Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-131

923 A nemzetgyűlés 131. ütése 1947 l.iini apparátus ennyire felszerelt ha ezt a há rom iáé fél milliárdnyi kö'esönt a magvar népnek kellett volna [megtakarítania 1 Hol lettünk volna 'meg a-'tó] a fejlődéstől, amely még most sem elegendő és nagyon sok kívánnivalói hagy maga ulán? Súlyos, rejtély előliem a miniszterelnök úrnak ez az elszánt kiállása ;i

z államosítás kérdéseben, és nagyon megnyugtatott volna és talán a pártját is megnvng«tatta volna, ha közölte volna azokat az okokat, amelyek ennek előadására és kijelentésére őt Késztettek. A hároméves tervvel a miniszterelnök úr Is részletesen foglalkozik. íln csak egyetlen kijelentését tartom szükségesnek megemlíteni, amely ellentétben áll a hároméves terv céljával és jellegével. Nevezetesen idáig azt tudtuk az agitációhól, a koalíciós pártok megbeszélései azt domborították ki, hogy a hároméves terv, lényegében a magyar mezőgazdaság újjáépítését, felszerelését és 'korszerűvé tételét szolgálja. Ennek ellenére a miniszterelnök úr azt mondja, hogy a hároméves terv. tengelyébon az ipar fejlesztése áll. Méltóztassanak megengedni, hogy egypár szóval reflektáljak erre. Hogy a magyar iparnak a jövőben mi lesz a helyzete, az l'iigg az általános nemzetközi helyzettől, függ a .nemzetközi kapcsolatok mikénti alakulásától. IIa tehát a hároméves tervet kizárólag az Iparfejlesztésre alapítjuk, Illetve a hároméves lerv tengelyébe az ipart illesztjük, akkor esetleg a magyar gazdasági élet abba a helyzetbe kerül, hogy olyan iparokat támaszt fel. amelyek a későbbi nemzet' közileg meginduló vérkeringés folyilán kikerülnek a működésből, kikerülnék a forgalomból. Tehát mennyivel célszerűbb volna, minden erőt és minden energiát a mezőgazdaság korszerűvétételére fordítani, meri az biztos, hogy bármit hozzon is a sors, bármilyen is legyen akár tőszomszédságunkban, akár a világ minden táján a mezőgazdaság előrehaladása, a magyar paraszti tömegeknek mindig meg kell adni a módot és lehetőséget arra. hogy gazdaságosam tudjanak termelni és gazdasági fejlődésüket szolgálni tudják. A miniszterelnök úr a régi dinnyéslajosi formát matatja, a régi kisgazdapárti szellemet demonstráljál amikor a fakultatív hitoktatás kérdéséről megemlékezett. Ez részünkre különös elégtétel, különösen részemre) aki ab-, ban a szerencsében részesültem, htgy a meg" ajánlási vita .során ezzel a kérdéssel foglalkozhattam. Azt a kérdést lettem fel, hogy a független kisgazdapárt vezetősége miért tartja annyira fontosnak és annyira szükségesnek éppen az ő tömegéit megbontó kérdés feltevését. Kifogásoltam, hogy éppen az ideiglenes főtitkár úr vei'i fel ezt a

r kérdést és teszi a kisgazdapatt tömegei részére nehézzé a párttal való ögytittfaaladást. Akkor nagyon fölényes kioktatásban ( fésültem, Természetesen nem a demokrácia módszerei szerint. Sem az államtitkár úr, sem a kultuszminiszter úr nem ott adta meg a választ, ahol nekem is módom va.n reflektálni, hanem ott, ahol nekem nines módom válaszolni. Az , államtitkár úr a Magyar Nemzet ben azzal védekezett ez ellen a panasz és kifogás ellen, hogy én, akit a kisgazdapártból kiszorítottak, am a kisgazdapártban politikai meggyőződésemel akkor már nem tudtam szolgálni, ezt a beszédei azért mondom el, mert az ő helyére törekszem. Én nem tudom, hogyan becsüli az igen t. államtitkár úr azt évi június hó líhén, csütör ökön. 924 a pozíciót, amelyet betöltött. Én nem hiszem, hogy azt ol.va.n dicsőséggel, olyan tisztaság" ban és olyan rendben hagyta volna el, hogy valaki olyan nagyon áhítoznék oda helyérc beülni. (Derültség.) De azt sem hiszem, igen t. Ncnizeitgyűlés, hogy Ortutay miniszter úr ebben valami különösebb politikai érzéket árult volna el. (Felki' állások a partonkívüliek soraiból: Nem!) Egyet tudunk: azt hitte: hegy a fakultat ív vallásoktatás (kérdésének feszogetése, kolportálásia. és védelme részére a Parnasszus felé vezető utat je'enti. (Lévay Zoltán (msz): Ennek ő az apja!) Rövidesen meg kellett^ győződnie arról» hogy most már nagyon kemény helyzetbe jutott Dinnyés Lajos kormányában, mert most már a kuiluszm niszter úrnak válaszolnia kell arra. amii a miniszterelnök úr erről mondott (olvassa): »A közelmúltban éppen azok, akik a felelősségrevonás-elől gyáván megfutamodtak, akkor mint a kormány felelős tényezői minden ok és cél nélkül beledobták a magyar politikai életbe a fakultatív hitoktatás kérdését«. Nem tudom hogyan fogja a miniszter úr rendezni viszonyát a kormányhoz és Dinnyés Lajoshoz. Je úgy érzem, hogy a demokráciában szükséges a politikai helyzetnek, a politikai állásfoglalásoknak a tisztázása. A miniszter szegedi gyerekeket, szegedi kiskorúakat a rendőrség épületébe juttatott azért, mert azoknak az vo't a meggyőződésük, ami a kialíeiós és demokratikus és i:> kommunistapárt által tömjénezett Dinnyés Lajos miniszterelnök úrnak. Kérdeni én, hogyan lehetséges az. hogy a mi niszter úr még mindig összeegyeztethetőnek, találja ezzel a helyét a kormányban és ugyanakkor még nyilvánosan nem járt Canossát, (Felkiáltások a szabadságpárt soraiból: Türelem!) nem jelentette ki, hogy milyen erők szorították erre a .magatartásra (Reicher Endre ípk): Az ambíció!) és azit sem jelentette ki. hogy evvel ő még soha egyet nem értett. (Lévay Zoltán (msz): Vitéz Ko/ma mellett tanulta ezt! Ott volt nevelő!)

80 Nem tudó ni, hogy vitéz Kozm/i mellett tanulta-e vagy volt egy jobb mestere is, (Lévay Zoltán (msz): Még ennél is jobb?) és nagyon csodálkozom rajta, mert a polgári tagozatban, amikor 1942 ben a -ztalingrádi ütközet után olyan könnyű volt érteltmes embernek demokratának lenuV. (Derültség.) amikor már mindenki megszagolhatta flzt, hogy a demokrácia közeleg, (Lévay Zoltán (msz): A pecsenyeillatot) rövidesen itt van, akkor Ortutay miniszter úr abban à polgáriba" gozatban igen eredményes és említésre méltó munkát végzetí Oltványi Imre barátom, igen t. képviselőtársam irányításával, és meg kell mondjam, hogy Ol'ványi Imre: barátom nagyon rossz tanítónak bizonyult. (Derültség.) Most nem tudora, mi az oka ennek az eltévelyedésnek, de több ilyen rossz tanítvány került ki a keze közül. (Derültség.) Például megálla" pílha'tnk. hogy a kisgazdapárti polgári tagozatból.került ki Pálffy-Öszterreieher. a katon.i politikai osztály vezetője, akiről igazán min dent lehet mondani, c-nk azt nein, hogy polgári felfogása és hogy nem a kouininnistapárt legradikálisabb és leghareo^abb szárnyához tartozik, Ide tartozik Sólyom- László, a volt budapesti főkapitány, aki olyan kisgazdapárti volt, hogy a kommunisták tiltakoztak az eltávolítása miatt. Amikor a kisgazdapárt a rendőrségi státus arányosításakor bejelentette, hogy Budapest főkapitányságához pedig egy kisgazdapárti tagot kíván delegálni, akkor a