Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-129

835 À nemzetgyűlés 129. it Use Í94Í. rendjének, az állainháztarnás egyensúlyának, valamint a közigazgatás zavartalan menetének biztosótása céljából a fennálló törvényekkel el­lentétes rendeleti jogszabályokat is alkotni. Kivételeket statuált a törvény arra vonat­kozólag, hogy mégsem áll módjában a kormány­nak ennek a felhatalmazásnak álapján sem dlyen rendeleteket kibocsátania., ha a, tervezett rendelet a nemzetgyűlés által alkotott törvény­niyel ellentétes; valamint nem lehet a kormány­nak ilyen rendeleteke: kibocsábainia a közigaz­gatási rendszer megváltoztatására és nem le­het ilyen rendeleteket kibocsátania közjogi vo­natkozásban sem; nem lehet új bűntetteket megállapítania ég új büntetési tételleket alkal­maznia, kivéve mégis azt az esetet, ha aiz állam­háztartás egyensúlyának helyreállítására és a közellátás biztosítására ilyenek megállapítása szükséges. Lényegében ezt az alaptörvényt veszi át a jelenlegi törvényjavasltad amennyiben ki­iinondja, hogy az 1946:X VI- tc.-kel megadott fel­hatalmazást újítja meg 1947 szeptember hó 30. n»apjáig. N Mind az 'alaptörvénynek, mind a most tár­gyalás alatt álló törvényjavaslatnak a határidő tekintetében van egy különleges rendelkezése, hogy tudniillik amennyiben általános kormány­változásj van, ez a felhatalmazás a megszabott fix határidő előtt is megszűnik. A jelen esetben éppen azért van szükség ennek a törvényjarvas­latőiiak tárgyalására, mert általános kormány­változás következtében a korábban adott felha­talmazás hatálya: nem a határidő leteltével, ha­nem a kormányváltozással szűnt imieg. Az egyesíte't bizottság a tárgyalás során különösképpen kiemelendőnek (tartotta amnak hangsúlyozását, hogy a jelenlegi felhatalmazás ugyanazokat a tiMmakattartalmazza» melyeket az alapfelhatalmazás tartalmazott s különösen kiemeli az egyesített bizottság, hogy ez a felha­talmazás nem terjed ki olyan közjogi vonatko­zású rendelkezések kibocsátására, amilyen pél­dául az állampolgári jogok megváltoztatásának. a jelenlegi allamf omnia megváltoztatásánaik, a községi, önkormányzati és nemzetgyűlési kép­viselői választások szabályozásának rendeleti úton való megalkotása. Az egyesített bizottság javaslata alapján, kérem a t» Nemzetgyűlést, méLtóatassék a tör­vényjavaslatot álltalánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha hozzá­szólni senki sem kíván- a vitát bezárom és a tai­náosikozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a magyar köz­társaság kormánya részére rendeletek kibocsá­tására adott felhaitalwiazás újabb meghosszabbí­tásáról szóló törvénytjavasilatot a bizottság szö­vegezésében általánosságban a részletes tárgya­lás alapjául elfogadni! (Igen! Nem!) Akik el­fogadják, szíveskedjeneík felállani. (Megtörté­nik) Többség. Határozatilag kimondom tehát hogy a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot albi­zottság szövegezésében általi ánosságban a rész­letes »tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a törvényjavaslat részletes tár­gyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a tör­vény javasHat címét felolvasni. Futó József jegyző (félolvassa a törvény­javaslat címét és 1—3. §~át. A nemzetgyűlés a évi június hó 12-én, csütörtökön. 8Őé címet és a szakaszokat hozzászólás nélkül váU tozatlamul elfogadja.). Elnök: Ezzel a nemzetgyűlés a törvényja­vaslatot részleteiben ás elfogadta­T. Nemzetgyűlés! Napirend szerint követke­zik a kormány programmja fölötti vita folyta­tása. Szólásra következik a feliratkozott szóno­kok közül? Pásztor Imre jegyző: Sulyok Dezső! Sulyok Dezső (msz): T. Nemzetgyűlés! A közelmúltban lefolyt eseményekből meg kell állapítanom, hogy a magyar demokrácia kép­viselete és ügyvitele két és félévi ügyködés után csődbe került. Nem a demokrácia kietrült csődbe, csak a demokrácia (képviselete és ügy­vitele. Erre vallanak azok az események, ame­lyek a közelmúltban szemünk előtt leperegtek. Az ország miniszterelnöke és egyben a leg" nagyobb nemzetgyűlési párt elnöke, továbbá a nemzetgyűlés elnöke dezertáltak, elhagyták az országot. Ezzel dezertált a kormányzás, és köz­igazgatás legmagasabbrendü tényezője és a nemzeti szuverenitás le'té'teményeséneik, a nem­zetgyűlésnek elnöke, tehát az a két legfontosabb állami funkcionárius, aki legelső soriban és a leg. nagyobb mértékben felelős a magyar demokrá­cia ügyednek és képviseletének viteléért. Ezzel egy időben és etzzel kapcsolatban Ma­gyarország külügyminisztere olyan körülmé­nyek közöitt bukott meg, amely körülmények messze túlhaladják a személyes bukás jelentő­ségét és arra mutatnak, hogy a magyar külpo­litika eddigi és új vezetésében is törés áíldtt be. Kiegészíti ezeket a személyi bukásokat és dezertálásokat a követi kar -jelentékeny részé­nek az a lépése, amellyel az új kormány elisme­rését megtagadta, állásáról lemondott és ezzel nyíltan, az egész világ színe elő'tt kifejezésre juttatta, hogy az új kormány politikai vonal­vezetésével nem ért egyet. Ekkora válság egy két és féléves demokra­tikus uralom történetében szinte példátlan és páratlan. Valamire, mielőtt továbbmennék, szeretnék itt rámutatni. Szeretnék rámutatni arra. meny­nyire Ízléstelen, bántó és az egész magyar nep megbecsülésének ártó jelenség az, hogy az új kormányt el nietm ismerő követek egész soroza­tával szemben a közönséges bűncselekmények vádját ihozza fel és hangoztatja az új kormány és az új kormány sajtója. T. Nemzetgyűlés! Ta­lán tíz vagy tizenkét követünk van ezidőszerint szerte a nagyvilágban. Nem dicsőség egy or­szágra az, ha ezek közül a követek közül har­minc vagy negyven százalékra az derül ki. hogy közönséges bűncselekmény, vagyoni bűncselek­mény terheli őket. Ez arra vall, hogy a meg­előző kormányzat legalább is a culpa in eli­gendó vétségét követte el akkor, amikor ezek­nek a követeknek személyét kiválogatta. Nemi lehet egy, a demokrácia égisze alatt új életet kezdő állam ténykedéseit azzal kezdeni, hogy a legfontosabb külpolitikai pozíciókra, a külálla­tmokban való képviseletre olyan embereket de­legálnak, akiknek vagyoni hozzáférhetetlensé­géhez 6zó fér. ­Itt rá kell mulatnom arra is s le kell von­nom a következtetést abból is, mennyire hely­telen az, hogy a mositani demokratikus rend­szer mereven elzárkózik a bírálat szabadsága elől. ' Én, t- Nemzetgyűlés, erről a helyről körül­belül egy évvel ezelőtt súlyos bírálatot mond­jam Gordon Fereno akkori pénzügyminiszter­ről a West-Orient korlátolt felelősségű társa-

Next

/
Thumbnails
Contents