Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-129

W A nemzetgyűlés 129. ûlèse l9if. «ág ügyvitelében tanúsított magatartása miatt és rámutattattam arra. hogy a West-Orient a maga egészében nem felel meg azoknak az erkölcsi követelményeknek, amelyeket egy demokratikus állam a maga szerveitől kell, hogy megkívánjon és megköveteljen. Akkor ahelyett, hogy a demokrácia érdekében egyedül lehetséges utat választották volna: elrendelték volna a vizsgálatot a West-Orient ügyében és megnézték volna a West-Orient ügyködésének tükrében, hogy ki is az a Gordon Ferenc, — ezt a bírálatot mint a demokrácia ellen irányuló támadásit utasították vissza, tovább hagyták Gordon Ferencet pályáján futni, míg azután elkövetkezett az idő, amikor külföldre került, éppem Svájcba, a nemzetközi összeköttetéseknek ebbe a fontos csomópontjába és kintléte alatt kellett róla megállapítani azt, amit itthon magunk között is meg lehetett volna egy évvel előbb is állapítani, hogy anyagilag nem megbízható ember. T. Nemzetgyűlés! Ha azt akarjuk, hogy a mostanihoz hasonló megrázkódtatások a jövőben ne érjék demokráciánkat, ha aztakarjuk, hogy ez a demokrácia a nemzet és a nép üdvére szabadon fejlődhessék tovább, akkor meg kell vizsgálnunk azt. mi okpzta ezt a mostani példátlan eltévelyedést, ezt a nyugodtan mondhatom, hatalmas katasztrófát. Természetes dolog, hogy azok, akik a reakció szolgálatában állanak s akiknek célja az» hogy ez a demokrácia ne boldoguljon és ne érvényesüljön, ne tudjon kifejlődni és kiterebélyesedni, ne tudjon mélyebb gyökeret ereszteni a magyar történelemben, fejtegetéseimet nem veszik szívesen, mert a reakció célja az. hogy a hasonló válságok minél gyakrabban és olyan önértékben forduljanak elő. hogy ne csak egyes személyek kompromittáltassanak, hanem idővel maga az elv, maga a demokrácia ás Ugyancsak nem fognak velem egyetérteni azok sem, akik nyíltan vagy leplezve egy baloldali parancsuralom megvalósítására torekednek itt — mert kétségtelenül ilyenek is vannak, — mert ezeknek elgondolásaiba es céljaiba is pontosan beleillenek a hasonló válságok. Azok fognak velem egyetértem, akik valóban demokráciát akarnak itt, (Mozgás a kommunistapárton.) akik nem akarjak, hogy a most (megindult új államvezetés csődbe kerubon, akik a demokráciát meg akarják tisztítani kezdeti betegségeitől és hibáitól, akiknek tehát erdekük és akiknek fontos az. hogy a hasonló megrázkódtatások a jövőben elkerülhetők legyenek. T. Nemzetgyűlés! Már régen túl ^^„,,1, azon, hogy egy nép belw és külpolitikáját kulon lehessen választani, mert ma. amikor a filag annvira egy, amikor a fejlődés iránya a globus minden részén annyira egységes, mar regen tul vagyunk azon. hogy külön belpolitikát es külön külpolitikát lehessen csinálni. A bel- es külpolitika ma már teljesen szervesen összeforrott egészet alkotnak és csak együttesen és egységes szempontok szerint irányíthatok. Valamely népnek, s elsősorban most a magyar népre gondolok, a.bel- és külpolitikai irányát két tényezőcsoport szabja meg. Megszabják ma elsősorban és mindenek felett 2, külső tényezők és csak másodsorban a belső tényezők. A külső tényezők közé tartoznak valamely nép geográfiai elhelyezkedése, szomszédságai, az az adottság,, hogy mely népekkel él együtt és közösen, amely népekre rá van utalva, 8 amely népek részéről kétségtelenül bizonyos nyomásnak van kitéve, de amely népek felé egyúttal és kölcsönösen bizonyos előnyöket is tud élvezni és évi június hó 12~én, csütörtökön. 8S8 saját népe javára kiaknázni, hia politikáját ezekkel a vele együtjt élő és szomszédos népekkel szemben ügyesen, értelmesen és helyesen alakítja ki. Ezek mellett a külső tényezők mellett azonban gondot és figyelmet kell fordítani <az ország belső politikaal aki, ó tényezőire is és mint ilyet elsősorban kell megeimilítenem a nép egyéniségét, karakterét. Minden nép, ahogyan ma már él» bizonyos lörténelmi fejlődés eredménye. Az egyes történelmi korok otthagyták a nyomukat a nép egyéniségében, 'arculatának kialakításában elvégezték a maguk történelemformáló anunkájáU minden nép tehát, mint történelmi fejlődés eredménye, mint népi egyéniség él ma a világban. És ha egy népnek, most történetesen a miagyar népnek» a politikáját ki akarjuk alakítani, -akkor a népi egyéniségre is figyelemmel kell lennünk. Figyelemmel kell lennünk a nép neveltetésére, azokra a. gondolatokra, eszmékre ós irányelvekre, amelyeket neveltetése során magába szívott, azután a belső politikaformáló tényezőkre, amelyeknek egyensúlyi helyzetéből és együtthatásából átokul ki, mint rezultáns az a politikai vonal, amelyet a nép egyéniségének megifelelően is lehet vezetni de lehet a nép egyéniségétől eltérően, a nép egyéniségét meghazudtolva, azzal szembehelyezkedve is vezetni. Ha most ezt 'a két komponenst, külső, földrajzi adottságunk ait, szomszédságainkat, elsősorban a Szovjetunióval való ttőszomszédi viszonyunkat és a belső politikaképző erőket együtt vesszük figyelembe, akkor meg kéli állapítanunk, hogy Nagy Ferencnek, aki a magyar köztársaság első miniszterelnöke volt, 1946ban két feladattal kellett megbirkózniaElsősorban és mindenekelőtt a magyar demokrácia nyuigiodit fejlődésének biztosítása érdekében meg kellett győznie a Szovjetunió kormányát 'aarrol, hogy a magyar nép huszonötéves szovjetellenes beállítottsága egyszersmindenkorra véglegesen megszűnt, hogy a magyar nép a rémmesék és az elferdített információk tükréből rosszul megismert Szovjetuniót a szovjet csapatoknak ide történt bevonulásával helyesen tanulta megisimerni, hogy a miaigyar nép elképzelésében a Szovjetunió már nem úgy él, mint ahogyan azt a huszonötéves ellenforradalom oda befészkelte és beágyazta, hogy a magyar nép reálisan kezdi megismerni és becsülni a Szovjetunió értékeit. És meg kellett volna győznie Nagy Ferencnek a Szovjetunió kormányát 'arról, hogy az a biztonság* amelyre itt a Szovjetunió feltétlenül t számíthat és kell is, hogy számítson, a Szovjetunió számára itt biztosítva is van. Biztosítva vam az, hogy Magyarország soha többet nem válik és nem válhatik szovjetellenes akciók előterepévé, vagy segítőtársává, hogy tehát a Szovjetunió kormánya nyugodt bizaloménál fordulhat és tekinthet a magyar nép demokratikus, lojális kormánya felé. És meg kellett volna győznie Nagy Ferencnek a Szovjetuniót arról is, hogy ennek a biztonságnak ai nyújtására* s ennek a lojális és baráti kapcsolatnak a tartós kiépítésére egy többségében polgári jellegű kormányzaj; is képes, egy olyan kormányzat, amely benső vonatkozásokban, gazdasági, politikai, kulturális és társadalmi téren nem teszi magáévá «> marxista leninista félfogást, amely tehát belső elrendezkedéseben a polgári demokrácia elvi alapjain épül fel, de amely kifelé éppen olyan lojálist megbízható és szilárd a Szovjetunió irányiban. SS*