Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-113
81 A nemzetgyűlés 113. ülése 1947. gyár demokráciát a magyar munkások, dolgozok és parasztok képviselhetik igazán. Ezt nekünk el kell kezdenünk, mégpedig igen gyorsan, mert azt nem bízhatjuk a mostani diplomáciára, hiszen azok régi úri, dzsentri származásúak, és ha rájuk bízzuk ezt a kérdést, ezek mindig a hasonszőrűeket fogják beemelni maguk közé. így sohasem lesz igazán a népből való diplomáciánk. Már pedig tudomásul kell venni azt is, hogy akár keleten, akár nyugaton a dolgozók, a munkások ós parasztok mindig inkább előre törnek a hatalom felé és ezek felé is építeni kell a magyar diplomáciát. (Bölöni György (pk): Helyes!) Sőt szerintem ezt kell a lehető leggyorsabban és legjobban kiépíteni, mert ezé a népi diplomáciáé a jövő mind keleten, mind nyugaton. Az itt elmondottak figyelembevételét kérjük a külügyi, kormányzattól, és bízva abban, hogy ezt a gondolatot magáévá teszi, a magam ós pártom nevelvén is a költségvetést elfogadom. (Taps a parasztpárton, a szociáldemokrata- és a kommunistapárton.) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Gyurkovits Károly jegyző: Szurdi István! Szurdi István (szd): Igen t. Nemzetgyűlés! A békekötés jelenti azt is, hogy az ország visszanyeri szuverenitását, szuverenitásainak • Visszanyerésével pedig nemcsak jogokat,, hanem egy csomó kötelezettségeiket is eil kell vállalnia, kötelezettségekeit a külügyi kormányzat vonalán is. A külügyi kormányzat kötelességei közé tartozik, hogy külföldön védelmezze fiatal magyar demokráciánkat azokkal szemóén, akik be akarjálki mocskolni és vigyázzon arra, hogy fiatal magyar'demokráciánkról ne eltorzított kép kerüljön a külföld szeme elé. Ebhez két dolog szükséges: egy jól működő központi külügyi apparátus és hivatásuk magaslatán álló külföldi követségek. Elöljáróban meg szeretném állapítani, h°gy bírálatom javító szándékú. Néhány szót szeretnéJk elmondani a külügyi apparátusról és annak hibáiról, ahogyan mi látjuk. A minisztérium apparátusa szerkezetében többé-kevésbbé elavult és alapos restaurációra szorul. Az ideiglenesség állapotát most már a rendszerességnek kell felváltania. Nehezen viselhető el az, hogy fontos osztályok, mint például a politikai és gazdasági osztály mindmáig vezető nélkül vámnak, illetőleg a vezető tisztség ezeken az osztályokon csalk» ideiglenesen van betöltve. Ugyancsak helytelen az is, hogy működnek még olyan osztályok, még hozzá meglehetősen nagy személyzeti létszámmal, '•melyeknek fenntartása már- nem indokolt, mint például a békeelőlkészítő osztály, vagy eddig a fegyverszüneti osztály, ezzel szemben vannak osztályok,. amelyeknek megfelelő alimentálását nem látjuk a költségvetés keretében, amelyek nem rendelkeznek súlyuknak megfelelő személyzeti létszámmal. Ilyen például a nemzetközi munkaügyi osztály, amelynek fontosságát" azt hiszem, teljesen fölösleges külön hangsúlyozni. Ez az osztály három era»érrel dolgozik, ezek közül az egyik a kezelőszemélyzethez tartozik. A kulturális csztály öt togalmazáskarbeli és hatfőnyi kezelőszemélyzettel dolgozik, amit igen kevésnek tartok. A külföldi magyarság ügyével foglalkozó osztályban liárom fogalmazáskarbeli és két kezelőszemélyzetből áll a létszám. Feladata körébe tartozik' az Amerikában élő körülbelül NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ VII. évi március hó 20-án, csütörtökön. 82 600.000 magyar és az Európában szétszórtan élő — a számadatok e tekintetben eltérnek — 2.5—3 milliónyi magyar ügyeinek intézése külügyi mihiszterális vonalon. . Ha a költségvetés összegszerű részleteit nézem, akkor nem tudok magyarázatot adni arra, hogy a külügyi szakoktatás miért szerepel csak 7500 forinttal. Ha a külügyminisztérium részére majd egyéb pénzügyi források is rendelkezésre állnak, nagyon jó lenne, ha a külügyi szakoktatásra magasabb összeget fordítanának. De nekem, mint szocialistának, nem érdektelen az a számadat, hogy például tizenöt követünk külföldön körülbelül kétszer annyi jövedelmet élvez, mint a külügy minisztérium 289 alkalmazottja, közöttük a külügyminiszter és három nagykövét. Azután szerettelek még valamit megállapítani pártvonatkozásban, mégpedig azt,, hogy a szociáldemokratapárt a külügyminisztériumban< ku'jcspozíciót nem tölit be, pedig azt hiszem, hogy még a jóakaratú bírálók előtt sem kétséges az, hogy a szociáldemokratapártnak nemzetközi vonatkozásban igen jók a kapcsolatai, (Pászthory István (msz): Látszik!) súlya és tekiintélye pedig nagy. En nem 'találnám feleslegesnek ezt az erkölcsi tőkét miniszteriális vonatkozásban is kamatoztatni. (Pászthory István (msz) gúnyosan: Még egy 7 államtitkárt!) Lehet, hogy a szociáldemokratapártnak nincsenek olyan külügyi kapcsolatai, mint — mondjuk — a közbeszóló képviselő úrnak, (Egy hang a kisgazdapárt soraiból: Valószínűleg!) de ha az ön kapcsolattal nagyobbak, akkor lessék azokat felbasználni és kamatoztatni. (Vásáry József (msz) gúnyosam: Nagyon sok eredményt értünk el! — Pászthory István (msz) gúnyosam: Sokat értünk el!) Igen, ez köztudomású. (Vásáry József (msz): Látszik!) A költségvetési vita során bírálat tárgyává szeretném tenni az elmondottakon kívül a külügyi kormánynak azf, à mulasztását, hogy a disszidens diplomaták c'IIen nem használt fel minden rendelkezésére álló eszközt, pedig köztudomású, hogy Európában, sőt világszerte ezeknek a diplomaiáknak közreműködésével, sőt vezetésiévé 1 ! milyen rágalomhadjárat folyik a demokratikus Magyarország ellen. Két évvel a felszabadulás után- Az ezt a rágalomhadjáratot 1 folytatók között (Vásáry József (msz): A magyar rádió is eleget rága'ímaz!) a szabadságpárti képviselők számos kapcsolatát tudjuk. A legutóbb itt a nemzetgyűlésben tettük szóvá Némethy képviselő úr kapcsolatát a nemzetközi fasiszta Wettdlerrel. (Vásáry József (msz): Nemzetközi 1 ? — Pászthory István (msz): Mi az? — Lévay Zoltán (msz): Vannak nemzetközi fasiisaták is?) Érthetetlen előttünk, hogy ezek a diplomaták és a hozzájuk tartozó siserahad úgyszólván zavartalan fejtheti, ki működését a demokrácia ellen. Körülbelül száz diplomata tartozik ebbe a demokráciaellenes dip'omata klikkbe. A Horthy-rendszer által kitermelt diplomatákról beszélek, azokról a lakáj típusú diplomatákról, felfelé törtető, lefelé taposó emberekről akik egyre büszkén prüszköltek gentry-származásukkal, akíiknek az volt a legfontosabb a külügyi szolgálatban, hogy az illusztrált lapokban minél többször legyenek lefényképezve előkelő társaságban. (Vásáry József (msz): Ma is szeretik lefényképeztetni 0
