Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-129

845 A nemzetgyűlés 129. ülése 1947. Elnök: Sulyok képviselő urat rendreutasítom. (Zaj.) Sulyok Dezső (msz): T. Nemzetgyűlés! A másik oldalon tehát szemben áll a paraszti magyar politikussal a dialektikus politikát képviselő marxista politikus, aki belevitte Nagy Ferencet az egérfogóba, ott összevissza rázta, rázta addig, amíg minden értékét elvesztette és akkor a végén — és itt van a nagy politikai tudomány és fogás — kiengedte és kegyelmet gyakorolt vele szemben, mert ha nem engedte volna ki, hanem mártírt csinál belőle, akkor a magyar parasztnak a szemében ideállá emelte volna (Révai József (kp): Ki engedte ki? Megint mi ez? — Zaj.) akihez, mint áldozathoz járulna és akit mint áldozatot tekintene. (Révai József (kp): Nem ismeri a tényeket képviselő úr! — Sz,ahó Piroska (kp): Ismeri, csak elferdíti!) De Nagy Ferencet kiengedték külföldre és most azt lehet mondani: ime ez a szemétre kirázott politikus volt a ti ideálotok. Ez a legnagyobb mesterfogása annak a politikának, amelyet Naery Ferenccel szemben itt végigcsináltak. (Ugy van! Ugy van! — Taps a szabadságpártan és a pártonkivülieknél. — Nagy Imre (kp): Szóval Nagy Ferenc ártatlan? — Farkas Mihály (kp): Ügyvéd úr, válaszoljon: összeesküvő volt-e Nagy Ferenc vagy nem? Hazaáruló-e vagy nem? Erre válaszoljon, uram!) Nem ismerem az ügy iratait. (Révai József (kp): Védi-e vagy nem? — Farkas Mihály (kp): összeesküvő volt? Erre válaszoljon!) Nem tudom! (Farkas Mihály (kp): Ez is válasiz! — Egy hancr u kommunistapárton: Akkor mit beszél.) Egyelőre azt állítom, hogy ma is a parasztság képviselőié! (Révai József (kp): A parasztság kénviselője ma Nagy Ferenc? _ Farkas Mihálv (kp): Erre tessék válaszolni! — Révai József (kp): Azt állította, hogy igen! — Nagy zaj.) Nagy Ferenc, akármilyen változásokon megy keresztülnem lehet más, mint ami az ő lényege, ő minden körülmények között masrvar paraszt marad- (Egy hang a kommunistapárton: Akkor is az urakkal szűri össze a levet! — Zaj. — Révai József (kp): Ez jezsuitizmus, tisztelt uraim! — Folytonos zaj. — Az elnök csenget.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Sulyok Dezső (msz): Erre a kérdésre is megadom a választ Révai képviselőtársamnak. Nagy Ferenc csinálhatott volna jó polititkát. vagy csinálhatott rossz politikát, de akármit csinált és akárhogyan végezte is karrierjét, nem lehet más, mint magyar paraszt, mert hiszen senki önmagából ki nem léphet... (Révai József (kp) : Más nem látott "felkapaszkodott parasztokat, akik elárulták osztályukat? Mi már láttunk! — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Sulyok Dezső (msz) ... és nem p alakulhat át mássá, mint ami a lényege.. (Révai József (kp): Dehogy is nem! Láttunk már olyanokat!) Visszatérve már most beszédem félbeszakított fonalára, ha ezt a politikát. amely Nagy Ferencet idáig jntattá, (Farkas Mihály (kp): Ki juttatta idáig? — Felkiáltások a szabadságpárton: Tessék hagyni beszélni! Majd meg fogja mondani!) mint öncélú poldtiikát veszem figyelembe, akkor csak gratulálni lehet hozzá, ha azonban mint magyar történelemformáló tényezőt tekintem, akkor el kell ítélnem és el kell róla fordítanom tekinteteévi június hó 12-én, csütörtökön. 846 met. mint olyantól, amiről szeretném, hogyha a magyar politikában nem ismétlődnék meg többé soha. T. Nemzetgyűlés! Nézzük meg most azt. hogy ennek a politikának ötnegyed éve alatt hová fejlődtek a magyar közállapotok. Mindenekelőtt meg kell állapítanunk azt, hogy Magyarországon most nincs sajtó- és véleménynyilvánítási szabadság. (Ugy van! Uov van! — Taps a szabadságpárton. — Farka« Mihály (kp): A fasisztáknak nem is lesz. =— Helyeslés a kommunistapárton.) Nem szeretnék folyton kitérőkkel beszélni és folyton közbeszólásokkal foglalkozni, de egyszer már nézzünk szembe ezzel a szerencsétlen váddal, hogy mi fasiszták vagyunk. Ha ennek bizonyítására elég egy dialektikus módon bevetett vád. amit azonban az ég világán semmi mással nem lehet alátámasztani, (Révai József (kp): Csak a hódmezővásárhelyi beszédével képviselő úr! Az elég erre!) akkor bizonyítani lehet, ha azonban tetteinket, szavainkat, viselkedésünket a nyíltban és a jelenben elfoglalt politikaií álláspontunkat.«. (Révai József (kp): Agitációjukban a nép között másként beszél, mint itt! Ez is jezsuitizmus!) Ismétlem, ha tehát szavainkat, multunkat és jelenünket tekintik, akkor, ha becsületes ellenfelek és az igazságot akarják megállapítani, nem mondhatnak mást, mint azt. (Révai József (kp): Csakhogy nem a szavaikat, íhanem a tetteiket kell tekintetbe vennünk!) hogy mi a demokráciáért harcolunk. Egyszerűen: a demokráciának nem azért a válfajáért amelyet önök helyesnek tartanak.. • (Orbán^ László (kp): Kutyából nem lesz szalonna és Gömbös tanítványából nem lesz demokrata. — Gúnyos derültség a pártonkivülieknél.) ízlésem tiltja, hogy mindenféle embernek mindenféle közbeszólására válaszoljak. (Szabó Piroska (kp): Kijön a sodrából képviselő úr! — Derültség. — FelhbáMások a szabadságpártban: Ne izguljon, Piroska!) Piroska legyen csendben, mert, ha magát nézem, akkor kijövök a sodromból. (Élénk derültség és taps a szabadságpárton. — Révai József (kp) nevetve: Ez hiba, képviselő úr! — Szabó Piroska (kp): Nagyon szellemes! Engedje meg, hogy csodáljam! — Révai József (kp): Ha proletár asszonyt lát, kijön a sodrából?) Amit ön csi^ nál. az az ön értelmezésében vett jezsuitizmus. (Nagy tays a középen ülő pártonkivüliek és a szabadságpárt csoportjában. — Révai József (kp): Magyarázza meg szavait a "képviselő úr! Ha egy proletár asszonyt lát, miért jön ki a sodrából? — Folytonos zaj és közbekiáltások a szabadságpárton Révai József felé: Benzinproletár! .— Révai József (kp): A kirúzsozott ajkú és piroskörmű hölgyek az ideáljai?! — Futó Dezső (pk) Révai József felé: Olvassa fel a versét! — Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Apró Antal (kp) a középen ülö közbeszóló pártonkivüliek és Futó Dezső felé: Kakuktojá" sok! Ott is kakuktojások vannak!) Sulyok Dezső (msz): T. Nemzetgyűlés! Hogy mondanivalóimban némi rendet és rendszert tudjak teremteni ez után a vihar után, mindenekelőtt azt kell ki jelentenem : én szívesen versenyzek politikai szónoklatban # a parlament bármely tagjával, azonban cinizmusban Révai Józseffel a versenyt nem tu" dom felvenni. Megadom magamat, vele ezen a téren nem is kívánok versenyezni. (Helyeslés és taps a szabadságpárton, — Török Júlia (szd): A mai beszéde nem ezt