Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-131

931 A nemzetgyűlés Lit. ülése 1947. éri jé ni us hét 19-én, csiitör ökön. 932 szabadságpárton. — Spitálszky Károly (szd): Ha tud ilyeneket, miért nenl jelenti felt) T. képviselőtársam, nom ón vagyok a belügymi niszter, nem én vagyok a gazdasági rendőrség fajé« ón oaak nyitott szemmel járóik az életbein és nem vagyok hajlandó leragadni és elhall" gatni. amit túszt áu látok. De. t. képviselőtár­saim, ön. mint a szociáldemokraitapártniak tagja nem volt lient az előbb, amikor felolvassam, sa* ját- pártlapjának, a Népszavának cikkét- Fel­olvastam hogy a Népszava, tehát az ön pártjá­nak lapja, állapítja meg, bogy az enyves kezek változatlanul megvannak és leszedik a tejfelt a munkásság bőréről. Ilyen körülményiek között, ön helyeseljen és tapsoljon nekem. T. Nemzetgyűlés! En éhben a parlamentben néhányszor már megmondtam, bogy azokat a szocialista orvosszereket, amelyekért a munir kásság idestova hetven esztendő óta harcol, (Egg hang a szabadságpárton: Hetvenöt év óla!) a munkánpárlok mist csodálatosképpen nem hajlandók elővenni. A »kartellek megvam­nak. a magánmonopóliumiok, az állami momo póliumok változat kínul megvannak- A védő­vamok változatlanul megvannak. Adórendsze­rünk a régi feudális kapitalista adórendszer­nek hatványozott kiadása és folytatása. (Kis* Ferenc (msz): A dézsma is megvan!) Amikor az egész gazdasági szektor a raun j káspártok kezében van. nem értein, miért nem veszik elő régi programinjukat. hogy szigo­rúan ahhoz nartva magukat és leegyszerűsítve e/4 a magyar gazdasági életet, megvalósítsák progiramtmjukat. Miért tűrik az egykezeket még mindig? Miért tűrik akárkinek kezében? Mert itűriík! Mert, amint Bán An ta ... (Menus Mesne (sad): A képviselő úr n szövetkezetek ellen is beszéli Valamit kell csinálni! A szövetke­zet sem tetszik, ez sem tetszik, semmii sem tetszik! — Kiss Ferenc (insz): Halijuk a szó­nokot!) T. Képviselőtársamnak igaza van, de engedje meg nekem, hogy amíg a szövetkeze­teket agyon tudjuk tömni állami pénzekkel, hogy beinduljanak, én még addig sem tűröm meg az enyves kezeket, és hcn én vagyok a koT* inány. egyszerű rendszabályokkal, néhány tör­vény szakasszal ki tudom zárni annak lethefő ségét, hogy itt agyonlophassáik magukat» ad­dig, amíg a munkásság éhezik ebben az ország­ban. (Spitálszky Károly (szd): Csak kritikát I hallunk, javaslatot még nem kaptunk! — Kiss Ferenc (msz): Halljuk a szónokot!) Bán Antal miniszter úr Szegeden ott vol* a kisiparosok gyűlésén. A minisTiíer úr ott fe­dezte fel azt, hogy Szeged milyen messze van Budapesttől és a gy ár telepe k'tiől és a bányate­lepektől (Derültség a szm'adságpárton.) Ott látta, hogy miért nem tud dolgozni Szeged ipa­rossága. Mert borzasztóan drága a szállítás tarifája! Tehát megint az állami üzem drága. Természetesen nem tudnak dolgozni, hogyan tudnának termelni Budapesttől akárcsak 70 kilómé;erre is, amikor a fuvarköltség megesz mindent. Hogyan legyen Budapesten olcsó a káposzta, a kalarábé, a saláta és minden ögyéb, ji.nnikor megeszi a szállítási költség és az a kartell, amely már a »szállítást is egyes mo nopolizált társaságok kezébe adta. Hogyan tudna ez az ország és Budapert; népe olesőn élni, amikor privilegizált cégek­nek kezébe adják az élet hatalmait? Hányszor mondtam: bízzák az emberekre a keresik cd e lem lebonyolítását, bízzák arra a. többszázezer egyszerű kereskedőre és engedjék meg már; egyszer & parasztoknak, hogy felhozzák Buda pestre ők az élelmet. Nem lesz itt koplalás, ha megindul az országból egy félmillió paraszt haivonkint és felhozza az élelmet ide. Miért élhez te tik mesterségesen ezt a sze­rencsétlen hudapesiti munkásságot? psak. azért, hogy a nagyvásárcsarnokban a privile­gizált, monopolista helyzetben levő cégeknek, egyéneknek, rokonoknak, si bereknek, speku­lánsoknak meg nem szolgált pénzügyi profi­tot adjanak. Mintha nem volna feje ennek a kormá.nynak és ennek a nemzetgyűlésnek. hanem valamennyien a könyökünkkel gondol koznánk. Ilyen egyszerű dolgot nem akarnak megérteni és .nincs lelkiereje, nkics akarat­ereje egyik pártnak sem, hogy vezetőinek a fejére üssön, hogy: Uram. menjen ön el mun­kásnak, koplaljon ön. nyomorogjon ö.i és azután adjon monopóliumokat és tiltsa meg, hogy a magyar nép feljöjjön és élelmet boz zon Budapestre. T. Nemzetgyűlés! Ha én meg tudtam volna menteni pántomat, fellázítanám a magyar pórnépet, hogy ne törődjenek a monopó­liumokkal, ne törődjenek az enyves kezekkel, hanem induljanak útnak és hozzák ide az élelmet ennek a fővárosnak; mert mégis csak lehetetlen dolog Európa kánná uján, hogy zsemlyét lehet kapni Budapesten, de kenyér­hez napok óit a nem tudunk hozzájutni, sein én, sem munkástársaim. (TTgy van! a ki s gaz dapárl oldalán.) T. Nemzetgyűlés! En az első perctől kezdye híve voltam és híve vagyok a terv­gazdálkodásnak. Helyeslem a hároméves ter v «t. mert az nem egyéb - csak a címe olyan különös — mint egy beruházási programúi, hogy lerombolt, szétrombolt iparunkaít és mezőgazdaságunkat befektetésekkel hozzuk annyira rendbe, hogy tudjon megint termelni az ország számára. En nem értem az ellen­szenvet jobbról és balról a hároméves itervvel szemben. (Kiss Ferenc (msz): Vérátömlesztés lesz!) Ez egy egyszerű beruházási programúi. Vas Zoltán kissé túllőtt a célon, amikor azt mondotta, hogy a békebeli 127 százalékra fog felemelkedni a termelés három év nmlva. Világosan megállapították a báromévcs terv szaíkértői. megállapították a kommunista szak­értők, hogy a termelés a békebelinek 80 szá­zalékára fog felemelkedni, a szociáldemokrata­párt szakértői pedig megmondották, hogy bol­dogok lesznek, ha 78 százalékát elérjük a békebeli termelésnek. (Kovács István (kp): Ezt sethol inéin mondták! Bosszul olvasta el az adatokat! Az életszínvonal emelkedik eny­nyire! — Nagyiván János (msz): A nyomor meg fokozódik!) T. Képviselőtársam, én elolvastam mind­két párt hároméves tervét; az egyikben vilá­gosan benne van, hogy su szazaiekra remélik felemelni a termést, a másikban pedig, hogy 78 százalékra. (Kovács István (kp): 109!) Ha pe dig Vas Zoltán az életszínvonalnak 127 száza lékra való felemeléséről beszélt, akkor én ezt kézből megkontrázom, t. képviselőtársam, mert ha az a rendszer, amely most is, az 50 száza­lékos termelési többlet mellett, a munkásság­nak nem tud többet juttatni, csak 14 iszázalé­kos béremelést, így fog (továbbmenni augusz­tus (dseje után is, akkor a termelés el fogja érni a békebelinek SO százalékát, de a munka­bérek ott fognak maradni, ahol voltak vagy aránytalanul csekély emelkedést érnek el. Ezért tehát n gyökerét kell kitépni a reakció

Next

/
Thumbnails
Contents