Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-124

655 A nemzetgyűlés 124. ülése 1947. négy .szövetkezeteit összefoglalva já szva tudják azt vezetni? Attól félek, hogy negyedrész annyi munkát sem fognak tudni végezni, mint amennyit akkor végeztek volna a szövetkezeitek, ha a négy szövetkezeti központ megmaradt volna. Attól félek, hogy ezután már sokkal nehezebb lesz betekinteni a szövetkezeti tagok sorsába, sokkal nehezebb lesz meglátni azt. hogyan lesz megalapozva és biztosítva az ő jövőjük. Engedje meg a mélyen >t. Nemzetgyűlés, Ihogy ezzel kapcsolatban, mint szegedi paprikatermelő, rámutassak arra, amit már elmondtam itit, hogy a legneMzebb időkben, 11)45 február 11-én minden állami támogatás nélkül megalapítottuk a beválitószövetkezetet Szegeden és Kalocsán. Bár támogatásit nem kaptunk, mégis több mint 130 vagon paprikát beváltottunk. Ma raktáron van Szegeden 46 vagon, Kalocsán pedig 27.6 vagon őrölt paprika. Kimutattuk szorgalmunkat, minden részletbe menően kimutattuk az erőnket, de -annak ellenére, hogy még több mint 200 vagon paprika vár beváltásra, nem tudnak kellő hitelhez jutni. Hogyan bizzunk tehát mi ebben a vezetésben, amikor azt látjuk, hogy az TJFOSz — amelytől nem .akarom elvitatni azt, hogy jogosan kapott hitelt, mert jogos, hogy hitelt kapott. — 20 millió forintot kapott, de ez a paprikaszövetkezet, amelynek csak egy holdon aluli taglétszáma több mint 12.000 család, két holdon alul pedig a szövetkezet több mint 1200 családot foglal magában, nem tud hitelhez jutni. A múltban, amikor a szövetkezetben Wünscherék ültek, 10 millió pengő volt a hitelkeret, amely 120 vagon őrölt paprikának felelt meg. Ha ezt beváltották, akkor még tovább tágították a hitelt. Kértem és újólag kérem a pénzügyminiszter urat és rajta keresztül a Gazdasági Főtanácsot, hogy az általam kért legalább 5 millió forint hitelt juttassia el ezeknek az életképes és igazánszorgalmas 'kisembereknek, hiszen ez csak nyolcadrésze a múltban élvezeti 10 millió pengős hitelnek. Ha ugyanis a 10 milliót megszorozzuk néggyel, akkor ez 40 millió forintot tesz ki. Ezt a nyolcadrésznyi hitelt tehát mi feltétlenül megérdemeljük. Jogosan várja ezt az a dolgozó, termelő parasztság, amelynek zömei kisemberekből áll, amely szövetkezet több mint százezer személyt foglal magában. Nem közömbös, hogy ezek az emberek boldogulhassanak s rajtuk keresztül az iparosok és a kereskedők majdnem megszámlálhatatlan tömegét is érdekli ez &, kérdés a munkásokkal egyetemben. Nem közömbös lehal, hogy megkapja-e ez a szövetkezet ezt a hitelt. Rá ke'll itt imtutatnom arm, — nem kivánom ezzel vágni az UFOSZ-t — de most osztják ki az UFOSZ által folyósított hiteleket és hogy ott most mi folyik, arra nézve csak egyetlenegy példát ragadok ki, amelyet bizonyítani tudunk. A szétosztott UFOSZ hitelekből egy személy, aki 300 forint hitelt kapott, 200 forintot azonnal otthagyott a kocsmában. Nem mondom, hogy ez nem újjáépítés, mert ha más nem, kocsmaépítós. Talán ezért megy olyan jól a vendéglátó üzemeknek, talán ezért növekednek ta kocsmák. Ilyen körül mén.vek között tehát igazán jogos, hogy az a szövetkezet, amely minden szorgalmát, verejtékét belsadta munkájába és áldozni kíván a jövőben is, ez az általam már a múltban is kért hitelt minél e^bb megkaphassa, hogy szemben azzal a multbani helyzettel, amikor 10—15.000 holdon termeltek évi április hó 17-én, csütörtökön. 656 paprikát, ma ne 1500 holdon termeljenek, hanem még inkább fokozzák a múltbeli termelést, haladják azt túl, hogy a termelő társadalom és rajtuk keresztül a nemzet javát is szolgálják. ... _ . : Rá kell mutatnom ezzel kapcsolatban a földreformra. A földreform szükséges volt és már régen meg kellett volna valósítani. Magam már a harmincas években is mondtam, hogy itt nincs helyük a nagy hitbizományoknak, amikor magyaroknak vándorbotot kell kezükbe Venniök és el kell távozniuk az országból, hogy a kenyeret megkereshessék. Igazságtalanság volt, amikor a honvédelem címén hajtották az embereket a háborúba, akik joggal mondták, hogy nekik nincs itt mit védeniök. Akkor azt mondtam, hogy földet kell adni a magyar honvédők talpa alá, hogy ezzel a váddal többé ne élhessenek, hogy nekik is legyen mit védeniök. A földreformnál az a nagy hiba, hogy kifelejtették belőle a haszonbérlő kisembereket, akik pedig együtt óriási lélekszámot tesznek ki.. Ez igen nagy meghasonlást váltott ki ezekben az emberekben, akik közül nagyon sokan napszámosként kezdték az életet s keresték kenyerüket, majd felküzdve magukat, összekuporgatott filléreikkel pár holdat kibéreltek maguknak s azt azután megművelték. Ezeknek az embereknek az érdekeit a földreformnál nem vették figyelembe, hanem a bérlőket egyszen'íen lesöpörték a nagybirtok területéről és bérletüket mint nagybirtokot osztották szét. Csak példaképpen mutatok rá arra, hogy egy évszázadai ezelőtt Szegeden már végre volt hajtva a földreform, mert a föld 20—25 éves bérletekben volt kioisztvu. Azok a bérlők azután azért harcoltak, 'hogy ezt a földet végre örökbérletbe kaphassák meg. A földön építettek, elkubikolták a buckákat és szőlőket, fákat ültetve tényleg nemcsak dolgoztak, hanem alkottak is. Most azonban nemcsaki a 200 és 100, hanem a 10 holdas bérleteket is elosztották. Különös előszeretettel osztották ki az ilyen betelepített területeket, a szőlőket, a gyümölcsösöket, a bevetett heréseket. Ebből nagy meghasomlások keletkeztek a közelmúltban. Például azok a kisemberek, akik a heréseket létesítették, könyörögni voltak kénytelenek a múlt évben azoknál, akik ugyan annakidején nem tudtak kellő szorgalmat kifejteni, de megkapták a bevetett heréseket, hogy jószáguk 'tönkre ne menjen. Így aztán kivételesen telééiben megkapták ezeket, de a folyó évben már ettől is elestek. így olyan nagy az elkeseredés ebben a társadalmi rétegben, hogy azt már nem lehet tovább türtőztetni. Mégis bíznak egy igazságosabb orvoslásban és remélik, hogy azt a szorgalmat, azt a verejtéket, amellyel ők maguk, apjuk és nagyapjuk dolgozott, nem fogják megcsúfolni. Várják és kérik, hogy ha a parasztbirtok 200 holdig, az úri birtok pedig 100 holdig megmaradhatott, akkor az évtizedeken * keresztül paraszti sorban munkálkodott bérlő az általa béreli haszon béres í onion megmaradhasson, hiszen ő tette azt termővé. Tarthassák meg tehát azt a földet ők is legalább 100 holdig, bár ilyen nagyon kevés van. A kérés különösen olyan esetekben indokolt, amikor azt láthatjuk, hogy számtalan olyan bérlő van, aki földjének rosszabb részére, a szik mellé, a gyöp mellé épített; most a termőföldet elvet• ték tőle, a tanyával peldig megmaradt a rossz