Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-113

•

r

)9 A nemzetgyűlés ÏÎB. ülése Wi7. évi március hó 20-án, csütörtökön. 60 tikai bizottság szabályzatát átnézze, megtanulja és idejében bejelentse, hogy az első cikkely második pontjához, azi erdélyi kérdéshez is hozzá akar szólni a magyar külügyminiszter. Ezt nem tette meg. (Felkiáltások a kisgazdapárt oldalán: Nem így volt!) Képviselő úr, mondom önnek, hogy így történti, vállalom érte minden tekintetben a felelősséget politikailag, orkőlesileg egyaránt. Mivel ez a bizottság igen szép számban volt kint. legalább azt tette volna meg, ha inár a bejelentést elmulasztotta, elfelejtette, — nem tudom, szándékos volt-e, vagypedig csak egyszerű mulasztás, — hogy a 21 nemzet közül legalább egy macáévá tegye & magyar írásbeli beadványt. Ezek a delegátusok elég tisztességesen és szépen voltak honorálva, ráértek volna alaposan foglalkozni az erdélyi kérdéssel s a területi és politikai bizottsági rendszabályokkal, de a 21 nemzet közül egyetlenegyet sem tudott megnyerni a magyar diplomáciai kar Parisban,, hogy a magyar írásbeli beadványt maKáévá tegyei, aniineík alapján az erdélyi kérdésben meghallgatták volna a magyar" delegáció vezetőjét, a (külügyminisztert. Elmulasztották tehát bejelenteni, hogy szóbelileg ki akarják fejteni álláspontjukat az erdélyi kérdésben, másrészt pedig egyetlenegy nemzetet sem tudtak a 21 nemzet 'közül megnyerni maguknak. Ennél csúfosabb, nagyobb diplomáciai vereséget egyetlenegy állam sem szenvedhetett, mint amilyet a magyar diplomáciai kar szenvedett Parisban. (Némethy Jenft (msz): Sauvageot professzor megmondta, miért!) . T. Nemzetgyűlés! Erről a kérdésről még fogunk beszólni a békeszerződés ratifikálásakor, de mint rendkívül szomorú és fájdalmas tényt, most is le kívántam szögezni ezzel kapcsolalban. hogy a delegáció hazája iránti kötelességét ebben a kérdésben nem teljesítette. A csehszlovák kérdésnél be tudta jelenteni írásban, hogy az első cikkely 4. pontjánál élőszóval fel kíván szólalni. Mi lett az eredmény? Mivel ez a nagy fiaskó és nagy diplomáciai vereség érte Magyarországot az erdélyi kérdésben, észbekaptak ezek a mi kiváló diplomatáink és levelet irtak az elnökhöz, hogy ők félreértették a bizottsági szabályokat, ők szeretnének élőszóval hozzászólni. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. (Vaszkó Mihály (kg): Sulyok Dezső nem ezt mondta az előbb!) • Dénes István (pk): Azért Sulyok Dezső feleljen! Amit én mondok, azért én felelek. (Farta Mihály (kp): Dénes nincs a Sulyok pártjában, ő az »egyedül vagyunk« pártiában van.) t Miután időm lejárt, befejezem. T. Képviselőtársaim, az igazság és a haza érdeke tekintetében közömbös, hogy százan vannak-e mellette., vagy egy ember; a haza ós a nemzet érdekét egy ember sokkal jobban képviselheti, mint egy tömeg. Nem a tömegtől, hanem a tudástól, a szellemtől függ az, hogy ki hogyan védi a hazáját. A költségvetést nem fogadom el. ,. Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Futó József jegyző: Kiss István! Kiss István (pk): T. Nemzetgyűlés! A külügyminisztérium költségvetési tárcájának általános vitája alkalmat ad nekem arra, hogy idehozzam a Vatilkánnal való diplomáciai kapcsolat felvételének ügyét. (Helyeslés a kisképviselőtársam, én tudom, hogy önök meglehetősen megszokták, hogy a parlamenti viták csak demonstratív jellegűek és azokat kirakatfólémek tekintik. Figyelmeztetem azonban önöket arra, hogy mi vagyunk a nép szuverén testülete, mi képviselői vagyunk a népnek (Zaj a szociáldemokratapárton.), a mi feladatunk és a mi hivatásunk őszintén és egyenesen feltárni mindent, nem pedig a külügyi bizottságban és a pártközi konferenciákon elintézni a dolgokat. Az a körülmény, hogy minden nagy ügyünket és kérdésünket a pártközi konferenciákon intézik el a mi tudtunk, a mi megkérdezésünk nélkül, sok bajt okozott már és még 'több bajt fog okozni. Idetartozik minden nagy kérdés. A külügyminiszter úr álljon fel itt és adjon számot a nemzetgyűlés képviselői elolt- Ha ugyanis nem ezt az álláspontot foglaljuk el, akkor önmagunkat becsüljük le, t. képviselőtársaim, de a felelősséget a saját lelkiismere'tünk előtt és a nemzetgyűlés előtt önnek, nekem is és nekünk valamennyiünknek kell viselnünk. (Z. Nagy Ferenc (kg): A külügyminiszter is viseli a maga felelősségét!) O is viseli a maga felelősségét, nein mondottam, hogy nem, de ha hibázott, akkor álljon lel, mondja meg nyíltan és tegye jóvá, amit hibázott. Ez volt a második kérdés, amellyel foglalkozni akartam. A harmadik Erdély kérdése. A külügyminiszter úr azt az állítást -kockáztat ta meg beszédében, hogy az a delegáció, amely kiment Parisba, — bár ez nem tartozik szorosan ide és majd a békeszerződés ratifikálásakor fogok rátérni, mégis megemlítem — Európa legprominensebb, legjobban bevált delegációjátlak bizonyult. (Némethy Jenő (msz): Sauvageot más mondott! Egeszén mást!" Engedjék meg. hogy e/.t tagadásba vegyem és néhány szóval meg is -indokoljam, hogy miért. Emlékeznek önök arra, hogy amikor Erdély kérdését tárgyalták Parisban a magyar politikai és területe bizottságban, akkor KözépEurópának vagy Európának ez a legkitűnőbb bizottsága, amely kint volt Parisban, elfelejtette írásban bejelenteni a magyar területi és politikai bizottság elnökének, hogy az erdélyi kérdéshez szóbelileg hozzá akar szólni. Ennek következménye lett, hogy Sztankovics elnök úr, a magyar politikai és területi bizottság elnöke, azt mondotta: »Mintán a magyar bizottság és a külügyminiszter nem akar hozzászólni Erdély kérdéséhez, nem akarja megvédeni a magyar álláspontot Erdély kérdésével kapcsolatban, e/.érti a, trianoni határok maradnak.« (Z. Nagv Ferenc (kg): Ez hamis beállítás! — Némethy Jenő (msz): Z Nagy Ferenc honnan tudja?) T. képviselőtársam, en figyelemmel szoktam kísérni a. haza. bel- és külföldi tárgyalásait egyaránt, én nem a levegőből beszélek. Ha a képviselő' úr úgy gondolja, hogy valótlan tényt állítok, # módjában áll elővenni az egykori adatokat és megcáfolni engem. (Z. Nagy Ferenc (kg): Tendencia van ebben a beá 11 ításban!) Csak figyelje meg ayugoJtan, amit mondok. Sztankovics úr ezt mondotta: »Érkezett egy írásbeli beadvány. Minthogy azonban a 21 nemzet közül egyetlenegy sem tette magáévá, ezért a magyar állásponttal, a magyar memorandummal egyáltalában nem foglallkozunk.« Bs a prominens, előkelő bizottság, amely kint volt, elmulasztotta azt az elemi kötelességét, hogy Parisban a magyar területi és poli-