Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-125

691 A nemzetgyűlés 125. ülése 1947 — akik a nemzettől nem kaptak erre megbízatást a választások során — külön-külön, névszerint szavazhasson ebben a kérdésben. (Ugy van! Ugy van! — Taps a szabadságpárt soraiban.) T. Nemzetgyűlés! Ezekután rátérek a föld-. mívelésügyi tárca bírálatára, amit szintén jóakaratukig teszek meg> mint magyar parasztember. Sok olyan fontos kérdés van a íöldmívelésügyi tárca keretében, amelyet felitétlenül annak a nemzetgyűlésnek kellene rendeznie, amely nemzetgyűlésnek körülbelül százhatvan paraszttiagja van. Ha a falut járjuk és ha a saját gazdaságunkat nézzük, akkor meg kell állapítanunk- hogy soha ilyen rossz dolga a magyar parasztságnak nem volt. mint napjainkban van. (Pásztor Imre (szd) közbeszól.) ön nem ért hozzá» képviselőtársam, nem foglalkozott vele. Legyen szíves megnézni kint a vidékem hogy jó dolga van-e. (Pásztor Imre (szd): Soha ilyen jó dolga nem volt! Imréd y alaitifc jobb volt?) A gazdasági vonalat ne tévessze Ö86Z6 képviselőtársam a politikai vonallal. (Andrássy Dániel (kg): Általában mindenkinek rosszabb dolga van! — Millassin Kornél (nisz) Pásztor Imre felél Halljuk a hasbeszélő*!) Tovább szeretnék menni és nagyon sajnálom, hogy ilyen tárgyilagosságtól menites közbeszólással igyekeznek zavarni azt a fontos felszólalást, amely elsősorban a magyar parasztság érdekeit van hivatva elősegíteni. A sok parasztbaj közül az idő rövidségére való tekintettel csak egypárat .fogok kiemelni. Az első és legsúlyosabb panasz- amelyen a ma gyár kormányzatnak leltét lenül segítenie keli, az agrárolló kérdése. T. Nemzetgyűlés! Közel egy éve mindenki az agrárolló tarthatatlanságáról szónokol Kecském étitől kezdve, ahol Rákosi Mátyás a múlt évben elkezdte és azóta folytatólagosan minden nagygyűlésen szerepelt ez a kérdés. (Dénes Isván (pk): Azért tágult az agrárolló folytonosan!) sőt szerepelt minisztertanácsokon is- de sajnos, még ma is otlt állunk, hogy az agrárolló túlságos kitágulása megöli a magyar parasztságot gazdasági vonalon. Miért van ez? Elismerjük, hogy nyersanyaghiányban nagyon kevés ipari termék kerülhet a fogyasztó elé és ezeknek előállítása sokba kerül, azonban ugyanakkor nem tudjuk teljesen megérteni azt. hogy a magyar paraszt termel vényeinekpéldául a búzának az ára, amelyek előállítása sokkal többe kerül, mint 40 forint- sajnos, még most is 40 forintbau van megállapítva- Ezek az alacsony, kötött) árak teszik lehetővé, sőt talán szükségessé azt, hogy vidéken 150 forintért lehet búzát kapni, de 40 forintért nem lehet- . , „ .., , De más oldalról us szeretném megvilágítani ezt a kérdést, éspedig a battantes aráihoz viszonyítom a búza árát. Azt hiszem, azok, akik a parasztsággal, a termeléssel foglalkoztak, nagyon jól tudják, hogy 35—« formier egy pár bakancsot, (Andrásy Dániel (kg): Miért nem esi/mát! • - Csizmáról is beszelhetek .•gy par egészen jó csizma! leheteti kapni akkor, amikor a búza ára is valóban annyi volt. És mit látunk most! Azt látjnk, Jiogy a magyar paraszt öt mázsa búza áráért kap egy pár csizmát, (Kovát« László (pk): Dehogy kap!) de az is esak olyan, bogy bizony nem tart el tovább, mint egy őszi szántás vagy pedig egy téli erdei ninnka ideje alatt. T. Nemzetgyűlés! A második kérdés. évi április hó 18-án, pán (ekén. 692 amellyé] gazdaságig vonalon foglalkozni szeretnék, a búzakötvény kérdése. Nagyon szomorúan látom, hogy a parasztságnak a búzakötvényekkel kapcsolatos jogos követelései a kormány részéről nem találtak megfelelő támogatásra és megértésre. Ugyanis annakidején, amikor a parasztság örömmel tett eleget jóvátételi és beszolgáltatás] kötelezettségének azzal hogy igavonó állatát vagy utolsó darab sertéséi is odaadta jóvátételbe, azt ígérte a kormány, bogy búzaküt vénnyel fogja majd őket kártalanítani, amely búzakötvény majd adótartozásaiba is be fog számítani. 'Es niit látnnlk most? Azt látjuk, hogy bár a kormány kibocsátotta a búzakötvényeket, minden megyébe olyan kevés búzakötvény érkezett, hogy a károsult gazdáknak csak igen csekély részét elégítették ki. (Andrássy Dániel (kg): Nem jelentkeztek a gazdák, ez volt a baj!) Sajnos, ezt mondja a kormány és ezt mondják az illetékes miniszterek, azonban menjünk el, képviselőtársam, vidékre és kérdezzük meg a gazdát, hogy jelentkezettbe búzakötvényért és amikor jelentkezett, mit mondtak neki. Azt mondották, bogy még nem adtak ki elég búzakötvényt- várjon kedves gazdatársaim vagy barátom, amikor mi is kapunk a pénzügyigazgatóságtól, afkkor az ön részére is ki fogjuk adni. Azt kérem tehát a földniivelésügyi kormányzattól, hogy a búzakötvények kiadását vizsgálja felül és a búzakötvány-tartozások fejében engedtesse el aj m agyar parasztság adótartozásait, vagy pedig tegye lehetővé, bogy a búzakötvény ellenértékeképpen kölcsönt kapjon a magyar gazda. (Andrássy Dániel (kg): Helyes!) Ezzel [kapcsolatban csak röviden említem meg azt a szomorú tényt, hogy a magyar par raszt még napjainkban is búzában fizeti földadóját. Én azt szeretném kérni a minisztériumtól és a kormánytól, bogy törölje el ezt az antiszociális intézkedését, mert azt hiszemerre mái" nem lesz szükség, és a jövőben ;t magyar parasztság készpénzben fizethesse ki adótartozását. A földmívelésügyi tárcával kapcsolatban csak röviden szeretnék rámutatni a földbirtokreform gyors befejezésének következményeképpen előállott óriási károkrai Azt hiszem» mindannyian tisztában vagyunk annak a megállapításnak helyességével, amelyet már többször fel vetéltünk itt a parlamentiben,' hogy nem földbirtoké form volt Magyarországon-liánéin földbirtokosztás, (Slachta Margit (pk): Ugy van!) és hogy a íöldbirtokosztást földbirtokreformra vibessük át, sziiikséges, hogy ,ne álljon meg kormanyzalunk az osztásnál) baneiii a földiosztás forradalmi jellegét figyelembe véve, a hibákat igyekezzünk most még addig kiküszöbölni, amíg a telokköny vezés meg nein történik, és teremtsünk a telokkönyvezéssel minél előbb olyan stabil állapotot, hogy minden földhözjuttat ott magyar parasztember biztosan a lába alatt érezbesse a földet. Ha 6* meglesz, t. Nemzetgyűlés, biztos vagyok abbanhogy nem marad annyi megmíívoleÜen i> szántat laíi föld a vidéken, mert akkor minden parasztember miniden erejét latbavetve, rokon.ii és barátai segítségét igényibe véve igyekszik minél előbb eleget tenni a szántásnak, & vetésnek és általában a. földműves mimikáknak. Ezzel kapcsolatban azt szeretném még elmondani, hogy az állami birtokok ügyében nagyon nézzen körül ;l kormány. A (földbirtok