Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-128

801 A nemzetgyűlés 128. ülése 1947. nép ellen. Mert t. Nemzetgyűlés, a mögött a kommunistaellenes politika mögött, amelyet Nagy Ferenc •színleg elitélt, hogy titokban és a valóságban tűrjön és buzdítson, az a szándék rejlett, hogy nemcsak kommunistákat, hanem az egész munkásosztályt, az egész dolgozó magyar népet kisemmizzék a magyar demokráciából.' Hiszen nálunk Magyarországon, ahol a munkásság egysége szoros és megbonthatatlan, alig tételezhető fel, hogy a munkásság egy részét fel lehetett volna használni a munkásság másik része ellen. Nem véletlen, hogy Nagy Ferenc, aki színleg koalíciós politikát folytatott, a valóságban egy jobboklali blokk létrehozásán fáradozott. Ez a jobboldali blokk: a régi rendszer híveivel való szövetséget jelentette, a parasztság kiszokni látását a magyar reakciónak, hadüzenetet a magyar demokrácia leghívebb és legmegbízhatóbb erői, a magyar munkásság felé. Elkerülhetetlen volt, hogy az, aki ilyen tervekét forgatott a. fejében, me lépjen

1 • az illegális konspirációnak, az összeesküvésnek útjára. Ha ezeknek a terveknek a megvalósítására sor került volna, akkor Magyarországon elkerülhetetlen lett volna — ezt felelősségem teljes tudatában merem állítani — a véres polgárháború. Nagy Ferenc leleplezése és bukása a polgárháború veszélyének elhárítását, népünk belső békéjénk és nyugalmának biztosítását jelenti, egyértelmű azzal, hogy demokráciánk számára sikerült biztosítanunk a békés fejlődés feltételeit. Nem tudom, t. Nemzetgyűlés, hogy kell-e ezekután arról beszélnem, hogy a kommunistapárt éppen azért üdvözli és támogatja Dinynyés Lajos kormányát, mert ez a kormány a belső béke és az alkotó munka kormánya, mert ez a kormány szabaddá * teszi az utat nemcsak a koalíció, hanem. —,. ami ennél sokkal fontosabb — a parasztság ós a munkásság szövetségének megszilárdítása felé. A szinte permanens politikai válságoknak. a magyar közélet szinte állandó feszültségeinek nálunk az volt a főoka, hogy a munkásság és a parasztság közé idegen és ellensége« erők ékelődtek be, amelyek egymással, szemb:> akarták fordítani a két nagy dolgozó osztályt, A kommunistapárt szinte kétesztendős harcának a politikai bajkeverők ellen, a kisgazdapártba befurakodott reakciósok ellen az volt az igazi értelme, hogy a munkásság és a parasztság közé ékelődő idegen és ellenséges erőknek az aknamunkáját és térhódítását a demokráciában megakadályozzuk és lehetet« lenné tegyük. Sohasem a parasztság ellen, sohasem a kisgazdapárt ellen harcoltunk, hanem ezek ellen az idegen erők ellem. A parasztságért és a kisgazdapártért küzdöttünk, nem ellenük- (Mozgás és derültség a szabadságpárton.) és mi lennénk, t. Nemzetgyűlés és t. barátaim a kisgazdapárton, a legboldogabbak, ha a kisgazdapárt demokratái keserű és fájdalmas tapasztalatok alapján ezt végre belátnák ési nem kételkednének többé szándékaink és politikánk őszinteségében. Kell-e ezekután, t. Nemzetgyűlés, nyilatkoznom arról, hogy a kommün ist a párt nem a hatalomra tör, (Mozgás és derültség a szabadságvárton.) hanem ia nemzeti egység megszilárdítását akarja. Nem erőszakkal akarja korrigálni a magyar politikai fejlődést és a magyar nép akaratai, hanem tiszteletiben tartja azt és csak a köztársasági törvényesség sziigorú érvényesítéséért száll síkra az össze« SKMZKTi^, l 1.1 :s| \' \ IM.« > VII. évi június hó 11-én, szerdán. 802 esküvők, a »nép és a demokrácia mindenreudű es rangú ellenségei ellen. Mi azt valljuk: nincs hazafiság a demokrácián kívül. Jó hazafi és jó demokrata ma egy es ugyanaz. Ez a kormány a nemzeti egyseg^ megszilárdítása felé jelent egy jelentős lépest, ezért üdvözöljük. Most, hogy a kisgazdapártban nem a Nagy Ferencek és a Varga Bélák vezetnek többé, most, hogy a kisgazdapárt új vezetői .ráléptek a tanulságok levonásának útjára, igenis, lehetővé válik a koalíción belül i

s a válaszfalak lebontása. A Baloldali Blokk megalakítása annakidején csak védekezés volt a kisgazdapártban hangadóvá vált reakciós elemekkel szemben. Ha megszunnfck azok az okok, amelyek a Baloldali Blokkot szükségszerűen életrehívták, akkor mi szívesen működünk közre annak a nemzeti egységnek megújításában, amely a nyilas elnyomás idején a magyar nemzeti ellenállás szervezése közben született meg és később Szegeden és Debrecenben az összeomlott magyar államiság talpraállításáért vívott közös harcban forrt még szilárdabbá. 1945 ősze óta sajnos, a magyar reakciónak sikerült szétbomlasztania ezt a nemzeti egységet. Valljuk.be őszintén, hogy a magyar koalició a 45-ös választások óta egyre inkább csatatér volt és nem a nemzeti egység korj mányzati kifejezője. Most, hogy a reakció igen komoly vereséget szenvedett, hisszük, hogy ezt a »nemzeti egységet sikerülni fog megújítani. Mi. kommunisták rajta leszünk, hogy ez a munka sikerüljön nemzetünk üdvére. Rajtunk mindenesetre nem fog múlni a dolog T. Nemzetgyűlés! A demokratikus, erők egységének megszilárdítására, a nemzeti egység megújítására annál nagyobb szükség van, mert demokráciánk bizonyos hibái és gyengej ségei éppen abból származtak, hogy a koalició hovatovább pártmarakodássá fajult, hovatovább megszűnt a dolgozó osztályok szövetségének és

s egységének, kifejezője lenni. Ha társadalmunk egyes rétegeiben van kiábrándulás a demokráciából, akkor éppen azért van, mert «ezek a rétegek úgy látják, hogy a"demokráciában sokszor bizony elvész a közérdek, alulmaradnak a dolgozó nép közös érdekei. Mi azt valljuk, hogy a demokráciában a dolgozók közös érdekeinek, tehát a szó igazi értelmében vett közérdeknek kell dominálnia a pártok külön hatalmi érdekeivel szemben. A demokrácia nem lehet hitbizomány, amelyen a i»ártok egy bizonyos koalíciós kulcs szerint egyszerűen osztozkodnak. (Egy hang a szabadságpárton: Mi is úgy gondoljuk! — Ugy van! a kisgazdapárton.) Távol áll tőlem, t.* Nemzetgyűlés, hogy a nagy tömegpártok szerepét és jelentőségét a (l-niokráciában tagadjam, vagy alábecsüljem. A pártok egészséges versengése a nép színe előtt a tömegek t politikai nevelésének és a közügyek (intézéséibe való bevonásának igen fontos eszköze a demokráciában. Bizonyos alku és megegyezés a pártok között a kormányzásnak rendkívül fontos és szükségszerű módszerei közé tartozik, de vigyázzunk arra, hogy a demokrácia ne csak ebből az osztozkodásból és ezekből az alkukból álljon. Ha van nemzeti egység, ha a dolgozó réteg a közös célokban és a közös célok megvalósítására folytatott munkában összeforrtak, akkor érvényesülhet a közérdek, a demokratikus pártatlanság szempontja az államügyek intézésében, 51