Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-131

929 A nemzetgyűlés 131. ülése 1947. éri június íió 19-én, csütör bkon. 930 bizalmait. Én ait hiszem, hogy a miniszter elnök Úr helytelenül fejezte ki inasát. (lîencze Imre (ki?): Nyilván!) Minthogy azonban ssçéles körökben félremagyarázzak ezt « kijelentését és^ úgy értelmezik, hogy bár diktatúra van, mégis, ennek ellenére kérte a felhatalmazás megadását, jó lenne, ha a miniszterelnök úr rektifikálná ezt a kijelentését és nyilatkozatát. (Bencze Imre (kg): Vagy a képviselő úr jobban értelmezné! — Törő József (kg): Nem mondott iilyet!) T. képviselő úr, nem hiszem, hogy hallott volna tőlem olyan kijelentést, amely ne fedte volna a valóságot, ezért felolvasom önnek a »Kis Újság« és a »Magyar Nemzet « pontos szövegét. A szöveg így szól (olrassa): »Minden diktatórikus törekvésnek és minden diktatúrának ellene vagyok. (Törő József (kg): Pont. fts itt téves és t'élremagyará/.otl a sajtó tudósítása!) azonban most mégis arra kell kérnem benneteket, hogy ;i felhaitailmazást korma nyomnak adjátok meg.« T. Nemzetgyűlés! Ez az egyik momen , tum, amely miatt, a kollektív felelősségei nem vállalhatom mindaddig, míg nem tisztázza ezt a kii jelentéséit a miniszterelnök úr. A másik momentum Bán iparügyi miniszter úrnak (Halljuk! a szabadságpárt oldalán.) június 5-én a Danuvia népgyűlésen tartott beszéde amelyben a miniszter ár szórói-szóra a követ" kezőket mondotta (olvassa): »Távozzanak a kormányból és a vezető pozíciókból az összeesküvők ottan a pamamisták is!« T. Nemzetgyűlés! Kérdem önöket, hogy ha a kormány egyik tagja., illusztris tagja azl mondja, hogy ebben a kormányban panamifák ülnek, akiknek éppúgy távozniok kell, mint av. összeesküvőknek, ha a kormány egyik fogja azt állítja, hogy a vezető pozíciókban panamksták ülnek, akadha' e ezek nlán egy egyszerű közkatona, vagy akár az egész nem zetgyűlés, vagy egy nemzetgyűlési képviselő. aki meri vállalni a kollektív felelősségei ezzel a kormánnyal? (Egy hang a »xabádságvári oh <lfilán: Nem!) T. Nemzetgyűlés! Engedjék meg ezek után. hogy Bán Antal miniszter úr nagyon határozott kijelentése után; Itié» felolvassam a »Népsznvá«-nnk 1947 május 20-án megjeïeùl vezéreikkénői a következőket. A »Népszava« ezt írta. (olrassa): »Az elkeseredés, e felhábo rodás amiatt van. hogy az újjáépítés é.s a többtermelés eredményeit még mindig Ugyanaz a réteg fölözi le, holoK ;i dolgozók verejtékez nek.«. Ez tehát azt jelenti magyarra fordítvahotgy a kérgeéfoezűek dolgoznak, verejtékeznek, a hatalmon lévő -és a gazdaság« érdekszfé rában lévő eny\cskezek pedig eleriyveztk azí, amit ;, dolgozok milliói termelnek. f. Nemzetgyűlés! Ilyen tt&gráns nyilatkozatok után. kérdeni, akadhat-e egyetlen néni zetgyülési képviselő i.s Bbbén a Házban, aki' hajlandó ezzel a kormánnyal a kollektív fel* 1 ősséget vállalnál T. Nemzetgyűlés! Az elhangzottak ntán rá térek néhány szóval a munkabérek, a fizetéseik, a drágaság és a dolgozók életszínvonala nak kérdésére- Kákosi Mátyás t. miniszter elnökhelyettes ár azt mondta, hogy központú probléma a munkásság életszínvonalának eme lése. Koneedálom és megállapítom, hogy ez valóban központi probléma, de hozza kell fűz nom. hogy szint valóban van. ti munkásság nak vonala van, de élete nagyon kevés van. T. Nemzetgyíílés! Beehtler Peler alpolgármester ár a napokban azt mondta, senki sem NKMZKTON ru.si NAPLÓ vu tudja megállapítani, hogy mi a drágaság okaRákosi, Mátyás minkszterelnökhelyeltes úr álláspontja a Weiss Manfréd -gyárban tartott beszéde szerint-az, hogy a drágítsa« letörésével. tehát az árak letöréséve] kell a dolgozók élet színvonalát emelni. A szociáldemokratapárt vezérszónokának. Kisházi Ödönnek ezzel ellen tétben az volt az álláspontja itt a parlament ben. hogy- a munkásság bérét kell javítani és így kell az életszínvonalat emelni. A két párt nak már most el kell döntenie azt. hogy melyik utat választják: a drágaságot akarják e letörni, vagy a munkabéreket akarják-e emelni, mert a kettő egyszerre nem megy. À drágaság kérdésében Vas Zoltán minitiz 1er úr május hó 24-én összehívott egy érteke/. Letet és ezen megint kutatták a drágaság okait. Ezen az értekezleten a Ház jelen volt alelnöke. Kossa [stván' a fejéreütött, n szegnek, mondván: az a hiba. hogy egy típnseipön 40—50 forint adó van. Ami áll a típuscipőre, az áll a leienkától a koporsóig minden iparcikkre. Ha egy 120 forintos típuscipőn 50 forint adó van, akkor ugyanannyi :u|ó van a pelenkától a ko porsóig minden iparcikken. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, miért nem tudja Beehtler Péter' alpolgármester úr felfe i'ez.iii azt. hogy hol a drágaság oka? A drágaság oka az az adórendszer, amelyé! a reakció vezeteti; be az elmúlt 2.") esztendő alatt ; melyet a denmkrtiikns pénzügyi rendszer még tökéletesebben kifejlesztett annyira, hogy most már-a termelésnek, a termékek értékének nem II), 15, hanem 411 át) százalékéit veszi el adó alakjában. Amíg ez így marad, addig ne nagyképűsködjenek ;i/. ankéteken és értekezleteken. né csapják ös,sze a kezükéi farizeus módon, mondván, hogy senki sein tudja., mi a drágaság oka Forduljanak Kossa lstxán képviselőtársamhoz, ő megmondja. Ha egy típnseipön -II) ,11) forint adó v in és ugyanennyi va.n a pelenkán, a koporsoff é.s a köztük levő egyéb cikkeken, ez azt jelenti, hogy a magyar állam az adok útján elknnninnizálja a termelés értékének 50 százalékát. Kákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes úr ; zt mondta minapi beszédébem hogy a Weiss Manfréd üzemek termetese a ta\al> novemberi termelési viszony óikhoz képest át) százalékkal emelkedett- Igaza van. IV azt is mondta, hogy ezzel szemben a munkások bérc és a tiszt vise lök fizetése nem emelkedett így. V^y másik megállapítás szerint a munkabérek csak 14 Ki százalékkal emelkedtek. Kérdem, mi ennek az oka.' Vájjon kik vágták zsebre az 50 százalékos töhbtornielés eredményéi? A gazdasági hatalmai; a kezükbe,i t rtó tőkések-e, azoknak a pereputtya e. azoknak a kapós dt részei-e. vagy pedig a munkáik.' Rákosi Mátyás megállapítja, hagy a munkások nem vágták zsebre, mert a límnká sok nyomorognak, éheznek, koplalnak. Mit ért akkor" a többtermelési (Spitálszky Károly (szd): He lett invesztá'va az üzembe!) T. kép viseíötársam. bocsánatoi kérek, én nem (,/

^ vettem észre. Ku úg> láttam, hogy a spekulánsok rakták zsebre a többlétét. (Spitálszky Károly (szd): Nem látta maga azt az idején! Meg kell nézni, hogy festnios't!) Kehei, hogy oda is invesztáltak, de az az áj arisztokrácia, az az új spekuláns társaság, amely soha nem latot 1 jólétre lett szert, az; bizonyítja, hogy a «nun kasok szája »dől a kenyeret ezek az enyves kezek vonják el megint. (Uoy ran! Uffíi ran! a