Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-113
ö7 A nemzetgyűlés 113. ülése 1947. akarja e, igen vagy nam. Ha akarja, mikor akarja megvalósítani, mikor akar leülni ennek a kérdésnek a megtárgyalására- Vagy ha nem akarja, ezt is őszintén mondja meg. Mert a Romániával kötendő vámunió az első lépés a danamenti államokkal való gazdasági kapcsodat felvétele szempontjából. Ha Romániával megiegyeztünk, utána remélem feltétlenül fog •következni a Jugoszláviával és a Csehszlovákiával való megegyezés is. T. Nemzetgyűlés! Ez az egyik figyelmeztető szavam a külügyminiszter úrhoz, hogy a demokrácia jelszavaival ne játszunk, hanem lépjünk a jelszavak megvalósítása terem A második kérdés, amiért fel kívánok szólalni, a csehszlovákiai magyarság kérdése. T. 'Nemzetgyűlés! A külügyminiszter íúr most a csehszlovákokra kívánja tolni a felelősséget azért, ami odaát a magyarsággal történik. EÜikailag, a humanitás, a, nemzetközi -jog, az emberiesség szempontjából tökéletesen igaza van. De nem hagyhatom szó nélkül, hogy ia csehszlovák kormánynak arra, hogy a magyarsággal, hétszázezer magyarral Csallóközben és a Felvidéken úgy járjon el. mint ahogy eljárt, hogy deportálja, szolgasorba hurcolja őket, az alapot és az alkalmat az a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény adja, amelyet az igen ti. külügy m Inászftier úr írt alá. Mert ismétlem s ezt nem lehet nekünk magyar embereknek egy parlamenti vitában figyelmen kívül hagynunk: ha a külügyminiszter úr azt a rendelkezést, amelynek kiegészítő része volt ,a csehszlovák bizottság elnökének külön levele, nem írta volna alá, akkor a csehszlovák kormány nem ragadtatta volna magát arra, hogy a magyarok százezrein hurcolja cselédsorba, szolgasorba a szudétaföldre. Megiismétlem, abban a külön levélben, amelyet >a t. külügyminiszter úr, mint az egyezmény mellékletét elfogadott ós aláírt, az foglaltatik, hogy a lakosságcsere lebonyolítása után ottmáradó magyarsággal a csehszlovák kormány azt csinál, amit akar és ami jólesik neki. Erre a paripára, erre a lóra ült fel a csehszlovák kormány, és ezt a külügyminiszter úr nem volt hajlandó őszintén bevallani, mert ez a saját felelősségét vonja maga után. A csehszlovák kormány, tv Nemzetgyűlés, egy ilyen egyezmény mellett a formai hibát ott követte el. hogy nem "bonyolította le először a lakosságcserét az egyezmény különböző Pontjai szerint, megvárván annak befejezését, hogy azután hurcolja el ;1 magyarakait országa Különböző részeibe munkára és cselédsorba. •Megint idézem a múltban* mondóit szavaimat: ha ezt a lakosságcsere-egyezményt a külügyminiszter úr nem írta volna alá és nem vitte v °lna keresztül, hogy ebben a parlamentben egy csekély minoritás megszavazza, pkkor nem lett volna az a hatalom, amely a magyarságnak ezt a szerencsétlen sorsát és üldözésiét akceptálta volna. Bebizonyítja ezt a párisi tárgyalás, amidőn a magyar kormánynak az volt az . egyetlen sikere, hogy az egyezmény ellene re, amely kiszolgáltatta a csehszlovákiai magyarságot a csehszlovák kormány intézkeoesöinek, azt mondották: a nagyhatalmak és a világ szabadságszerető népei nem járulnak ? ( í zzu ;, hpgy a 700 000 magyart kidobják Csehszlovákiából, hanem igenis üljön le a magyar ® s a csehszlovák kormány és egyezzenek meg egymással. T. Nemzetgyűlés! Az események igazolják évi március hó 20-án, csütörtökön. 58 azt az általam a múltban kifejtett álláspontot, hogy bűn, vétek volt a felvidéki magyarsággal szemben, az ő megkérdezésük nélkül, az ő hozzájárulásuk nélkül ezt a lakosságcsere egyezményt megkötni. Most elérkeztünk oda* hogy a külügyminiszter úr végrevalahára elment Prágába és a csehszlovák kormánnyal leült tárgyalni. Masaryk csehszlovák' külügyminiszter azt mondta Londonban: a magyarokkal meg kell egyeznünk ós meg akarunk egyezni, ha pedig hibáztunk, akkor jóvá fogjuk tenni ezt. A külügyminiszter úr elment Prágába, néhány napig tárgyalt s akkor felkelt a tárgyalóasztaltól és hazajött. Most azt mondja a miniszter úr, a csehszlovák kormány nem hajlandó eltekinteni attól, hogy az ottlévő magyarokat továbbra is deportálja munkára, ennek következtében a nemzetgyűlés megkérdezése nélkül nem merte vállalni a felelősséget azért, hogy most egy újabb megállapodást kössön. Azt mondom a külügyminiszter úrnak, hogy a nemzetgyűlés jóváhagyását, a nemzetgyűlés szabad véleménynyilvánítását azelőtt kellett volna kikérnie, mielőtt ezti a csehszlovák egyezményt előzőleg már aláírta Ebben az esetben nem jutottak volna idáig az események. ' De mi történik most? A külügyminiszter úr egyszerűen bejelentette a tényt, hogy otthagyta a csehszlovákokat, hazajött, nem történik! semmi. Engedelmet kérek, azért külügyminiszter ő, hogyha úgy érzi, hogy a nemzetközi jogot, a párisi döntést, vaigy egyezményünket megsérti a csehszlovák kormány, akkor tegye meg a szükséges lépéseket Itt van a mi nagy szövetségesünk, a Szovjet birodalom, menjen el Moszkvába, tárja fel a dolgokat, menjen el Londonba, tárja fel az ügyeket, menjen el Amerikába, tárja fel az ügyeket, csak egyet nem csinálhat a külügy min iszier úr. hogy itt ül és nekünk ilyen fejtegetéseket tart, ez alatt az idő alatt pedig, amint a Szabad Népben . tegnap olvastuk, folytatlják a magyarság rabszolgasorba való hurcolását. Ez a legkényelmesebb álláspont. Minthoigy azonban a magyarság sorsáról van szó, 700.000 magyar sorsáról« akik odaát vannak, itt nyugodtan ülni és nekünk ilyen fejtegetéseket tartani minden következmény nélkül, nem lehet. Meggyőződésem az, ha a magyar külügyminiszter őszintén, a komoly adatok alapján eljár a világ nagyhatalmainak fővárosaiban az illetékes kormányóknál és feltárja azt az embertelenséget, amelyről mi a magyar sajtó útján vagyunk elsősorban tájékozódva, nem hiszem, hogy a világ szabadságszerető népei és első helyen a világ népeinek szabadságáért küzdő Szovjetunió helyeselné Csehszlovákiának ezt a magatartását. T. Nemzetgyűlés! Szeretném azonban, ha a külügyminiszter úr tájékoztatna bennünket a tekintetben, hogy meddig akar még nyugodtan ülni és tűrni azt, hogy az utolsó magyart is elhurcolják falujából? Vájjon ezt akarja bevárni? (Buchinger Manó (szd): Ügy látszik már elutazott! — Pásztor Imre (szd) tréfásan: Kiment Amerikába! —- Dcrilllség. — Egjf hona a kisgazdapárton: Nem ül ő olyan nyugodtan!) T. képviselőtársam, 700.000 dolgozó magyar sorsáról van szó. kérem, ne méltóztassék ezt tréfával, kedélyeskedéssel felifogrwi és elütni. (Vas Miklós (szd): Nem azzal intézzük el!) T.
