkben semmiféle további jogkövetkezményekkel nem jár, hanem tisztán bevezetője, ouverture-je a bűnvádi eljárásnak; csak tisztázni hivatott azt, hogy van-e helye a vád alá helyezésnek, van-e egyáltalában helye további bűnvádi eljárásnak. (Milassin Kornél (msz): Ugy van!) A nyomozás tehát semilyen tekintetben kritérium nem lehet. Amikor ez a javaslat itt voltaképpen a bírói hatalom egy részét ruházza a minisztériumra, (Hódy György (msz):: A nyomozókra!) mert jogerős ítélet helyett a nyomozás elrendelésé­hez fűzi azokat a jogkövetkezményeket, ame­lyeket a minisztériumnak módjában áll le­vonni, — már a nyomozás elrendelésekor — akkor tisztelettel megjegyzem, hogy itt nyo­matékkal esik latba a bizalmi kérdés, (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárton. — Nagy Vince (msz): Hogy kinek a kezében van a végrehajtó hatalom!) vagyis az, hogy bí­zunk-e abban ai végrehajtó hatalomban, amely­nek ez a javaslat olyan súlyos, döntő eszközt ad a kezébe, mint amilyen az egyik legfontosabb alanyi közjognak, ai állampolgárságnak esetle­ges elvonása. (Ugy van! Ugy van! a szabad­ságpárt oldalán. - Nagy Vince (msz): Ezt nem lehet a nyomozó hatóságokra és a belügy­miniszterre bízni! — Milassin Kornél (msz): Ezzel mindenkit meg lehet fosztatni az állam­polgárságától!) T. Nemzetgyűlés! A javaslat — mint mondja — tovább kívánja fej'leszteni az 1879. évi XL. tc-ben illetőleg az 1939:XIII. te. 8. $-ában foglalt jogelveket. Az előbbi, a régi állampolgársági törvény 11. $ ában a hatósági határozattal való álttampolgárságfosztás esetét igen egyszerűen határozza meg. mondván, hogy aki küíállam szolgálatába szegődik, az ható­sági határozattal megfoszthal'ó állampolgár­ságától. (Nagy Vince (msz): Ez logikus!) En nél lényegesen tovább megy >a reakciós idők­ben az 1939. évben hozott állampolgársági no­vella, amely 8- §-ának (l) bekezdésében úgy intézkedik, hogy az. aki az állami és társa­dalmi rendről szóló 1921:111. törvénycikkbe üt­köző bííni'ettet. vagy vétséget követ el és bű­nössége jogerős ítélettel meg van állapítva, (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárton.) — és itt vara a döntő kritérium — állampolgárságá­tól hatósági határozattal megfosztható. Itt térek rá, t- Nemzetgyűlés, felszólalásom Hlényegére. Mi a népbíráskodás mai rendszerét, amelyen nem az egész laikus bíráskodást ért­jük, többször támadtuk, és szeretnők, ha a laikus bíráskodás az esküdtbíráskodás beveze­tésével (Mozgás o szociáldemokratapárton.) végre olyan stádiumba juthatna Magyarorszá­gon, mint az a többi demokratikus államban már van. Mi azonban törvényttisztelő emberek vagyunk, tisztelettel viseltetünk a népbírósági intézmény, a fennálló és a demokratikus nem­zetgyűlés által életrehívott jogintézmény iránt ás. Ennélfogva, miután az 1946. évi VII. tör­vénycikk a demokrácia védelméről szóló tör­vénybe ütköző cselekmények elbírálására nép­bíróságti hatáskört statuál, mi megnyugvással! vennők tudomásul azt, hogy megfosztassék» vagy megfosztható legyen állampolgárságától az a személy, akit a független bíróság, a ma­gyar népbíróság jogerősen elítél, illetőleg bűnösségét jogerősen megállapítja. (Helyeslés a szabadságpárton. — Nagy Vince (msz): Ez az egyetlen lehetőség. Névtelen feljelentések­kel fognak itt megfosztani ezreket és ezreket állampolgárságuktól! — Zöld Sándor (kp): Maga sem hiszi komolyan, 'kedves Nagv Vince! — Nagy Vince (msz): Dehogy nem! Egy igaz­ságos államban a nyomozás nem elég az állam­polgárságtól való megfosztásra!) Elnök: Csendet kérek. Nagy Vince kép­viselő úr. (Zaj. — Nagy Vince (msz): Ilyen hatalmat egy nyomozó rendőrtisztnek a ke­zébe adni! — Zöld Sándor (kp): Sehogyan sem szereti maga a rendet, a rendőrséget, meg a rendcsinálást! — Nagy Vince (msz): Ha ren­det csinál, igen, de nem, ha a rendőr meg­fosztja az embereket az állampolgárságuktól!) Csendet kérek!) Jármay Gyula (msz): Az 1945: VII.törvény­cikkel törvényerőre emelt 81/1945- évi M. E. számú rendelet a népbíráskodásról szóló 6- i-ában utal az 1921. évi III. törvénycikk 12. §-ára, amely módot nyújt arra, hogy a bíró­ság a vádlott távollétébein lefolytathassa az el­járást, helyesebben kimondja, azt, hogy a vád­lott (távolléte nem akadálya sem a nyomozás megindításának, sem a vád alá helyezésnek, sem a bűnösség megállapításának. (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárton.) Ennélfogva, az ilyen eljárásra és az ilyen bírói határozatra mód van az 1946. évi VII. törvénycikk által statuált bűncselekmények esetében is, mert hiszen azok is a törvény 11. §-a értelmében népbírósági hatáskörbe vannak utalva. Kérdezem, miután a terhelt úgyis külföl­dön tartózkodik, milyen kockázat van abban, hogy nem a nyomozás elrendelésével egyidejű­W történik ia felhívás, hanem lefolytatják az eljárást és szabályos bírói eljárás keretében allapíttatik meg az, hogy nemcsak gyanú, vagy esetleges gyanú forog fenn a szóbanforgó sze­mélyekkel szemben, hanem egy bírói ítélet »a bűnösséget állapítja meg! (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárton-) Ez az egyetlen elfogad­ható módja, kritériuma annak, hogy valaki esry olyan fontos közjogi jogosultságtól, mint az állampolgárság. nieirfo-ü/ta-Ksék. (Nagy Vince (msz): Ez bizalmatlanság a népbíróság iránt! Tiszteljük a népbíróságoit és kérjük ki az ítéletét! — Zaj a kommunista- és a szociál demokratapárt soraiban. — Nagy Vince (msz): önök csak a rendőrség iránt vannak bizalom­mal, de felelős Ítéletet nem kérnek!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Jármay Gyula (msz): Miit jelent egy sze­mély részére az állampolgárságtól való meg­fosztás? Azt jelenti, hogy az illető hontalanná válik, mert hiszen ezzel egyidejűleg nem szerzi meg a befogadó, vagy tartózkodási helye sze­rinti államnak az állampolgárságát. Elveszett emberkénih bolyong a világban.

Next

/
Thumbnails
Contents