Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-131

903 A nemzetgyűlés 131. ülése 1947. —- Szobek András (kp): Ki dolgozott maguk közül valaha életében? Termelő munikát végeztek valaha? — Az elnök csendet. — Lévay Zoltán (ms'z): Komédiásak] Nem ;i bajtársi vezér szónokol? — Szobek András (kp): Soha életükben nem dolgoztaik! Más verítékéből élitek! — Némethy Jenő (msz): Képmutatók! — Lévay Zoltán (msz): A nemzetgyűlés hordó? — Szobek András (kp): Népnyúzó társaság!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. (Egy hang a kommunistapárton: Farizeusok!) Nagy Vince (msz): A magunk módján azit nevezem, hogy a magyar nemzet többségének a módján és akaratiai szerint. (Taps a szabadságpárton. — Közbeszólás a kommunistavártról: A népből élő uraknak! — Révai József (kph ügy van! A többség »nevében! De mit bes<zél maga a többség nevében?) Eu kisebbség vagyok, de maguk is kisebbség! (Kezével mutatja* hogy egész kicsi. — Élénk dcriijtsrg és taps a szabadságpárton és a pártonkívüli éknél. — Révai József (kp): Kommunizmus van Magyarországon? Feleljen rá, ne rágalmazzon!) Csalk akarják megcsinálni! (Révai József r (kp) : Nincs ! — Lévay Zoltán (msz) : A béka felfuvalkodik, vigyázzon! — Oláh Mihály (kp): Hazaárulók! — Révai József (kp): Denunciálnak a külföld felé! Erre használják fel a nemzei! gyűlést! — Fark.as Mihály (kp): A külföldi reakció ügynökei! — Révai József (kp): Ne vegye szájára Kossuth nevét!) A koalíciós kormány miniszterelnöke, Dinnyés miniszterelnök úr. nyilván, a többi koaliiciós pártok, tehát a baloldali pártok hozzájárulásával mondotta el programmját és abban a magántulajdon alapján állónak nevezite magát és kormányát. Eni ugyan bemutattam, hogy a szavak nem fedik a valóságot, — mert az a két gazdasági törvényjavaslat, amelyről szóltam, minden egyéb, csak nem a magántulajdon védelme, rohanás a kollektiv gazdálkodás felé — de, ha a magántulajdon alapján állnak és demokráciát is hirdetnek, engedje meg t. közbeszóló képviselőtársam, hogy a magunk módjának ne mást nevezzek, (Nánási László (pp) Orbán Lászlóval (kp) és Révai Józseffel (kp) kifelé megy a teremből. — Felkiáltások a középen ülő pártonkívüliek közül: Hova megy Nánáslf! — Farkas Mihály (kp): Mi közük hozzá? — Eszterhás György (pk): Egy ki« útbaigazítás! — Oláh Mihály (kp): Hitler-fiókák ne beszéljenek!) mint a demokráciát és a magángazdálkodási elvek alapján való (további kitartást, nem pediig a letérést arról. Igenis, akarjuk a szociális fejlődés útján való haladást (Farkas Mihály (kp): A bankok erősítését, a bankok hatalmának növelését! Ez a szociális politika maguknál! — Sulyok Dezső (msz) gúnyosan: A Dunavölgvi Bank hatalmának növelését! — Farkas Mihály (kp): Mikor lesz Ullmann a ezabadiságpárt díszelnöke? — Ternay István (msz): Államosíitsiik a Dunavölgyn Bankot! — Sulyok Dezső (msz): Monopolhelyzetet akarnak teremteni a Dunavölgyi Banknak! — Farkas Mihály (kp): Mikor lesz üllmanai a .szabadságpárt díszelnöke? — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Oláh Mihály (kp): A kutya ugat, a karavan halad!) Csendet kérek! . N.agy Vince (msz): T. Nemzetgyűlés! Amikor a demokráciát, a visszaélésektől megtisztított demokráciát, a szólásszabadságnak, a gyülekezési jognak, a sajtószabadságnak a demokráciáját, a tiszta választásoknak a deévi június hó 19-én, csütör ökön. 904 mokráciáját akarjuk (Szirmai István (kp): Maguktól tiszta demokráciát!) amikor akarjuk a szociális, irányban; való fejlődést és ebIn vi az irányban hajlandók vagyunk az angol mimkáskormánynak és más fejlett demokráciáknak a fejlődési vonalát is nézni és követni, s nem vagyunk hajlandók még kommunista képviselőtársaink kedvéért és uszítására sem soha a nagybirtokot visszaállítani, se a nagykapitalizmus érdekeit szolgálni, és nem vagyunk hajlandók semmiféle reakciót iámio" gratni ... (Zaj a kommunistapárt soraiban. — Farkas Mihály (kp): Mi akarjuk visszaállítani?) Nem, csak arra uszítanak, hogy mi visszaállítsnk (Apró Antal (kp): Nem az a megbízatásuk maguknak, hogy a bankok ellen beszéljenek!) vagy hirdessük. T. Nemzetgyűlés! Azzal zárom beszédemet, hogy a Dinnyés-kormány nem kelt több szimpátiát maga iránit, mint amennyit a Nagy Ferenc-kormány keltett. Ha pedig Nagy Ferenc kormánya iránt tökéletes bizalmatlansággal voltunk, a Dinnyés-kormánnyal szemben születési körülményei, a miniszterelnök úr elhangzott szavai, a mögött« levő tények, alkotmányellenes magatartása, a szabadságjogok, a gyülekezési jog és a sajtószabadság terén már kimutatott nem tevőleges, hanem ellenkezőleg, a szabadságjogok megsértését elnéző magatartás« miatt a legmélységesebb bizalmatlansággal és aggódó félelemmel viseltetem. (Farkas Mihály (kp): Kibírja a kormány!) Óva intem Dinnyés miniszterelnök urat, akit talán az életben síiker fog érni, gondolja meg, hogy az utókornak áldása vagy gyalázata fogie munkájához tapadni ('Zaj és felháborodás a kommunistapárt soraiban.), ha nem a nemzet, hanem egy kisebbség érdekeit fogja szolgálni. (Taps a pártonkívülieknél és a szabadságpárton. — A szónokot számosain üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Vörös Vince jegyző: Pfeiffer Zoltán! (Egy hang a kommunistapárton: Jöniai másik!) Pfeiffer Zoltán (pk): T. Nemzetgyűlés! Nagy érdeklődéssel vártam Dinnyés Lajos kormányának, annak a Dinnyés Lajosnak a, bemutatkozását, akivel én tizenöt éven keresztül együtt küzdöttem a kisgazda pártban a' demokráciáért, az emberi szabadságjogokért a reakció ellen. Ez a találkozásunk, amely ben" nünket tizenölt év előtt összehozott, azután a múlt harcok közös cin léke feljogosít engem arra, hogy feltételezzem: ugyanazt a harcos, ugyanazt a demokrata Dinnyés Lajost italálom itt a miniszterelnöki székiben, akit én a kisgazdapárt soraiban megismerten), hiszen ő több, mint két cikluson keresztül küzdött és ,

s a kisgazdapárt legkeményebb képviselői közé tartozott. Sohasem alkudott meg a hatalommal mindig az emberi s/.ahadságjogokért szállt küzdelembe, és mindaddig küzdött ebben a teremben a parasztság boldogulásáért, a parasztság feltámadásáért míg 1939-ben éppen Milotayval szemben bukott el, mert a Milotay mögé sorakozó reakció nem volt hajlandó Dinnyés Lajost a parlamentbe beengedni. Azután nem találkoztam vele, mert 1939 után egy. rövid időre felhagyott a polMikával. katona lett, és csak akkor láttam őt újból, amikor 1944-ben egy Tisza István utcai kis üzlethelyiségben már gazdasági tevékenységet folytattott. Ott sem tagadta meg azonban nur -