Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-113

08 A nemzetgyűlés 113. ülése 1Ù47 sága ne zavarna meg ismét a már bevált szolgálati ügymenetet ú.iabb áthelyezésekkel, hanem az időközben állásukba visszavett alkal­mazottakkal az átcsoportosítások és a létszám­csökkentés folytán esetleg munkaerőhiányban szenvedő szolgálati helyeket erősítse meg. Itt külön is megemlítem, hogy a 231 alkal­mazott közül csupán 28 fő áthelyezése iránt intézkedett közvetlenül a közlekedésügyi mi­nisztérium- E 28 fő közül 16 alkalmazottat azonban időközben, éppen a vezetésem alatt álló minisztériumhoz közvetlenül előterjesztett és indokolt kérelmére, már előző szolgálati he­lyére, vagy — amennyiben ez lehetséges volt — a szakszolgálat által kívánt más, és neki is megfelelő szolgálati -beosztási helyre áthelyez­tem és így ezeknek a panasza is orvoslást nyert. Megjegyzem még, hogy a vidéki revízió során visszavett MÁV-alkalmazotitaknál még kedvezőbb a helyzet. Állásába visszavettek ugyanis a vidéki revizió során 440 MÁV­alkalmazo'ttat és ebből 270 fő eredeti szolgálati helyére került vissza. Indokolatlan az interpellációnak a postával kapcsolatos része is. A 9050/1946. M. E. számú rendelet alapján ugyanis a budapesti és vi­déki revizió során összesen 412 postai alkalma­zottat vettek vissza. E 412 postai alkalmazott közül más helységbe áthelyeztek 15 alkalma* niazottat, ugyanabban a helységben lévő más postaszervhez 37 alkalmazottat. A többi 360 alkalmazott ma is ugyanott teljesít szolgála­tot, ahol elbocsátása előtt. A képviselő úrnak aiz az állítása tehát, hogy á vasútnál és a postánál még kivételesen sem akad olyan alkalmazott, akiit Valóban oda helyeztek volna> vissza» ahol azelőtt szolgála­tot teljesített, nem felel meg a valóságnak. Ugyancsak helytelen a képviselő úrnak az az állítása, hogy az állásukba visszavett MÁV­alkadmazottak részére nem etngedtem meg az üzemi jutalék és az üzemi .futalékkiegészítés folyósítását. Az 1947. évi január 13-án 356/1946. 1/1. Közi. M. szám alatt kiadott ren­deletemmel ugyanis már a képviselő úr inter­pellációjának elmondása előtt egy hónappal elrendeltem, hogy a létszámcsökkentés során elbocsátott és állásukba visszavett MÁV _ al­kalmazottak részére a szabályszerű illetménye­ken kívül Visszamenőleg — tehát a szolgálat­ból távol töl/tött időre is — folyósítani kell az érdekelt alkalmazottak által utoljára betöltött munkaköri csoportnak megfelelő üzemi juta­lékot és az üzemi jutalékkiegészítést. Mindezekután a leghatározottabban vissza kell utasítanom a képviselő úrnak azt az állí­tását, hogy a vezetésem alatt álló miniszté­riumban vagy az alárendelt hatóságoknál »fasiszta módszereket« alkalmaznának. (Fel­kiáltások a szabadságvárton: Na! Na!) Ilyen állítás megkockáztatásáira talán a legkevésbbé alkalmas éppen a képviselő úr, akinek inter­pellációja az alkalmazottak védelmének ürü­gye alatt lényegileg a reakciós elemek védel­mét célozza. (Vásáry József (msz): Jók azok a reakciós eszközök, amikor hatalmaskodni kell! Átveszik a régi gyakorlatot m.iudenben!) Az elmondottak alapján kérem a t. Nemzet­gyűlést, hogy válaszomat szíveskedjék tudo­másul venni. (Spitálszky Károly (szd): Meg­kapta a választ! — Lévay Zoltán (msz) : Majd megkapja a miniszter úr is. csak egy kis tü­relemmel legyen!) évi március hó 20-án, csütörtökön. 96 Budapest, 1947. évi március hó 12-én. — G)erő Ernő s. k.« Elnök: Az interpelláló képvielő urat a vi­szonválasz joga megilleti. Lévay Zoltán (msz): T. Nemzetgyűlés! In­terpellációmban tulajdonképpen azt kifogásol­tam, hogy a miniszter úr vagy legalábbis az ő égisze alatt mások, pártszektáriánusok azt a szerencsétlenséget, amely a miniszter úr sze­rint is 14.871 MÁV-alkalmazottnak és sokezer postai és a közlekedésügyi tárca keretébe tar­tozó egyéb alkalmazottnak és családjuknak nyakába szakadt,, arra használják fel, hogy a Blistázáson túlmenőleg is további pártpoliti­kai jellegű üldözésekkel ezeket az embereket politikai jogaik gyakorlásában akadályozzák, holott még a reakció idejében is törvény volt arra. hogy a MÁV-alkalmazottakat politikai meggyőződésükért nem lehet üldözni. (Zaj és dient mondások a szociáldemokrata- és a kom­munisiapárton. — Juhász István (szd): Ilyet állítani!) Erre példákat, statisztikát hoztam fel. mire a miniszter úr úgylátszik a reakciótól tanult módszerekkel (Juhász István (fczd): Nem volt szabad szervezkedni!)' mellébeszél és tulajdonképpen megtagadja a világos fele­letet. Pedig én a miniszter úr iránt bizonyos bizalmat előlegeztem, legalábbis ebben a kér­désben és azt mondottam: feltételezem, hogy a miniszter úr, aki igen agilis a maga tárcájá­nál, talán nem tud ezekről a dolerokról. vagy ppen elfoglaltsága miatt nem ér rá a kezére nézni azoknak a lelkiismeretlen személyeknek, akik ezt az üldözést folytatják. A miniszter úr úgylátszik, vagy még egy­szer hagyta magát megtévesztem ezektől az elemektől, vagy pedig: ha a válasz a miniszter úr munkája, akkor nagyon-nagyon sajnálom, hogy a miniszter úr ezt az alkalmat arra használja fel, hogy — mondjuk — olcsó fo­gással megint politikai hangulatot keltsen az ő módszerei vagy az ő pártja mellett és ahe­lyett, hogy beismerné, boirv történtek hibák és tévedések, mellébeszél. Bodóné módján, aki másról beszél, amikor a bor árát kérik. (Gyócsi Jenő (kp): Képviselő úr, m'a«a egy­általában nincs tisztában a vasúttal!) A mi­niszter úr a vasutakról beszél általánosságban. Én ebben az interpellációmban most már nem a B-listáról beszéltem, mert arról egy korábbi interpellációm szólt, hanem a'BTis'a revizió során visszavett embereknek az üldözéséről, .elr'il nyilvánvalóan azokról, (Gyócsi Jenő (kp): Akiket az összeesküvők hoztak vissza!) akiket a demokratikus rendszer B-lista bizott­sága, amelyben ott voltak annak a bizonyos pártnak és a másik testvérpártnak a kiküldöt­lei is, érdemesnek tartott visszavenni Mindenesetre elértem interpellációmmal egy nagy eredményt: végre egyszer a legille­tékesebb helyről halljuk azt. aminek kimondá­sára eddig mindig a gramofonlemezszerű »reakciós« jelzőt kaptuk, tudniillik a miniszter úr maga mondja szószerint '—- hogy nagy számban vannak olyan valóban demokratikus gondolkodású, szakképzett szorgalmas alkal­mazottak', akikel nem vettek vissza, bár arra érdemesek lettek volna. (Vásáry József (msz) gúnyosan: Ez csak elírás!) Végre egy őszinte szó! Igenis nagy szám­mal vannak olyanok, akik alaptalanul és igaz­ságtalanul kerültek B-Hstára s mi mindig eze­ket védtük. Sajnos, minden kérésünk ellenére éppen ezeknek nem akar védelmet nyújtani a miniszter úr és a többi miniszter úr, annak

Next

/
Thumbnails
Contents