Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-113

83 A nemzetgyűlés 113. ülése 1947. évi március hó 20-án, csütörtökön. 84 magukat!'— Zaj.) Az előkelőség és a raccsolás jellemezte ezt a társaságot, (Mozgás.) de nem vetitek ^ észre, hogy nevetségessé válnak és nevetségessé teszik azt az egész régi feudális Magyarországot is, ame'íyet külföldön képvisel­tek, azt a feudális Magyarországot, amelyet egyesiek szeretnének visszaállítani, visszahozni. Persze, imég .ma is akadnak, akik igyekez­nek ezeknek w diplomatáknak a szakszerűsé­gét és a szakszerűségen keresztül nélkülözhe­tetlenségét bebizonyít:', n i. 1945-ben a külügyminisztérium igazolásra szólította fel ezeket a diplomatákat, felszólí­totta őket, hogy térjenek haza. Tudomásom szerint egyedül Velics követ és nélhány követ­ségi beosztott tisztviselő tért haiza, a töbibiek bizony, leültek és számítást végeztek. Kiszá­mították ai dolgokat és megálLapították azt, hogy a kintmaradt Kállay-féle emigrációs alap 8 millió svájci frankja jobb megélhetést, könnyebb életet biztosít számúikra, mint haza­jönni és resztvenni a demokrácia keretében öa ország újjáépítésében. Ehhez az elhatározáshoz természetesen egy kis politikai félelem is járult, nieit a leg­többjük meggyőződésisel uszított a Szovjetunió ellen ós egészen addig, amíg a háború kime­netele kétaóflftelehnté nom vált, németbarát poli­tikát is folytatott, itt pedig horthysta) politi­kát folytattak belpolitikai vonakozásban, egé­szen Szá'asi hatalomrajutásáig. Szálasi már nem «makkojt nekik, azt a társaságot már nem tartották elég szalonképesnek. A választás ez volt: egyik oldalon 8 millió svájci frank és biztos menedékhely, a másik oldalon az építő munkában való részvétel és expiálás. ök úgy döntöttek, hogy megtagadták n demokratikus Magyarországot, amely Magyarország va'ó­bán nem az ő országuk, amely megszüntette a nagybirtokrendszert, eltörölte az ezzel járó nemesi címet éis főnemesi előjogokat, megszün­tette a hangulatos címeket és öntudatra éb­resztette a dolgozókat ebben az országban. Természetesen az előbb említett összegből futott a demokráciaellenes sajtó támogatására is, sőt ai köztársaság elleni összeesküvés finan­szírozására!. Itt joggal fe'tehetjük a kérdést, miért nem lépett fel követségei útján a. kül­ügyminisztérium ezekkel a disszidensékkel szemben erélyasebben 'és miért tűri ott is, ahol külképviseletünk működik, nogy ezek szaba­don garázdálkodjanak! Nem tudom elkép­zelni, hogy a szocialista vezetés alatt ál ó Franciaország vagy a munkáspárti Anglia, vagy Svájc, vagy akár Amerika nem segítene abban, hogy ezeket a politikai kalandorokat híróság e'lé tudjuk állítani, egészen egyszerűen közönséges bűncselekmények miatt, mert » magyar áilam, a magyar dolgozók, jogot» tulaj­donát képező vagyonokat sikkasztják el azért hogy Baját céljaiikra és a demokrácia elleni állandó izgatásra használják ezeket fel. A napilapokban olvastuk, hogy a külügy­miniszteri um lépéseket tesz ebben az irány­ban és bevonja a disszidens diplomaták útle­velét. Ezzel szemben sajnos, az a helyzet, hogy bár Franciaországgal 1946 júniusa, Olaszor­szággal 1946 áprilisa, Svájccal és Törökor­szággal 1946 ősze óta diplomáciai kapcsolat­han állunk, ezekben az országokban is még egészen vígan folyik ez a gálád já ék. Nem tudom, nem kellene-e a külügyminiszter úr­nak utánanéznie, hogy az illető követek és ügyvivők valóban végrehajtják-e az utasításo­kat, nem tudom, hogy megtörténik-e az ellen­őrzés ezen a vonalon? Tudunk arról, hogy egyes nyugati államokban azzal a megokolás­sal tagadták meg a diszidens diplomaták út­levelének bevonását, hogy nincs módjukban más útlevelet adni a követ úrnak ezek részére, útlevél nélkül pedig külföldön nem lehet lar­tózkodni. Ez volt az indok. Nem tudom, hogy kellő erővel képviselik-e követségeink a ma­gyar állam álláspontját a diszidens alap visz­szaszerzése tekintetében is, nem tudom, hogy csak követségeinket terhelik-e ebben a tekin­tetben bizonyos mulasztások és hogy a köz­ponti külügyi kormányzat is megtett-e min­dent az alap visszaszerzése érdekében? (Milas­sin Kornél (msz): Ellenzéki beszéd!) Be tudnám bizonyítani és be is bizonyítom, ha a külügyminiszter úr úgy kívánja, hogy nagyon sok demokratikus törekvés megakad az úgynevezett követi tanácsban. Ennek a ta­nácsnak tagjai pártonkívüli követek, akik ma is. döntő tényezők, úgynevezett nélkülözhetet­len szakemberek. (Az elnök" csenget.) Befejezem. Ezek az urak megőrizni pró­bálják a régi minisztériumi levegőt, a régi. szellemet, beleszólnak a s'/emélyzeti kérdé­sekbe (Pászthory István Onsz): Szóval támadja *i külügyminisztert?) és minden kulcspozíciót a maguk embereivel próbálnak betölteni. Mivel látjuk, hogy a külügyminiszter úr­ban megvan a teljes jó-szándék... (MiJassin Kornél (msz): Most lesz koalícióképes a be­széd! — Lévay Zoltán (mas): Fő a vége!) Elnök: Csendet kérők, kérji viselő urak! Szurdi István (szd): . .bizalommal visel­tetünk iránta. Nem követjük azt a metodikát, hogy mindenkinek a személyéi- be fröcsköljük érvek és bizonyítékok helyett. Igenis, bizalom­mal viseltetünk a miniszter úr iránt, és kér­jük, számolja fel a külüs'yminiszlériumban a jó szakemberek legendáját, mert ezt megdön­tötték a demokratikus külügyi tisztviselők pozitív cselekedetei. A kiVügyi költciésrvetess* a magam és pár­tom nevében elfogadom. (Taps a szociáldemo* kr ata"párton.) Elnök: Kíván még valaki a tárcához álta­lánosságban hozzászólni 1 ? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó úr kivan szólni. Padányi Gulyás Béla (kg) előadó: T. Nem­zetgyűlés! Tekintettel arra, hoíry a külügy­miniszter úr másodszori felszólalásában a részlegekre nézve is felelt, engem körülbelül felmentett az alól a kötelezettség alól, hogy az egyes felszólalásokra külön válaszoljak. , Egy kérdésre vonatkozólag azonban meg­jegyzést kell tennem, mert, amikor ez felmerült, a külügyminiszter iir nem tartózkodott a teremben. Dr. Kiss képviselőtársán) felvetette a Vatikánnal való kapcsolatok felvételének az ügyét, amit kérelem formájában terjesztett elő. Erre vonatkozólag előadói válaszom az lenne, hogy a költségvetés ezeknek a kapcso­latoknak a felvételét egyáltalán nem zárja ki, és amint előadói előterjesztésemben is meg­említettem, külképviseleteinknek a kiépítése a jelen pillanatban az adott és kapott körülmé­nyek között nem volt lehetséges. Meg vagyok győződve arról, hogy amint Magyarország nor­mális viszonya és szuverenitása helyreáll, akkor ezeknek a kapcsolatoknak a kiépítése is külügyi kormányzatunk egyik fontos fel­adata lesz. * A külügyi előadói beszédet befejezvén, a magam részéről a költségvetést egészében és

Next

/
Thumbnails
Contents