Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-128
A nemzetgyűlés 128. ülése 1947. évi június hó 11-én, szerdán. 810 nagyobb bankok államosításának a hároméves terv megkezdésének időpontjáig, augusztus l"ig meg kell történnie. T. Nemzetgyűlés! Augusztus elseje az idén általában igen-igen fontos dátum dolgozó népünk •zeniében. Nemcsak azért, mert országépítő hároméves tervünk megkezdése áh" hez a dátumhoz fűződik, hanem azért is. mert megígértük városi és f ainsi dolgozó népünknek, hogy augusztus elsején megtörténik az első előlear a hároméves tervre: megtörténik az életszínvonal emelése. Mindenki tudja — és ez bizony, nem válik dicsőségére a magyar demokráciának — hogy tavaly anenwztu«. PISPÍP óta- a forint mentenem tése óta a dolcrozók — városi és falusi do'gczók — életszínvonala Bajnos, nem eme 1 kedett. (Közbeszóláso.,; íáa.inos. így van!) Ké<es hoíry a színvonal megmaradtul Inkább' afelé az álláspont felé hailok hogy bizony, csökkent is. Annál fontosabb hogy augusztus elsejével kapcsolatbam betartsuk igéretünket és az ii)ari munkások, a köztisztviselők, az egész dolgozó társada'om számaim emeljük az életszínvonalat erőnkhöz mérten. Idetartozik a falus.i nép, a parasztság élethizínvonaliánalk emelése is. amely merszenem történhet meg holmi kollektív szerződések formájában, hanem meg kell történnie a mezőgazdasági árak észszerű és a parasztság jogos követeléseit kielégítő emelése formája* ban. Fel kell emelni a mezőgazdasági termények árát anélkül, hogy megengednénk a Lerp-V : «r»hb TniP,>-tékben ni iparcikkek árinak emelését,. {Élénk he ] 'yeslés és tavs a koalíciós Vártokon. — Kováts László (pk): Ez he'ves!) Az agrárollóval parasztságunk joegal elégedetlen. Hozzá kell fognunk az agrárolló összecsukásához sőt megszüntetéséhez. Fontos felmdata a kormánvnalk enyhíteni a munkanélküliségen és fokozatosan megszüntetni a mnTvknné^Vüliséget. Fz az átok a munkanélküli séer átika suitia ipari munkáságunkat is. ter. e^ves szakmákban -természetesen különfél ntképpcn. de ia legkeservesebben hat az A Wild föld nélkül maradt mezőgazdasági doW.zó'ra plsősorrban a viharsarok: Ormtrrád. •RAVés. Sro^^iok mô7Ao p a"îda"«4ir1 munkásadra. (D'We István (pk): Debrecennek és a többinek is!) Egyik döntő feladata a kormanvnak komoly segítsésret nyújtani a vidék építAmTMT kásádnak mezőgazdasáci r munkásainak a munkánólküliséor felszámolásában. TT^dd nmlítcem meg én is. mint igen fontos beesülolboM felsdüitát uenrmsnk a korm'invnak hanem valame'nnvi dwipolrratilrns pártnak és a/ esrész maervflr társirialnmnak. hosry segítsen munkába helyezni hadifoglyainkat biztosítja a dolgozó társadalomba val A beleilleszkedésüket és Ighből az alkalomból pártom nevében örömmel csatlakozom azokhoz a meleír szavakhoz, a közönét szavahoz. amit a miniszterelnök úr hadifoglyainknak a ratifikáe'ó előtti visszaenged > séve 1 V --.-v-sn'i'han Sztálin generalisszimuszhoz intézett. (Nagy tavs a kommunistavárton. — Tups a szociáldemokratapárt, a kisgazdapárt és a parasztpárt soraiban. — Reicher Endre (pk): Olvassa el a naplót hogyan viselkedtek akkor, amikor a rokkantakról beszéltem itt a Házban!) En osaik néhány legfontosabb fe^datát soroltam fel a kormánynak. A munka kormányának feladatai mérhetetlenek nagyok, súlyosak, nehezek, de nem mégoldhatatlanok. A magyar demokrácia bebizonyította, hogy meg tud oldani igen súlyosnak látszó feladatokat is és enneJk a válságnak a megoldása is demokráciánk erejét bizonyította országvilág előtt. Mi hinni akarjuk azt. hogy a nemzetgyűlés méltó les** "zokhoz a feladatokhoz amelyeknek megoldása "mindnyájunkra., elsősorban a kormányra vár. Ha csalódnánk, ha a reakciós aknamunka tovább folytatódnék az^ országban és a nemzetgyűlésen, akkor a nép elé kell állnunk- új választaf*"»kat kínnmnk. (Parragi Gvörgv (p 1 *): Tiszta választásikat! — Mozgás és zaj a kisgazdapárton.) Hiszen függetlenül minden egyéb szemponttól, ebben a nemzetgyűlésben, amelyet a magyar nép 1945 őszén választott, olyan belső változások mentek időközben végbe, hogy talán ez egymásában véve is indokolná a nénre való appellálást, az új választásokat. Pártom véleménye az, hogy ha \"'I'IIÍ•v:t , ' , s"kat kell tartani, akkor jobb, ha minél előbb a nép elé állunik. (Eay hana a. szabadságpártról: Holnap már lehet! — Zaj.) Es nines kétségünk a fölött, hogy a nep azok mellett focr dönteni ezeken a választásokon, akik bebizonvítottá.k hogv dolgozni tudnak a maisyar demokráciáért. (Zaj a pártonkívüliek csoportjából.) akik keresztül 'tudiák segíteni a magyar demokráciát mindezeken a nehézségeken és akadályokon, amelyet a régi rend erői, a demokrácia ellenségei {gördítenek p z útiába. T. Nemz^tio-vűlés! A miniszterelnök urat az általa 'kifejtett Programm alapián a Ma«-""ar Kommün ;< *+a Párt nevében bizalmunkról b'ztosítom. (Élénk toys a kommunista- és a s?ocinldemokrntnpárton* szórványos taps a kisgazdapárt soraiban.) FlnöV- Szólásra következik a kijelölt szónokoV közül? Kiss Károlv jegvsto: Ki«házi Ödön! Kisházi Ödön (szdli Mélyen t. Nemzetgvű* 'és! Fngediék meg % hogv az elmúlt hetekben lezajlott kormányválsác-gal é« a tegnapi napon elhangzott koirmánynyilntkozattal kapcsolatiban a szociáldemokrata párt részéről, pár észrevételt telhessünk. (Mozgás és zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő uraik. Kisházi Ödön (szd): Mielőtt azonban (vekre rátérnénk, engedtessék meg, hogy egy kis történelmi visszapillantást tegyünk éppen .••/ért és aíuiink érdekében. _ hogy végre Magyarországon megértse minden tisztességes magyar ember, hogy azt, ami történt a háborút meerelőző utolsó négy évtizedben és ami" nek nyúlványait és jelenségeit tapasztaltuk bizonyos vonatkozásban a felszabadulás óta is, továbbvinni és tartan^ a magyar nép fennárácáuak. megmaradásának veszélyeztetése nélkül nem leihet. Ha az utolsó négy évtizedet nézzük, azt kell látnunk hogy a magyar politikai történét tele van népeklenes intézkedésekkel, az ország és a nép elárulásával, üldözésével, osztályelfogultsággal, tévedésekkel és hibás politikai állásfoglalásokkal. Az elmúlt négy évtizedet a korábbiaktól, — amelyek a magyar nep szempontjából szintén nem voltak teljesen elfogadlhaiók, hiszen ebben az időben is történtek üldözések — az különbözteti meg. .hogy amíg más országokban ariársadalmi fejlődés nvoimán jelentkeztek a poTitikai jogok, a szabadságjogok, a társad-almi egyenlőségi lehetőségek a szociális igazság lehetőségei, addig 1 Magyarországon mindez elmaradt. Magyar-
