Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-113

63 A nemzetgyűlés 113. ülése 1947. pés éppen azoknaik a külföldi és nemzetközi kapcsolatoknak a keresése, amelyek között kitüntetett helyen áll, még a nem keresztény többségű államok lelkében Jis a Vatikánnal való kapcsolat, kérem ennek a lehető legsürgő sebb elintézését, 'hogy kiemelkedj Link elszigeteltségünkből. Annak reményében, hogy az előadó úr által ismertetett költségvetésben — amint ö felsorolta a felállítandó költségvetésieket — a feladatok között egyik helyen, talán első helyen éppen a Szentszékkel való kapcsolat rendezése áll és Irányoz tátik elő, a költségvetést elfogadom. (Taps a kisgazdapárt és a szabadsáijixírt soraiban.) Elnök: Szólásba következik a feliratkozott szónokok közül? Futó József jegyző: Pásztor Tamás! (Hegymegi Kiss Pál (msz): Oltványi helyett!)

12 Pásztor Tamás (kg): T. Nemzetgyűlés! A magyar demokrácia első stabil külügyi költségvetését pártom és a magam nevében elfogadtam. Teszem ezt azért, anert a költségvetésiben lefektetett külpolitikai irányt, amelyről „pártom nevében a párt kötelékébe tartozó előadó, majd a külügymin iiszter útr teljes részletességgel beszámolt, helyesnek, a realitásoknak megfelelően hűen kifejezve és megvalósíthatónak látom. Meg kell állapítanunk azt, hogy a magyar külügyi politika vonalvezetése nem szorítkozhat másra, mint a magyar nép, a magyar közvélemény azon egységes óhajának a kifejezésére, hogy a Duna-völgyi államok: békéjét a magunk csekély erejével minden körülmények között előmozdítsuk. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Amikor a magyar demokrácia első külügyi költségvetéséti tárgyaljuk, fájdalommal és szomorúsággal kell megállapítanom azt, hogy azok a remények, amelyeket a magyar nép a^bókekötéshez s ainímk minden vonalon érvényesítendő igazságosságához fűzött, sajnos igen sok tekintetben nem váltak valóra. Az előttem felszólalt Dénes István igen t. képviselőtársam ezzel kapcsolatban súlyos megállapításokat tett a Parisba kiküldött külügyminiszternek és a magyar békedelegációnak a szerepéről- Szeretném ezt a kérdést néhány szóval megvilágítani. A történelemben az utolsó száz- vagy kétszáz év folyamán bekövetkezett nagy békekötések alkalmával mindegyik nagy békekonstrukció e^y egységes rendező elven épült fel. A bécsi béke a legitimitás elvén épült fel. Az 1920-as párisi béke .i népek önrendelkezési jogának elvén épült 1V1. (Az elnöki széket 4 órakor Kossa István foglalja el.) Sajnos a párisi békekötés alkalmával nem sikerült megvalósítani ezt az egységes rendelkezési elvet, és az Atlanti Charta szelleme nem valósult meg olyan mértékben, amennyire a magyar nép elvárta és (megkívánta volna. A párisi békeértekezlel alkailmával a nagyhatalmak a stains quo ante elvét igyekeztek megvalósítani. Mündenek előtt leszögezték azt. hogy megsemmisítendők azok a területváltozások, amelyek a hitleri befolyás következtében valósultak meg, ós a magyar békedelegáció, amely — ne feledkezzünk meg róla — egy háborút vesztett ország küldöttségeként jelent meg Parisban, minden alkalommal azzal ' a kérdő csodálkozással találkozott, hogy miért kíván egy háborútvesztett ország területgyarapodást, miért kíván előnyösebb helyzetet* évi március hó 20-án, csütörtökön. 64 mint amilyenben 1938-ban, vagy 1939-ben volt. (Dénes István (pkj: Annáijkevésibbé lett volna szabad mulasztást elkövetni!) T. Nemzetgyűlés! Azzal az értetlenséggel és közönnyel szemben, amellyel a magyar békedelegáció Parisban találkozott, vajmi nehéz lett volna sikereket elérni. Meggyőződésem azonban, hogy a békedelegáció minden egyes tagja a maga személyi összeköttetésein kívül a nyilt és titkos diplomácia minden eszközét felhasználta, hogy jogos és igazságos kívánságaink érvényesülését elősegítseDénes képviselő úr azt a kifejezést használta, hogy a külügyminiszter ur nyugodtan ül és nem tesz meg mindent, nem utazik el Moszkvába. Londonba vagy Washingtonba« hogy minden tisztességesen gondolkodó ós érző magyar nagy fájdalmát, a csehszlovákiai magyar üldözéseket orvosolja és ellenük védelmet találjon. Aki a diplomácia eszközeit és módszereit ismeri, az nyilvánvalónak fogja találni: ahhoz, hogy a nagyhatalmaik figyelmét felhívjuk nyomatékos kérő:, akár könyörgő formában apa, hogy ezeket a legsötétebb fasizmus ideijére emlékeztető üldöztetéseiket megszüntessék, (Dénes István (pk): Jó diplomácia kell!) nem szükséges a külügyminiszternek eltávoznia, hanem az itithoni eszközök igénybevételével isi ugyanúgy megteheti — és mindnyájan biztosak lehetünk benne, meg is teszi — a kötelességét. A realitásokat mindenkor tekintetbe kell vennn Amikor a magyar demokrácia első külügyi költségvetését tárgyaljuk, szeiretnék rámutatni arra az elsőrendű célra, amelyet véleményem szerint a magyar külügyi kormányzatnak meg kell valósítania. Az elmúlt évtizedek vagy évszázadok alatt a magyarság nemzetközi tekintélyének öregbítése, jóhírnevünk megalapozása terén sajnos nagyon kevés vagy semmi sem történt, azolk a jelenségek pedig, amelyeiket a külföld, különösen az utóbbi esz• tendők során észlelt a.. magyarság részéről, szomorúak, tragikusak voltak és. semimiesetre sem voltaik alkalmasak arra, hogy jóhirneviünket megalapozzák és öregbítsék. T. Nemzetgyűlés! Ahogy a külügyi tárca számadatait vizsgálom, mindenekelőtt meg kell állapítanom, hogy egy 24,393.000 forintos költségvetésből sajnos nagyon kevés az, ami a külügyi propaganda céljaira felhasználható. Csak egy tételt ragadok ki. A külügyi sajtószolgálat céljára 913.700 forint áll rendelkezésre. Aimit az előbb a békeelőkészítés hiányosságaként egyik képviselőtársaim kifogásolt, sok tekintetben éppen az anyagi nehézségekre vezethető vis&za. Hiszen éppen Parisban történt meg az, hogy amikor békedelegáció n,k az egyik nagy sajtóorgánumban egy cikket kívánt elhelyezni, az a kiküldöttünk, aki a lap szerkesztőségével a cikk elhelyezéséről tárgyalt, arra a kérdésre, hogy a magyar koirniány hány póklányt rendelne meg ebből a sUjtótermékből, aat a választ adta, — amit gavalléros gesztusnak is tekintett — " 50.000 példányt, mire ennek a napilapnatk szerkesztője legyintett egyet és azt mondotta: egy másik hatalom egy másik cikk elhelyezéséért 3 millió példányban vásárolja meg ugyanazt a lapot. örömmel fogadom a külügyminiszter iirnak azt a bejelentését, hogy különféle póthitelekkel kíván a tárca segítségére sietni. Meggyőződésem», hogy ezekből a póthitelekből fo\