Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-123

«13 A nemzetgyűlés 123. ülése 1947. évi április hó 16-án, szerdán. 614 ónként, adódik, hogy végigtekintsünk azokon a •munkákon, azokon az eredményeken és azokon az eredménytelenségeken, amelyeket a demokrácia két esztendeje jelent. (Mozgás. — Hall3ul$! a szabadságpárt oldalán.) Hiba volna el nem ismerni, hogy ez a két év, a demokrácia első két esztendeje eredményes völtl Talán sehol Európában talán egyetlen háborút vesztett államban selrn volt 'annyira eredményes, mint éppen nálunk. A magyar nép, mint történelme folyamán annyiszor, imost i's megmutatta azt, hogy élni akar, élni tud, és ha az Oinszág megmentéséről van szó, mindent félretéve összefog ennek a megmentésnek érdekében. Tex-mészeteis, hogy az a munka, aimit a magyar nép, a magyar munkás, a magyacr paraszt, a magyar értelmiség elvégzett, öszitönös volt, hiszen mii, akik Budapesten éltük élt a felszabadulást, láthattuk, hogyan indult meg ez a^ munka minden vezetés, minden központi intézkedés, miinden központi kormányzat nélkük Az emberek kijöttek a pincéből és dolgozni kezdtek: ki a romokat takarította, ki a villanyvezetékeket hozta rendbe. Mindnyájan láttuk, én magam is láttam, hogy a Beszkárt tisztviselői hogyan jártak hajnaltól késő estig az utcán és miképpen igyekeztek újjáépíteni a villanyezetékeket, hogy a villamosforgalom megindulhasson. Ennek a munkának volt is eredménye. Ennek a munkának volt az eredménye, hogy bár az első napokban, az első hetekben úgy láftisizott, hogy rendkívül hosszú ideig nem térhet magához ez a város, s hosszú ideig nem fogja megtalálni önmagát, szinte perceken belül — természetesen történelmi perceket értek — önmagára talált és szinte perceken belül megindult a városon belül a véirkeringés. Hogy a kormánynak, holyesebben : ^ a kormányoknak mennyi érdemük volt a vérkeringés meggyorsításában, ezt mi már sokszor bírálat tárgyává tettük. Kénytelenek voltunk bírálat tárgyává tenni, mert nagyon sok esetben azt tapasztaltuk, hogy a nép, a munkásság, a parasztság, az értelmiség ösztönös nekiállasa, ösztönös nekikészülődése, ösztönös; küzdelime a helyreállításért és áz újjáépítésért sokkal határosabb volt, mint amit a kormányok rendeleteire hajtottak végre. Hiszen nagy volt az a csődtömeg, amelyet a demokrácia átvett, szörnyű volt az az- ötiökség, amelyet mi a múlttól kaptunk. Ha határvonalat vonunk, hogy mit állított helyre a magyar nép élniakarása, kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a magyar nép élniakarása sokkal többet es sokkal eredményesebbet produkált, imint amit a kormány végzett. Itt volt például a pénzproblema. Elismerem, hogy az" első infláció ter.miétszotes volt. Minden háborút vesztett államnak leromlik a Pénze. Természetes, hogy a mi pénzünk is leromlott, de helytelen volt, hogy például karácsony előtt, amikor a kisielmberek az ő ósszekuporgatott pénzükből karácsonyi aiiandekokait akartak vásárolni, amikor a kereskedők azt remélték, hogy portékájuk egy részét el tudjak adni, közvetlenül karácsony előtt penzlebelyegzéet csinált a kormány, azután megcsinált

a a második inflációt: az adópengő inflációját. T. Nemzetgyűlés! Ha csak ezt a két cselekedetet említem fel, ezek is szöges ellentétben állanak azzal a hatalmas munkával, azzal a nagyarányú erőfeszítéssel, amelyet maga a nép minden vezetés nélkül elvégzett. A stabilizáció sikerült, nagy vonalakban kitűnően volt megalapozva, azonban a stabilizáció egyet kívülhagyott a kalkuláción: a kisembereket. Én nem vagyok pénzügyi szakember, mem is nagyon értek hozzá, de valahogyan sva az érzésem, hogy a kormány pénzügyi szak^ embereinek módot kellett volna találniok arra, hogy meglegyen a stabilizáció, meglegyen az értékálló forint, de a kisemberek megélhetése is biztosítva legyen. En tudom, hogy a túloldalról minket ezekért a, kijelentésekért demagógiával vádolnak, mert azt momdják, hogy a stabilizációt meg kellett csinálni és a stabilizációt másképpen nem lehetett megcsinálni, mint hogy éppen a kisemberek, a kisexisztenciák, az alkalmazottak jövedelmét mélyen az életnívó alá szállították. Én nem tudom ezt elfogadni, 4. Nemzetgyűlés. Nem vagyok hajlandó demagógiára vállalkozni, nem vagyok hajlandó ezen a címen uszítani, de én azt szeretteií volna, az nyugtatott volna meg és akkor lennék bizalommal a kormány iránt, ha ők, a pénzügyi szakértők, pénzügyi kitűnőségek eztti a problémát is valahogy meg tudták volna oldani. {Egy hang a kommunistapárt oldaláról: Vagyomdézsmával!) Tessék vagyondézsmával! Hozzák ide a törvényjavaslatot, meg fogjuk szavazni. {Egy hang a kommw nist apárt oldaláról: Miért nem hozzák maguk?) Hozzák ide a törvényjavaslatot, meg fogjuk szavaani. {Egy hang a kommunistapárt sorqiból: Ne tegyen könnyelmű ígéretet!) Meg fogjuk szavazniT. Nemzetgyűlés! A támadásokra, amelyek pártomat érik, Hegymegi Kiss Pá.l tegnap válaszolt. Engedjék meg azonban, hogy leszögezzem: mi az ellenzék minden demokráciában érvényes bírálati jogával élünk. A mi bírálatunk — merném állítani — soha nem megy túl - afloin, a határon, ameddig az ellenzéknek^ a bírálatában szabad elmennie. {Ellentmondások a kommunista^ ás a szociáldemokratapárt sorai' ban. — Egy hang a szociáldemokratapárt oldaláról: Nem mondja komolyan képviselő úr!) Mi nem a demokráciát szidjuk, t. Nemzetgyűlés, mert hiszen a kormány nem jelenti egyúttal a demokráoiát is. Engedjék meg hogy csak Mistéth Endre nevére hivatkozzam, aki a kormányban ült és akitől mégsem óhajtunk demokráciát tanulni, ©e ha a demokrácia klasszikus hazáját Angliát nézTük, ott is azt látjuk, hogy Churchill alatt is demokrácia volt, Attlee alatt is demokrácia van, .a demokrácia mem függ össze a- kormányokkal, sőt. éppen a demokráciának egyik nagyon fontos szabálya a váltógazdaság, ahol a kormányok a nép hangulata, a nép akarata, a nép belátása, szerint váltakoznak egymással. A kormányok változhatnak, a demokráciának nem szabad változnia. A demokráciát kell szilárd alapokra helyezni és — hiába néz rám olyan csodálkozva Kudas képviselőtársam — (Rudas László (kp): Nem szabad?) dehogynem, csak engedje meg, hogy feleljek erre a csodálkozásra, nem hiszem el, hogy Magyarországon demokrácia walk ez alatt a kormonv alatt képzelhető el. (Nagy Vince (msz): Előfordulhatna más kormány alatt is!) Én azt szeretném, t. Nemzetgyűlés, hogy a magyar demokrácia, olyan swilárd legyen, a magyar demokráciát olyan szilárd alapokra helyezzük, hogy ne függjön össze egyik vagy másik kormánnyal annak a kitel JCNÜIÓSO. (Ügy van! Ügy van! a szabadsáapárt oldalán) T. Nemzetgyűlési Azt mondták a túloldalról, hogy ennek a demokráciának meg kell védenie magát, és itt hivatkoztak a weimari demokráciára, amely, mint tudjuk, a legszélsô39*