Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-114

105 A nemzetgyűlés 114. ülése 1947- évi március hó 21-én, pénteken. 106 amikor itt belül igenis meg tudjuk már védeni mindenféle felforgató törekvéssel szemben a magyar demokrácia rendjét Az egyetlen azonban, amit a külföldről hazatérni nem akarókkal tehetünk, az, hogy megfosztjuk az illetőket magyar állampolgárságuktól, azokat tehát akiknek minden törekvése kimerül abban, hogy ezt a demokratikus rendet igyekeznek megdönteni, megfosszuk attól a lehetőségtől, hogy éppen magyar állampolgárságukra való hivatkozással a magyar állampolgársággal iá ró jogvédelemben részesülhessenek akár külföldi követségeink révén, akár pedig úgy* hogy hivatkozván üldözött magyar voltukra, ezzel megtévesszék a külföldi közvéleményt és ezen keresztül szinte azt mondhatnám, a magyar nép nevében beszéljenek. A magyar népnek, amely nagyon jól tudja, mit jelent számára a demokrácia, igenis ki kell taszítania ezeket az elemeket abból a jogközösségből, amely csak olyanokat ismerhet el tagjai sorában, akik ennek a népnek a törvényét magukra, nézve feltétlenül kötelezőnek fogadják el. A törvény javaslat 1. §-a arról intézkedik, hogy aki ellen alapos gyanú merült fel és a minisztérium felhívására nem tér vissza, azt a minisztérium megfoszthatja magyar állampolgárságától. Itt nem arról van szó, hogy egyszerűen egy nyomozati adat, vagy egy bejelentés révén történik az állampolgári jogoktól való megfosztás, hanem arról, hogv az illető, aki a minisztérium, tehát a hivatalos magyar kormányhatalom felhívására nem tér vissza, mintegy önmaga mondotta ki maga felett az Ítéletet. Ha kt túlságosan skrupolózusak vagyunk és úgy gondoljuk, hogv először folytassunk le egy hosszú nyomozást, szerkesszünk vádiratot és majd ha a bíróság elitéli az illetőt, bírósági úton fosszák meg magyar állampolgárságától, evvel a skrupulózitással, evvel a liberalizmussal azt hiszem/ v nem érjük el azt a célt, amely előttünk lebeg, hogy tndniilik gyorsan és radikálisan védekezzünk ez ellen a szervezett támadás ellen, amely a külföldön élő magyarok révén igenis nap mint nap érik a magyar demokráciát. (Zaj a szabadságvárton.) Tegnap a külügyi költségvetés vitája során hallottuk egyik igen t. képviselőtársunk beszámolóját párisi tapasztalatairól. Láttuk ebből, hogy amíg a háború alatt Franciaországban élő honfitársaink a francia közvéleménv legteljesebb elismerését, vívták ki az ellenállási mozgalmukkal, mert hiszen háromezer magyar ellenálló közül körülbelül ezerkétszáz életét áldozta - az ellenállási gondolatért, addig most a háború után Parisba is kikerült fasiszták arra használják fel még meglévő lehetőségeiket, hogy hadifoglyaink között propt. pandát folytassanak annak érdekében, hogy ókét az idegenlégióba vagv -bánvamunkásokttak csábítsák ki Braziliába és máshová és ezzel a legnagyobb kárt okozzák a magyar aljamnak. Hogyan tudják ezt elérni? Természetesen csak úgy. hogy minden rágalmat, amit a magyair demokráciáról el lehet mondani, elmondanak és nagyon eredménye® propagandát folytatnak. Aki úgy véli, hogy legyünk óvatosak és ne taszítsunk most ki magyar állampolgárokat a magyar állam kötelékéből azzal, hogy megfoszs/

nk polgárjoguktól, az gondoljon arra. hogy a/.ok, akikre e törvényjavaslat hatálya vonatkozik, sokkal több magyar állampolgártól fosztják n

"|eg a magyar hazát, mégpedig álnokul, rosszl»;«zeműen, hiszen olyan embereket; akiket félre lehet vezetni, tájékozatlan, hadifogságban élő magyar állampolgárokat térítenek el attól, hogy hazatérjenek ide közénk. Ennél nagyobb vétséget a demokrácia és a magyar állam ellen én nem is ismerek. (Milassin Kornél (msz): Akinek nincs vaj a fején, az úgysem hiszi el ezeket, a rágalmakat!) Természetes; képvise

1

©társammal megnyugtatásul közlöm, hogy akinek nincs vaj a fején, — nagyon szépen fogalmazta meg — az úgyis haza fog jönni. (Milassin Kornél (msz): Az úgyis hazajön; neim hiszi el a rágalmakat!) A bizottság a törvényjavaslat eredeti szövegén csak két helyen változtatott. Az egyik módosítás, amelyet a bizottság nevében elfogadásra ajánlok, a 1. § első bekezdésének tizedik sorában van, ahol a »30« szó után az »Európán kívüli tartózkodás esetén 60« szöveget vettük be. Ezt a módosítást az teszi indokolttá, hogy a jelenlegi körülmények között az Európán kívüli országokból 30 nap alatt esetleg nem tudnak visszatérni az illetők, ezért részükre 60 napot állapítottunk meg. A másik módosítás az, hogy a törvényjavaslat eredeti szövegéből az 1. § első bekezdésének utolsó mondatát a bizottság törölte azzal az indokolással, hogy megnyugtatóbb lesz, ha a közszolgálati alkalmazottak hazahívását is a minisztérium összessége állapítja meg és az dönt a felett, hogy azok a gyanuokok. amelyeknek alapján a visszahívás történik, valóban anynyira alaposak-e. hogy ilyen súlyos következményekkel kell hogy járjanak. A magam részéről az együttes bizottság javaslatát elfogadásra ajánlom a t. nemzetgyűlésnek. Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Futó József jegyző: Jármay Gyula! Jármay Gyula (msz): T. NemiziettgyülésJ Teljesen egyetértek az igen t- előadó képviselő úrral abban, hogy akár külföldön, akár belföldön követ el magyar állampolgár bűncselekményt, az egyképpen üldözendő, üldözendő tehát az a bűncselekmény is, amely bennünket ebben a pillanatban talán a legjobban érdekel, nevezetesen mindaz a tettT mindaz a cselekmény, amelyet az 1946:VII. te. bűntettként minősít. ', Valamennyiünknek legféltettebb kincse a fiatal maigyar demokrácia és ha kíméletlenül büntetni és üldözni kell azokat, akik jogellenes eszközökkel ennek a demokráciának a megdöntésére törekednek itt Magyarországon, fokozottan üldözni kell azokat, akik aj magyar állam és a magyar demokrácia hitelét külföldön folytatott tevékenységükkel veszélyeztetik. Ebben teljesen egyek vagyunk. Azt hiszem, nincs a t. Nemzetgyűlésnek egyetlen olyan tagja sem, aki ne osztozna abban a véleményben, hogy itt benn lelhetnek köztünk véleményeltérések, itt benn vitázhatunk egymással, de abban a pillanatban, amikor el'hagyjuk a magyar határt, nem lehettünk mások, csak haziar szerelő magyarok, mindegyikünk egy-egy ügyvédje, képviselője lehet az országnak. Ha^mi, ellenzékiek, itt belföldön ostorozzuk és bíráljuk a fiatal magyar demokrácia hibáit és kinövéseit, ezt csak itthon, családi körben teszszük és ez ai bírálatunk éppen abból a féltő szeretetből fakad, amellyel a demokrácia ügye iránt vali mennyien viseltetünk. Külföldön csak egyetlen feladatunk lehet: a teljes szolidaritás. Ott kinn nem a hibákról beszélünk, hanem arról az építő munkáról, amely az el-